Szakma

A kardiovaszkuláris-vese-metabolikus (CKM) szindróma korai felismerése elengedhetetlen a későbbi szervi elégtelenség megelőzéséhez. Bár a pitvarfibrillációt (AF) gyakran véletlenszerűen észlelik a munkaképes korú felnőtteknél, és ez a megállapítás a szívelégtelenség kialakulásának kockázatát jelenti, a vesefunkció romlására gyakorolt konkrét hatása ebben a populációban még nem tisztázott.

A robotasszisztált epehólyag-eltávolítás a Medicare-kedvezményezettek körében több mint kétszeresére növelte a műtéti beavatkozást igénylő epevezeték-sérülés (BDI) kockázatát a laparoszkópos epehólyag-eltávolításhoz képest annak ellenére, hogy alkalmazása 2020-2023 között egyre elterjedtebbé vált.

A tanulmány célja annak értékelése volt, hogy a 2-es típusú cukorbetegség diagnózisát követően a korai szakaszban elért legalább 15%-os testsúlycsökkenés összefüggésben áll-e a későbbi makrovaszkuláris és mikrovaszkuláris szövődmények kialakulásának alacsonyabb kockázatával.

A Pneumocystis-pneumónia (PCP) egyre gyakrabban fordul elő HIV-negatív, immunhiányos betegeknél, akiknél általában alacsony a gombainfekció terhelés. A bronchoalveoláris lavázs (BAL) a törékeny állapotú betegek számára nehezen tolerálható lehet, és a száj-garatmosás (OW) érdekes alternatívát jelenthet, de hatékonyságát ezeknél a betegeknél még nem vizsgálták kellőképpen.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

A dohányzás elleni népegészségügyi intézkedések elsősorban a fogyasztás csökkentésére irányulnak – például adóemelések, reklámkorlátozások, egészségügyi figyelmeztetések és dohányzástiltó rendelkezések révén. Bár ezek az intézkedések jelentős közegészségügyi hasznot hoztak, egyes szakértők szerint önmagukban nem alkalmasak arra, hogy tovább fokozzák a dohányzás visszaszorításának ütemét. Kunze és munkatársai a Frontiers in Public Health folyóiratban közölt munkájukban hívják fel a figyelmet arra, hogy a dohánytermékek toxicitáson alapuló szabályozása eddig méltatlanul kevés figyelmet kapott.

Felmérések szerint a dohányzók jelentős része szeretne leszokni, és minden évben sokan meg is kísérlik a leszokást, de viszonylag kevesen vesznek igénybe evidenciákon alapuló leszokást támogató kezeléseket. Ez a mintázat több vizsgálat szerint tartósan, 20 éve fennáll, de a motiváció időben változhat, és jelentősen befolyásolhatják a környezeti tényezők. - véli Robert West*, a dohányzásról való leszokás és a viselkedésváltozás egyik legtöbbet idézett szakértője, aki részt vett az Egyesült Királyság dohányzás-ellenes stratégiájának a kidolgozásában, és több jelentős viselkedéstudományi modell, társszerzője.

Fizikai megjelenésünk, beleértve a hajunkat is, nagy jelentőséggel bír az életünkben. A hajmosás széles körben elterjedt gyakorlat a haj állapotának javítására. Ugyanakkor folyamatos vita folyik arról, hogy a samponos hajmosás gyakorisága milyen hatással van a haj és a fejbőr egészségére. Egy tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja a hajmosás gyakorisága és a haj, valamint a fejbőr állapota közötti összefüggést.

Az egészségügyi dolgozók munkavégzését meghatározó szabályok elemzése a koronavírus-járvány idején A felmondási tilalom

Munkáltatói felelősség az egészségügyben

A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás az egészségügyben

A MUNKAIDŐ SZABÁLYOZÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI MUNKAJOGBAN

Az ADHD kezelésére irányuló gyógyszerelés adagolásának optimalizálása kulcsfontosságú a terápia hatásának maximalizálásához, a legtöbb klinikai irányelv azonban csak korlátozott információt nyújt ezzel kapcsolatban. A dózis–hatás összefüggéseket még nem vizsgálták átfogóan az összes ADHD-gyógyszer, illetve korcsoport tekintetében annak ellenére, hogy egyre nagyobb aggodalmak merülnek fel a terápiás szint alatti adagolás miatt. Jelen kutatás célja az volt, hogy az egyes korcsoportokban megbecsüljék az ADHD-gyógyszerek (stimulánsok és nem stimulánsok) hatékonyságára és tolerálhatóságára vonatkozó dózis–hatás görbéket.