A korai magömlés (PE) klinikai definíciója szerint az intravaginális ejakulációs latenciaidő (IELT) 1 perc vagy annál rövidebb. Bár a gyógyszeres kezelések gyors és hatékony eredményeket mutattak, gyakran kapcsolatba hozzák ezeket káros mellékhatásokkal. Ezzel szemben a fizioterápiás megközelítések biztonságosabb alternatívát kínálnak, a nemkívánatos reakciók alacsonyabb kockázatával.
A hantavírus fertőzés egy olyan zoonózis, ami alapvetően rágcsálókról emberre terjedő fertőzés, Európában és Ázsiában vérzéses lázzal járó veseelégtelenséget (HFRS), Amerikában pedig hantavírus pulmonális szindrómát (HPS) okoznak. Előbbiben elsősorban a Puumala és a Dobrava-Belgrade fajok, míg az utóbbiban a Sin-Nombre és az Andes vagy másnéven Andok virus (ANDV) okoz megbetegedést. A HPS súlyos légzési elégtelenséggel járhat, halálozása akár 40–60% is lehet szemben a HFRS formával, ami jóval alacsonyabb halálozással (10-15%) jár. A fertőzés leggyakrabban fertőzött rágcsálók vizeletével, székletével vagy nyálával való érintkezés során, aeroszol útján történik.
Szaúd-Arábiában egyre gyakrabban végeznek elhízás elleni és anyagcsere-műtéteket (BMS). Sok beteg szenved a beavatkozás után megváltozott bélműködéstől, illetve anorektális rendellenességektől. A BMS után újonnan jelentkező, jóindulatú anális tünetek és rendellenességek (NBAD-ok) kialakulása gyakran megfigyelhető a mindennapos klinikai gyakorlatban. A szakirodalomban azonban hiányoznak a tanulmányok erről a figyelmen kívül hagyott jelenségről. A cél ezért az NBAD-ok előfordulásának felmérése azoknál a betegeknél, akik BMS-en estek át Szaúd-Arábia keleti tartományában
A Klebsiella baktériumok az antimikrobiális szerekkel szemben rezisztens, kórházban szerzett fertőzések egyik fő okozói. Egy tanulmány célja az volt, hogy azonosítsa a Klebsiella fertőzés lehetséges kockázati tényezőit a transzplantációt követő első 180 nap során.
A székletmikrobióta-átültetés (FMT) rövid távú javulást eredményezett mind a motorikus, mind a nem motorikus tünetek terén a Parkinson-kórban (PD) szenvedő betegeknél. Nyolc, több mint 200 résztvevőt magában foglaló tanulmány szisztematikus áttekintésének és metaanalízisének eredményei azt mutatták, hogy az FMT-n átesett PD-s betegeknél jelentős javulás volt tapasztalható a motoros funkciók, az életminőség és a székrekedés tekintetében. Ezek az előnyök azonban 12–24 héttel később csökkenni kezdtek.
A degeneratív szívbillentyű-betegségek (VHD) egyre inkább az idősödő népesség körében jelentkező jelentős közegészségügyi problémaként kerülnek felismerésre. Noha a hagyományos kardiovaszkuláris kockázati tényezőket már széles körben vizsgálták, a magány és a társadalmi elszigeteltség szerepe a szívbillentyű-patológiák összefüggésében eddig nagyrészt figyelmen kívül maradt.
A migrén a populáció jelentős részét érintő, jelentős életminőségromlást okozó fejfájás, melynek súlyát szemlélteti, hogy a kórkép a munkából való kiesés második leggyakoribb oka. A migrén kezelése jelentős kihívás, és az érintettek csupán töredéke kap adekvát ellátást (1).
Az intravénás foszfomicin egy széles spektrumú, baktericid antibiotikum, ami Gram-pozitív és Gram-negatív baktériumok ellen hatékony, beleértve a multirezisztens (MDR) törzseket is. A gyermekkorú betegeknél történő alkalmazására vonatkozó bizonyítékok, különösen a kombinációs terápia részeként, továbbra is korlátozottak.
Egy friss nemzetközi metaanalízis fontos és megnyugtató eredményre jutott egy sokat vitatott kérdésben: a kutatók szerint nincs bizonyíték arra, hogy az apák bizonyos epilepsziaellenes gyógyszerének – a valproátnak – használata növelné gyermekeiknél az autizmus, ADHD vagy más neurofejlődési zavarok kockázatát. A Medical Xpress által ismertetett kutatás több ország nagyszabású egészségügyi adatbázisait elemezte, és az eddigi egyik legátfogóbb vizsgálatnak számít a témában.
Az androgén eredetű hajhullásban (AGA) szenvedő betegekhez kapcsolódó áttekintés során kiderült, hogy az alacsony dózisú, orálisan szedett minoxidil (LDOM) alkalmazása 3–6 hónap alatt javulást eredményezett a haj sűrűségében és átmérőjében, amit az állapot stabilizálódása követett.
A STROKESTOP és STROKESTOP II vizsgálatok utólagos elemzése szerint a szűrés során pitvarfibrillációval (AF) diagnosztizált személyeknél a szívelégtelenség (HF) kockázata háromszor magasabb lehet, mint azoknál, akiknél nem áll fenn ez az állapot. A kutatók azt is megállapították, hogy a AF szűréssel pozitív eredményt kapott személyeknél a szívelégtelenség kockázata hasonló volt a klinikailag diagnosztizált pitvarfibrillációban szenvedő személyekéhez. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a szűréssel kimutatott AF nem egy ártalmatlan állapot. Ez aláhúzza az echokardiográfiás vizsgálat és a korai megelőzési stratégiák fontosságát ebben a csoportban – mondta Gina Sado, kardiológus rezidens és PhD-hallgató a svédországi Stockholmban található Karolinska Egyetemi Kórház Orvostudományi Tanszékén.
A petefészekrákban végzett neoadjuváns kemoterápia (NACT) utáni műtéti és túlélési kimenetel előrejelzése továbbra is kihívást jelent. Egy tanulmány a NACT utáni teljes test diffúziós súlyozott mágneses rezonancia vizsgálatot (WB-DWI/MRI) értékelte az intervallum debulking műtét (IDS) során történő teljes reszekció, a progressziómentes túlélés és az általános túlélés előrejelzésére.
Az alacsony jódbevitel a veseátültetésben részesült betegek (KTR) körében a csökkentett túlélési esély egy módosítható kockázati tényezője lehet. Ezért nemek szerinti rétegzéssel végzett elemzéseket hajtottak végre annak vizsgálatára, hogy a nem megfelelő jódbevitel és az alacsony 24 órás vizeletjód-kiválasztás összefügg-e a megnövekedett halálozással.
A gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) napjaink egyik leggyakoribb gasztroenterológiai kórképe. Nem csupán kellemetlen tünetegyüttes, hanem komoly életminőség-romlást okozó állapot: a betegek közel 89%-a éjszakai tüneteket is tapasztal, valamint 68%-ukat rossz alvásminőség is érinti, ami éves szinten átlagosan 2,75 hét aktív munkakieséssel járhat.