A tudományos munka fontos részét képezi a prezentációs készségek elsajátítása, hiszen e nélkül szinte lehetetlen lenne megosztani munkája eredményeit a nagyobb orvosi és tudományos közösségekkel. Mégis, sok prezentáció, ahelyett, hogy magával ragadná a közönséget és közvetítené a lelkesedést, egyszerűen kudarcba fullad.
Az interneten szörfölő családorvosok, ha a rákeresnek a védőoltások ütemezése kulcsszavakra, könnyen ráakadhatnak a „Felnőttkori oltások ütemezésének ajánlása” című táblázatra. A táblázat többek között ajánlásként a 18-30 év közötti felnőttek kombinált tetanusz-emlékeztető, a HPV és a meningococcus elleni oltások ütemezését tartalmazza.
Hosszú sorok a betegváróban, heti több nap magánrendelés, ügyelet. A legtöbb orvos ebben a beosztásban él, amelyben helytállni tartós stresszt jelent. Ez az állandó megterhelés viszont megnöveli a betegségek kialakulásának a kockázatát. Milyen technikák léteznek, amelyeket segítségül tudunk hívni ennek mérséklésére?
Sötétbarna lambéria, műanyag, vagy piros műbőr székek, vibráló neonfények, műkő padló. A legtöbb orvosi rendelő még mindig ilyen környezettel várja a betegeket. Hogyan tehetjük egy átalakítással kellemesebbé a páciens számára a rendelői várakozás hosszú perceit?
Erőteljesen emelkedik a tartósan, vagyis legalább fél éve betöltetlen háziorvosi körzetek száma. Jelenleg 320 üres háziorvosi praxis van Magyarországon, ami miatt mára már kritikus a hazai alapellátás helyzete. Ennek enyhítésére szolgál a háziorvosi praxisjog vásárlási pályázat, amelyre október végéig lehet jelentkezni.
A felmérések szerint a gyógyíthatatlan betegek mindössze 10 százalékának mondják el a valódi prognózist. Pedig a korai kommunikáció, az orvos viselkedése, hozzáállása alapvető fontosságú a páciens számára a betegségét és állapotát érintő hírek feldolgozásában és élete hátralévő részének minőségibbé tételében.
A betegek egyre sűrűbben fordulnak először az internethez, ha egészségügyi információra van szükségük. Az internetes források és fórumok hatása ugyanakkor a dicséretes önképzéstől egészen a teljes megtévesztésig terjedhet, gyakorló orvosként ezért rendkívül fontos megértenünk, hogy az információs rendszerek hogyan befolyásolják az orvos-beteg kapcsolatot.
Az első oltóanyagot 1796-ban adták be. Az azóta eltelt több mint 2 évszázadban több tucatnyi oltóanyag nyújtott segítséget emberek millióinak, a fejősasszonyoktól kezdve, George Washington csapatain, a gyerekeken keresztül szerte a világon.
A beteg hirtelen kezdődő, súlyos fejfájás után érkezett a sürgősségi osztályra. A maximális erősséget gyorsan elérő fájdalom leírása tökéletesen megfelel a villámcsapásszerű fejfájás egy epizódjának.
Még ha pácienseink egymásnak is adják a kilincset és ajánlás alapján keresnek meg minket, ma már elengedhetetlen, hogy jelen legyünk az interneten.
Egy betegről élete folyamán számtalan egészségügyi dokumentum, adat keletkezik a különböző szolgáltatóknál. Ezekről azonban, ha egy beteg valamilyen panaszával felkeresi az orvost, az semmit nem tud.
Az orvosok és egészségügyi szakemberek leterheltsége mellett kiemelten fontos az időgazdálkodással kapcsolatos készségek és praktikák elsajátítása. Cikkünk 6 olyan szemponttal foglalkozik, melyek tudatos használata segíti a hatékony praxisszervezést.
Ma már tudjuk, hogy a bizalomra épülő orvos-beteg kapcsolat közvetlenül befolyásolhatja a kezelés hatékonyságát. Ezt támasztják alá azok a kutatások is, amik szerint a krónikus betegek átlagosan fele tartja csak be megfelelően a számára előírt gyógyszerek szedését.