A nők mintegy fele élete során legalább egyszer átél akut cisztitiszes tüneteket, és ezen nők 20-30 %-ában visszatérő fertőzések lépnek fel.1,2 A betegség hátterében 70-95 %-ban Escherichia coli áll.1 Ön milyen terápiás megoldást kínál a betegei számára?
Egy retrospektív kohort tanulmány szerint a posztmenopauzális csontritkulás (osteoporosis) miatt csonttörés kockázatának kitett nők több mint egyharmada nem kapott kezelést, a terápiában részesülők több mint fele pedig orális biszfoszfonátokat szedett, ami nem az első vonalbeli ajánlott kezelés. Az Amerikai Klinikai Endokrinológusok Szövetsége / Amerikai Endokrinológiai Kollégium és az Endokrin Társaság jelenlegi, a klinikai gyakorlatra irányuló irányelvei szerint a posztmenopauzális csontritkulásban szenvedő nőket a töréskockázat alapján injekciós osteoanabolikus terápiákkal, mint például a romosozumab, teriparatid vagy abaloparatid, illetve injekciós antireszorpciós szerekkel, például denosumabbal, vagy intravénásan beadott antireszorpciós zoledronsavval ajánlott kezelni.
Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
A tumor nekrózis faktor inhibitorok (TNFi) biztonságosságának értékelése terhesség alatt, különös tekintettel a csecsemők fertőzési arányára, a vakcina hatékonyságára és a vakcinával kapcsolatos nemkívánatos eseményekre a méhen belül és anyatejjel TNFi-nek kitett csecsemők esetében. Átfogó szakirodalmi áttekintést végeztek a PubMed és a Google Scholar segítségével. Az áttekintés retrospektív tanulmányokat, prospektív tanulmányokat és 2024 júniusáig publikált szakirodalmi áttekintéseket tartalmazott, amelyek a terhesség és szoptatás alatti TNFi-expozícióra összpontosítottak. A csecsemők fertőzési arányáról, a vakcinázás eredményeiről és a méhen belüli vagy szoptatás során TNFi-szereknek, többek között certolizumab pegolnak, adalimumabnak, infliximabnak, etanerceptnek és golimumabnak való kitettséget követő nemkívánatos eseményekről szóló tanulmányok. A narratív áttekintéseket kizárták, míg a szakirodalmi áttekintéseket figyelembe vették.
A kedvezőtlen terhességi kimenetelű anyák esetében magasabb a kardiovaszkuláris kockázat a későbbiekben, a pitvarfibrilláció (AF) hosszú távú rizikója, de a lehetséges ok-okozati összefüggés nem egyértelmű. Ezen kockázatok jobb megértése szükséges ahhoz, hogy a veszélyeztetett nőket időben azonosítsák, célzott beavatkozások révén pedig megelőzzék az AF-et és annak szövődményeit.
Az autoimmun betegségek világszerte egyre gyakoribbak, és aránytalanul magas számban érintik a reproduktív korú nőket, beleértve a terhességet is. Tekintettel az autoimmun betegségek, a komorbiditások és a kedvezőtlen terhességi kimenetelek kockázati tényezői közötti összefüggésre, egy vizsgálat célja az autoimmun betegségek terheinek megbecslése volt a terhesség ideje alatt.
A CDC terhességi halálozást megfigyelő rendszerében (PMSS) 2012-2019 között azonosított, 5309 terhességhez kapcsolódó halálesetek közül 694 (13,1%) valamilyen fertőzés miatt következett be, a fertőzéshez kapcsolódó halálesetek 46,4%-át pedig szepszis okozta. A terhességgel kapcsolatos halálozási arányán belül az endokarditiszhez kapcsolódó halálesetek (12,4%) mutatták a legjelentősebb növekedést.
A szisztémás ösztrogénpótló terápia ellenjavallt az ischaemiás stroke-ot már átélt nők esetében, mivel fennáll az ismétlődő stroke kockázat. Jelenleg nincs publikált adat, ami leírná a hüvelyi ösztrogén alkalmazása és az ischaemiás stroke ismétlődése közötti összefüggést az ischaemiás stroke-on korábban átesettek körében. Egy tanulmány azt vizsgálta, hogy milyen összefüggés van a hüvelyi ösztradiol tabletta alkalmazása és az ischaemiás stroke ismételt előfordulásának aránya között.
A Vaccine című szaklapban közzétett új adatelemzés megállapította, hogy azok a nők és menstruáló személyek, akik egy vagy több mRNS-alapú COVID-19 oltást kaptak, nagyobb valószínűséggel tapasztaltak változásokat a menstruációs ciklusukban az oltást követő hat hétben. Ezek a változások átmeneti jellegűek voltak, és legfeljebb három hónapig tartottak.
Egy vizsgálat célja a klinikai és a betegek által bejelentett változók és a depressziós tünetek közötti összefüggések feltárása volt korai petefészek-elégtelenségben (POI) szenvedő nőknél. Egy feltáró keresztmetszeti megfigyeléses vizsgálatot végeztek a hollandiai Erasmus MC, a POI-ban szenvedő nők szakértői központjának adatai alapján. A depressziós tünetekkel összefüggő változók azonosítására, amelyeket a betegek és a klinikusok által jelentett kimeneti mérésekkel értékeltek, és logisztikus regressziós modelleket használtak.
Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
Annak vizsgálata, hogy az anyát meghatározó demográfiai jellemzők és a kórtörténet elemei miként járulnak hozzá a hosszabb (> 2 nap) újszülött intenzív osztályra (NICU) történő, szoros megfigyelésű vagy intenzív ellátást igénylő felvétel előrejelzéséhez, valamint annak megállapítása, hogy a 36 hetes ultrahang vizsgálat eredményei és a vajúdás, illetve szülés adatai milyen hozzáadott értékkel bírnak az ilyen előrejelzésekhez.
Az epilepszia gyakran előforduló neurológiai rendellenesség gyermekkorban. Továbbra sem tisztázott azonban, hogy a korai megjelenésű szepszis összefüggésbe hozható-e az epilepsziával, és hogy a korai meningitis milyen mértékben járulhat hozzá annak kialakulásához.