Szülészet-nőgyógyászat

Egy vizsgálat célja a klinikai és a betegek által bejelentett változók és a depressziós tünetek közötti összefüggések feltárása volt korai petefészek-elégtelenségben (POI) szenvedő nőknél. Egy feltáró keresztmetszeti megfigyeléses vizsgálatot végeztek a hollandiai Erasmus MC, a POI-ban szenvedő nők szakértői központjának adatai alapján. A depressziós tünetekkel összefüggő változók azonosítására, amelyeket a betegek és a klinikusok által jelentett kimeneti mérésekkel értékeltek, és logisztikus regressziós modelleket használtak.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

Annak vizsgálata, hogy az anyát meghatározó demográfiai jellemzők és a kórtörténet elemei miként járulnak hozzá a hosszabb (> 2 nap) újszülött intenzív osztályra (NICU) történő, szoros megfigyelésű vagy intenzív ellátást igénylő felvétel előrejelzéséhez, valamint annak megállapítása, hogy a 36 hetes ultrahang vizsgálat eredményei és a vajúdás, illetve szülés adatai milyen hozzáadott értékkel bírnak az ilyen előrejelzésekhez.

Az epilepszia gyakran előforduló neurológiai rendellenesség gyermekkorban. Továbbra sem tisztázott azonban, hogy a korai megjelenésű szepszis összefüggésbe hozható-e az epilepsziával, és hogy a korai meningitis milyen mértékben járulhat hozzá annak kialakulásához.

A terhesség alatt történő kannabiszfogyasztás potenciális kockázatot jelent az anya és magzat egészségére nézve. Egy tanulmány a 2021-2023-as Nemzeti Drogfogyasztási és Egészségügyi Felmérés (NSDUH) adatai alapján vizsgálta a kannabiszhasználat gyakoriságát, az alkalmazás módját (pl. dohányzás, párásítás, ehető termékek), valamint a kapcsolódó tényezőket a reproduktív korú (12-44 éves) terhes illetve nem terhes nők körében.

A daganathoz kapcsolódó kognitív károsodás gyakori probléma az emlőrák kezelését követően. Az emlőrák túlélése és az Alzheimer-demencia (AD) kockázata közötti összefüggés azonban továbbra sem tisztázott.

Bár a terhesség alatti pyoderma gangrenosum (PG) előfordulásáról készültek beszámolók, az átfogó adatok korlátozottak. Egy áttekintésnek a célja (1) a PG demográfiai és klinikai jellemzőinek elemzése terhes nőknél és kismamáknál, (2) a kezelések gyakoriságának és hatékonyságának értékelése, valamint (3) a PG anyai és magzati implikációinak feltárása.

Az epilepsziás nők terhessége kedvezőtlen perinatális kimenetellel hozható összefüggésbe, de továbbra is vita van arról, hogy az epilepszia vagy a prenatális epilepszia elleni gyógyszeres kezelés (ASM), vagy mindkettő szerepet játszik-e benne. E vizsgálat célja az anyai epilepszia és a perinatális kimenetelek közötti kapcsolat értékelése, valamint a prenatális ASM-expozíció szerepének feltárása volt.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) új irányelvre vonatkozó nyilatkozata szerint a kamaszkorú fiatalok fogamzásgátló tanácsadásának serdülőközpontú megközelítését bizonyítékokra kell alapozni, különös tekintettel a szexuális és reproduktív egészségügyi egyenlőségre.

A műtét optimális időzítése a reszekálható, előrehaladott petefészekdaganatban szenvedő betegek esetében továbbra is ellentmondásos. Ezeknek a pácienseknek az ilyenkor szokványos, radikális műtétet követően javasolt átesniük a kemoterápiás kezelésen, vagy jobban járnak a műtét előtt indított kemoterápiával?

Két új adatsor támogatja a hatékony betegségmódosító terápiák (DMT-k) terhesség alatti alkalmazását aktív szklerózis multiplexben (SM) szenvedő nők esetében, megerősítve a kezelés irányába történő határozottabb elmozdulást akkor, amikor a potenciális előnyök meghaladják a kockázatokat az anya számára.

A vénás thromboembólia (VTE) kockázata lényegesen nagyobbnak tűnik a placenta accretában szenvedő kismamáknál, mint más terhes nőknél, állapította meg egy kis, egyközpontú tanulmány, amelyet az Amerikai Szülész-Nőgyógyász Kollégium (ACOG) 2025. éves ülésén mutattak be.

Egy vizsgálat célja a szülés után, szoptató kismamák körében tapasztalt genitourinális szindróma és az ehhez kapcsolódó tünetek - így a hüvelyszárazság, hüvelyi atrófia, vizelési tünetek, dyspareunia és szexuális diszfunkció - gyakoriságára vonatkozó, legjobb rendelkezésre álló bizonyítékok összesítése volt. 2024. április 30-ig átfogó kutatást végeztek a PubMed, Google Scholar, Scopus, ScienceDirect és Cochrane Library adatbázisokban. A kutatást a születéskor nőként azonosított, veleszületett vulvariális rendellenességek nélkül élő, posztpartum időszakban lévő nők bevonásával készült angol nyelvű tanulmányokra korlátozták.