A szisztémás lupus erythematosusban (SLE) szenvedő nők körében az antifoszfolipid antitestek (aPL-ek) jelenléte a kedvezőtlen terhességi kimenetelek nagyobb valószínűségével járnak együtt, mint az aPL-ekkel nem rendelkezőknél.
Fekélyes vastagbélgyulladásban (UC) szenvedő nőknél a hormonális fogamzásgátlás alkalmazása nem járt együtt az ismétlődő fellángolások fokozott kockázatával, és nem mutatott következetes összefüggést a kumulatív szisztémás gyulladásos terhelés növekedésével sem.
Egy vizsgálat a belső záróizom-elégtelenség (ISD) következtében kialakult stressz vizelet-inkontinenciában (SUI) szenvedő nőknél, hátsó hólyag-hüvelyi megközelítéssel végzett, robot-asszisztált mesterséges húgycső-záróizom (AUS) beültetés perioperatív, funkcionális és biztonsági eredményeit értékelte.
A meddőségi kezelés igénybevételében, valamint a kezelési módszerekben megfigyelhető országos tendenciák, illetve egyenlőtlenségek megértése elengedhetetlen a méltányos reproduktív egészségügyi ellátás biztosításához. Jelen kutatás az Egyesült Államokban 2011-2022 között szült nők körében vizsgálta a meddőségi kezelések igénybevételének életkor szerint standardizált arányát és az egyes kezelési módszerek alkalmazását, valamint értékelte a faji/etnikai hovatartozás, a társadalmi-gazdasági státusz és a földrajzi régió szerint megfigyelhető különbségeket.
Azoknál az anyáknál, akik terhességük alatt magas fehérjetartalmú és alacsony glikémiás indexű (HPLGI) étrendet követtek, a gyermekek 9 éves korukig magasabb összkoleszterin-szintet, alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterinszintet, valamint magasabb LDL/magas sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin arányt mutattak, mint azok gyermekei, akik terhességük alatt mérsékelt fehérjetartalmú és mérsékelt glikémiás indexű (MPMGI) étrendet követtek.
Az emlőrák sugárterápiája véletlenszerű sugárterhelésnek teszi ki a szívet, és a korábbi adatok szerint a kapcsolódó kardiális események száma a sugárterhelés mértékétől függően növekszik. Bár a kockázatértékeléshez általában a teljes szívre vonatkozó sugárterhelési mutatókat használják, az újabb bizonyítékok arra utalnak, hogy a bal elülső leszálló koszorúérre (LAD) ható sugárterhelés jobban tükrözi a kockázatot. Egy vizsgálat a szívre és a LAD-ra mért sugárterhelés mutatóit hasonlította össze az emlőrák sugárterápia utáni kardiális kockázat előrejelzésében.
A tumeszcens helyi érzéstelenítéssel (TLA, olyan helyi érzéstelenítési technika, amely során nagy mennyiségű, hígított érzéstelenítő oldatot fecskendeznek a bőr alá vagy a bőr alatti zsírszövetbe. Az oldat átitatja a szöveteket, amelyek megduzzadnak – tumeszkálnak- és így hosszú ideig fájdalommentessé válnak) végzett emlőműtéten átesett betegek többsége elégedettnek vagy nagyon elégedettnek nyilvánította magát a beavatkozással kapcsolatban, a fekvőbetegek elégedettségi szintje szignifikánsan magasabb volt, mint a járóbetegeké. A műtét utáni szövődmények az esetek kevesebb mint 6%-ában fordultak elő, és a betegek többsége újra a TLA-t választaná, valamint másoknak is ajánlaná.
Azon túlsúlyos vagy elhízott felnőttek körében, akik folyamatos tirzepatid-kezelésben részesültek, a nőknél nagyobb volt a teljes testsúlycsökkenés (TBWL), mint a férfiaknál. A nem – a 2-es típusú cukorbetegség jelenléte, a korábbi elhízás elleni gyógyszeres kezelés és a súlygyarapodást eredményező, kísérő gyógyszerek szedése mellett – a testsúlycsökkenés független előrejelzője volt, míg az életkor nem bizonyult független előrejelző tényezőnek.
Egy tanulmány azt vizsgálta, hogy a szoptatás (BF) összefüggésbe hozható-e a tartós magas vérnyomás (HTN) és a glükózanyagcsere-zavarok kockázatának csökkenésével azoknál a policisztás ovarium-szindrómában (PCOS) szenvedő betegeknél, akiknél terhességi magas vérnyomás (PHTN) és/vagy terhességi cukorbetegség (GDM) alakult ki.
Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
A Nemzeti Egészségügyi és Ellátási Kiválósági Intézet (NICE) a tisotumab vedotint (Tivdak, Genmab) ajánlja a szisztémás kezelés alatt vagy azt követően előrehaladott, visszatérő vagy áttétet képező méhnyakrákok kezelésére.
Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a terhesség alatti antidepresszáns szedése autizmust vagy figyelemhiányos hiperaktivitási zavart (ADHD) okozna a gyermekeknél. A témával kapcsolatos eddigi legnagyobb tanulmányban egy metaanalízis kimutatta, hogy a megfigyelt kockázatok többsége jelentősen csökkent, miután figyelembe vették az anyák mentális egészségi állapotát és egyéb zavaró tényezőket.
Egy metaanalízis megállapította, hogy a többször szült nőknél alacsonyabb volt a folsav-felvétel valószínűsége a fogamzás előtti és utáni időszakban, beleértve az első trimesztert is, mint az elsőszülő nőknél, annak ellenére, hogy a korábbi terhességek során szülészeti ellátásban részesültek. Csökkent folsav felvételt figyeltek meg a magas kockázatú nők körében is.