Szakma

Egy metaanalízis megállapította, hogy a többször szült nőknél alacsonyabb volt a folsav-felvétel valószínűsége a fogamzás előtti és utáni időszakban, beleértve az első trimesztert is, mint az elsőszülő nőknél, annak ellenére, hogy a korábbi terhességek során szülészeti ellátásban részesültek. Csökkent folsav felvételt figyeltek meg a magas kockázatú nők körében is.

A mikro- és nanoműanyagok (MNP-k) egyre több aggodalmat keltő globális szennyező anyagok, mivel képesek behatolni az emberi szövetekbe, egészségügyi kockázataik ugyanakkor még nem ismertek. MNP-ket már több szervben, köztük az agyban is kimutattak, de az ott előforduló koncentrációjuk, illetve az agyra gyakorolt hatásuk még nagyrészt feltáratlan.

A prosztata daganat túldiagnosztizálása azt jelenti, hogy a PSA-vizsgálat révén olyan prosztata daganatot állapítanak meg, amelyet a beteg élete során egyébként nem diagnosztizáltak volna. Mivel ez hatással van az életminőségre, a jelenség komoly aggodalmat kelt az érintett döntéshozók körében. Egy tanulmányban a CAP (Cluster Randomized Trial of PSA Testing for Prostate Cancer) egyszeri szűrési vizsgálat hosszú távú utánkövetési adatait, valamint az angol férfiak összehasonlított halálozási arányait (2021–23) használták fel, hogy konkurens kockázati módszerekkel becsüljék meg az életkor 15 éven belüli, többlet prosztata daganat-incidenciára („túldiagnosztizálás”) gyakorolt hatását.

A hantavírus fertőzés egy olyan zoonózis, ami alapvetően rágcsálókról emberre terjedő fertőzés, Európában és Ázsiában vérzéses lázzal járó veseelégtelenséget (HFRS), Amerikában pedig hantavírus pulmonális szindrómát (HPS) okoznak. Előbbiben elsősorban a Puumala és a Dobrava-Belgrade fajok, míg az utóbbiban a Sin-Nombre és az Andes vagy másnéven Andok virus (ANDV) okoz megbetegedést. A HPS súlyos légzési elégtelenséggel járhat, halálozása akár 40–60% is lehet szemben a HFRS formával, ami jóval alacsonyabb halálozással (10-15%) jár. A fertőzés leggyakrabban fertőzött rágcsálók vizeletével, székletével vagy nyálával való érintkezés során, aeroszol útján történik.

Szaúd-Arábiában egyre gyakrabban végeznek elhízás elleni és anyagcsere-műtéteket (BMS). Sok beteg szenved a beavatkozás után megváltozott bélműködéstől, illetve anorektális rendellenességektől. A BMS után újonnan jelentkező, jóindulatú anális tünetek és rendellenességek (NBAD-ok) kialakulása gyakran megfigyelhető a mindennapos klinikai gyakorlatban. A szakirodalomban azonban hiányoznak a tanulmányok erről a figyelmen kívül hagyott jelenségről. A cél ezért az NBAD-ok előfordulásának felmérése azoknál a betegeknél, akik BMS-en estek át Szaúd-Arábia keleti tartományában

A Klebsiella baktériumok az antimikrobiális szerekkel szemben rezisztens, kórházban szerzett fertőzések egyik fő okozói. Egy tanulmány célja az volt, hogy azonosítsa a Klebsiella fertőzés lehetséges kockázati tényezőit a transzplantációt követő első 180 nap során.

A székletmikrobióta-átültetés (FMT) rövid távú javulást eredményezett mind a motorikus, mind a nem motorikus tünetek terén a Parkinson-kórban (PD) szenvedő betegeknél. Nyolc, több mint 200 résztvevőt magában foglaló tanulmány szisztematikus áttekintésének és metaanalízisének eredményei azt mutatták, hogy az FMT-n átesett PD-s betegeknél jelentős javulás volt tapasztalható a motoros funkciók, az életminőség és a székrekedés tekintetében. Ezek az előnyök azonban 12–24 héttel később csökkenni kezdtek.

A degeneratív szívbillentyű-betegségek (VHD) egyre inkább az idősödő népesség körében jelentkező jelentős közegészségügyi problémaként kerülnek felismerésre. Noha a hagyományos kardiovaszkuláris kockázati tényezőket már széles körben vizsgálták, a magány és a társadalmi elszigeteltség szerepe a szívbillentyű-patológiák összefüggésében eddig nagyrészt figyelmen kívül maradt.

A migrén a populáció jelentős részét érintő, jelentős életminőségromlást okozó fejfájás, melynek súlyát szemlélteti, hogy a kórkép a munkából való kiesés második leggyakoribb oka. A migrén kezelése jelentős kihívás, és az érintettek csupán töredéke kap adekvát ellátást (1).

Az intravénás foszfomicin egy széles spektrumú, baktericid antibiotikum, ami Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumok ellen hatékony, beleértve a multirezisztens (MDR) törzseket is. A gyermekkorú betegeknél történő alkalmazására vonatkozó bizonyítékok, különösen a kombinációs terápia részeként, továbbra is korlátozottak.

Egy friss nemzetközi metaanalízis fontos és megnyugtató eredményre jutott egy sokat vitatott kérdésben: a kutatók szerint nincs bizonyíték arra, hogy az apák bizonyos epilepsziaellenes gyógyszerének – a valproátnak – használata növelné gyermekeiknél az autizmus, ADHD vagy más neurofejlődési zavarok kockázatát. A Medical Xpress által ismertetett kutatás több ország nagyszabású egészségügyi adatbázisait elemezte, és az eddigi egyik legátfogóbb vizsgálatnak számít a témában.

Az androgén eredetű hajhullásban (AGA) szenvedő betegekhez kapcsolódó áttekintés során kiderült, hogy az alacsony dózisú, orálisan szedett minoxidil (LDOM) alkalmazása 3–6 hónap alatt javulást eredményezett a haj sűrűségében és átmérőjében, amit az állapot stabilizálódása követett.

A STROKESTOP és STROKESTOP II vizsgálatok utólagos elemzése szerint a szűrés során pitvarfibrillációval (AF) diagnosztizált személyeknél a szívelégtelenség (HF) kockázata háromszor magasabb lehet, mint azoknál, akiknél nem áll fenn ez az állapot. A kutatók azt is megállapították, hogy a AF szűréssel pozitív eredményt kapott személyeknél a szívelégtelenség kockázata hasonló volt a klinikailag diagnosztizált pitvarfibrillációban szenvedő személyekéhez. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a szűréssel kimutatott AF nem egy ártalmatlan állapot. Ez aláhúzza az echokardiográfiás vizsgálat és a korai megelőzési stratégiák fontosságát ebben a csoportban – mondta Gina Sado, kardiológus rezidens és PhD-hallgató a svédországi Stockholmban található Karolinska Egyetemi Kórház Orvostudományi Tanszékén.