Szülészet-nőgyógyászat

A terhesség alatt történő kannabiszfogyasztás potenciális kockázatot jelent az anya és magzat egészségére nézve. Egy tanulmány a 2021-2023-as Nemzeti Drogfogyasztási és Egészségügyi Felmérés (NSDUH) adatai alapján vizsgálta a kannabiszhasználat gyakoriságát, az alkalmazás módját (pl. dohányzás, párásítás, ehető termékek), valamint a kapcsolódó tényezőket a reproduktív korú (12-44 éves) terhes illetve nem terhes nők körében.

A daganathoz kapcsolódó kognitív károsodás gyakori probléma az emlőrák kezelését követően. Az emlőrák túlélése és az Alzheimer-demencia (AD) kockázata közötti összefüggés azonban továbbra sem tisztázott.

Bár a terhesség alatti pyoderma gangrenosum (PG) előfordulásáról készültek beszámolók, az átfogó adatok korlátozottak. Egy áttekintésnek a célja (1) a PG demográfiai és klinikai jellemzőinek elemzése terhes nőknél és kismamáknál, (2) a kezelések gyakoriságának és hatékonyságának értékelése, valamint (3) a PG anyai és magzati implikációinak feltárása.

Az epilepsziás nők terhessége kedvezőtlen perinatális kimenetellel hozható összefüggésbe, de továbbra is vita van arról, hogy az epilepszia vagy a prenatális epilepszia elleni gyógyszeres kezelés (ASM), vagy mindkettő szerepet játszik-e benne. E vizsgálat célja az anyai epilepszia és a perinatális kimenetelek közötti kapcsolat értékelése, valamint a prenatális ASM-expozíció szerepének feltárása volt.

Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) új irányelvre vonatkozó nyilatkozata szerint a kamaszkorú fiatalok fogamzásgátló tanácsadásának serdülőközpontú megközelítését bizonyítékokra kell alapozni, különös tekintettel a szexuális és reproduktív egészségügyi egyenlőségre.

A műtét optimális időzítése a reszekálható, előrehaladott petefészekdaganatban szenvedő betegek esetében továbbra is ellentmondásos. Ezeknek a pácienseknek az ilyenkor szokványos, radikális műtétet követően javasolt átesniük a kemoterápiás kezelésen, vagy jobban járnak a műtét előtt indított kemoterápiával?

Két új adatsor támogatja a hatékony betegségmódosító terápiák (DMT-k) terhesség alatti alkalmazását aktív szklerózis multiplexben (SM) szenvedő nők esetében, megerősítve a kezelés irányába történő határozottabb elmozdulást akkor, amikor a potenciális előnyök meghaladják a kockázatokat az anya számára.

A vénás thromboembólia (VTE) kockázata lényegesen nagyobbnak tűnik a placenta accretában szenvedő kismamáknál, mint más terhes nőknél, állapította meg egy kis, egyközpontú tanulmány, amelyet az Amerikai Szülész-Nőgyógyász Kollégium (ACOG) 2025. éves ülésén mutattak be.

Egy vizsgálat célja a szülés után, szoptató kismamák körében tapasztalt genitourinális szindróma és az ehhez kapcsolódó tünetek - így a hüvelyszárazság, hüvelyi atrófia, vizelési tünetek, dyspareunia és szexuális diszfunkció - gyakoriságára vonatkozó, legjobb rendelkezésre álló bizonyítékok összesítése volt. 2024. április 30-ig átfogó kutatást végeztek a PubMed, Google Scholar, Scopus, ScienceDirect és Cochrane Library adatbázisokban. A kutatást a születéskor nőként azonosított, veleszületett vulvariális rendellenességek nélkül élő, posztpartum időszakban lévő nők bevonásával készült angol nyelvű tanulmányokra korlátozták.

Az abszolút vashiány, amit alacsony vasraktárként határoznak meg, vérszegénységgel vagy anélkül, világszerte körülbelül 2 milliárd embert, az Egyesült Államokban pedig a felnőttek 14%-át érinti. A vashiányos vérszegénység, amit az alacsony vasraktárak miatti alacsony hemoglobinszintként határoznak meg, világszerte körülbelül 1,2 milliárd embert érint, köztük 10 milliót az USA-ban.

A méhen belüli hormonális eszközök (IUD), ellentétben az orális fogamzásgátlókkal, nem kapcsolódtak a melasma fokozott kockázatához menorrhagiában, állapította meg egy tanulmány. A tanulmányt Debby Cheng, BA, Harvard Medical School, Boston vezette, és április 24-én jelent meg online a Journal of the American Academy of Dermatology című folyóiratban.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

A koraszülöttség különböző fokozatai ismert kockázati tényezőnek számítanak a kognitív károsodás szempontjából, de jelenleg nem állnak rendelkezésre azok a tanulmányok, amelyek kiterjednek a genetikára, a prenatális kockázatra és a gyermekspecifikus tényezőkre a magas kockázatú populációkban.