Szakma

A gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) napjaink egyik leggyakoribb gasztroenterológiai kórképe. Nem csupán kellemetlen tünetegyüttes, hanem komoly életminőség-romlást okozó állapot: a betegek közel 89%-a éjszakai tüneteket is tapasztal, valamint 68%-ukat rossz alvásminőség is érinti, ami éves szinten átlagosan 2,75 hét aktív munkakieséssel járhat.

A Reckitt Benckiser Kft. által támogatott tartalom

Egy vizsgálat azt értékelte, hogy az Egyesült Államokban 2016-2022 között a súlyos anyai morbiditás (SMM) emelkedő aránya milyen mértékben tulajdonítható az anyai kockázati tényezők, köztük az anyai életkor előrehaladottsága, az elhízás, a terhesség előtti cukorbetegség, a terhességi cukorbetegség, a magasvérnyomás és a terhességi magasvérnyomás okozta rendellenességek (HDP) növekvő prevalenciájának.

A legfrissebb adatok arra utalnak, hogy összefüggés áll fenn a GLP-1-receptor-agonisták (GLP-1 RA-k) alkalmazása és az ínszakadás jelentősen megnövekedett kockázata között, elsősorban a rotátorköpeny, az Achilles-ín és a nagy mellizom inának szakadásai tekintetében elhízott betegeknél.

A krónikus gasztroduodenális rendellenességek nagyon gyakoriak és heterogén kórélettani folyamatokkal járnak. Az autonóm diszfunkció hozzájárulhat ezekhez, de relatív szerepe a megbetegedés patológiájában és tüneteiben nem egyértelmű. Ez a tanulmány multimodális vizsgálatok segítségével kívánta tisztázni az autonóm diszfunkció szerepét a gasztroduodenális rendellenességek, illetve a tüneti összefüggések terén, feltételezve, hogy különálló betegség-alcsoportokat fog feltárni.

A vesetranszplantáción átesett betegeknél magas a kedvezőtlen események, egyebek mellett a csonttörések kockázata. Az átültetés utáni törések aránya a jelentések szerint nagy eltéréseket mutat, és az idő múlásával változhat. Ezeknek a töréseknek a következményeit még nem vizsgálták meg kellőképpen. Jelen tanulmány a vesetranszplantáció utáni törések kockázatát és prognózisát vizsgálta napjainkban.

Összefügg-e a prosztata daganat gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) receptor agonista androgéndeprivációs terápiája (ADT) a gyorsuló koszorúér-meszesedéssel? Egy randomizált klinikai vizsgálatban, amelynek keretében prosztata daganatban szenvedő férfiakat kezeltek sugárterápiával és egyidejűleg ADT-vel, a GnRH agonista leuprolid szignifikáns növekedést okozott 12 hónapra vetítve a koszorúér teljes plakk volumenében (68,9 mm3) és a nem meszesedett plakk volumenben (64,5 mm3) a GnRH antagonista relugolix kezeléshez képest.

A szarkopénia egy olyan állapot, amely az izomtömeg és az izomerő progresszív és generalizált csökkenésével jellemezhető. Előfordulási gyakorisága az életkor előre haladásával nő, de kialakulásához egyéb tényezők is hozzájárulhatnak. A mozgásszegény életmód, a fizikai aktivitás hiánya felgyorsítja az izmok leépülését; krónikus gyulladásos állapotok, krónikus betegségek, például a szívelégtelenség, a daganatos kórképek, a veseelégtelenség, a cukorbetegség, az idősödéssel járó hormonális változások, valamint a fehérjehiányos étrend, az alultápláltság szintén kockázati tényezőt jelentenek.

Ez a tanulmány egy fiatal olasz felnőttekből álló kohorszban vizsgálta az úgynevezett Róma IV kritériumoknak megfelelő, irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő egyének körében az önbevallás alapján megállapított, nem cöliákiás gluténérzékenység előfordulási gyakoriságát.

Az FDA engedélyezte a dupilumab alkalmazását allergiás gombás rhinosinusitisz kezelésére felnőtteknél és 6 évesnél idősebb gyermekek esetében, akiknek orrüregi műtétje volt.

A terhesség alatti húgyúti fertőzés (UTI) összefüggésbe hozható a koraszüléssel, de a koraszülés kockázat és a fertőzés terhességi héttől függő időbeli megjelenése közötti kapcsolatról a szakirodalomban kevés információ található.

Nem teljesen tisztázott, hogy a depresszió és a szorongás tünetei hogyan befolyásolják a fibromyalgia (FM) fenotípusait és a kezdeti kezelési eredményeket. Egy tanulmány prospektív módon vizsgálta a pszichológiai tünetek hatását a betegség megnyilvánulásaira és a terápiás válaszokra újonnan diagnosztizált FM-betegeknél.

A krónikus vesebetegség (CKD) súlyossága és a kognitív károsodás közötti összefüggéseket még nem értékelték CKD-ben szenvedő betegek kohorszában. A vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy a krónikus vesebetegség (CKD) súlyossága – a becsült glomeruláris filtrációs ráta (eGFR) és a vizelet fehérje/kreatinin arány (UPCR) alapján meghatározva – milyen összefüggést mutat az újonnan kialakuló kognitív károsodással egy CKD-ben szenvedő betegek kohorszában. A tanulmány olyan 5607 CKD-ben szenvedő résztvevőt vizsgált, akik 2003-2008, valamint 2013- 2015 között vettek részt a tanulmányban. A statisztikai elemzést 2024 augusztusától 2025 decemberéig végezték.