Szülészet-nőgyógyászat

Az emlőrák sugárterápiája véletlenszerű sugárterhelésnek teszi ki a szívet, és a korábbi adatok szerint a kapcsolódó kardiális események száma a sugárterhelés mértékétől függően növekszik. Bár a kockázatértékeléshez általában a teljes szívre vonatkozó sugárterhelési mutatókat használják, az újabb bizonyítékok arra utalnak, hogy a bal elülső leszálló koszorúérre (LAD) ható sugárterhelés jobban tükrözi a kockázatot. Egy vizsgálat a szívre és a LAD-ra mért sugárterhelés mutatóit hasonlította össze az emlőrák sugárterápia utáni kardiális kockázat előrejelzésében.

A tumeszcens helyi érzéstelenítéssel (TLA, olyan helyi érzéstelenítési technika, amely során nagy mennyiségű, hígított érzéstelenítő oldatot fecskendeznek a bőr alá vagy a bőr alatti zsírszövetbe. Az oldat átitatja a szöveteket, amelyek megduzzadnak – tumeszkálnak- és így hosszú ideig fájdalommentessé válnak) végzett emlőműtéten átesett betegek többsége elégedettnek vagy nagyon elégedettnek nyilvánította magát a beavatkozással kapcsolatban, a fekvőbetegek elégedettségi szintje szignifikánsan magasabb volt, mint a járóbetegeké. A műtét utáni szövődmények az esetek kevesebb mint 6%-ában fordultak elő, és a betegek többsége újra a TLA-t választaná, valamint másoknak is ajánlaná.

Azon túlsúlyos vagy elhízott felnőttek körében, akik folyamatos tirzepatid-kezelésben részesültek, a nőknél nagyobb volt a teljes testsúlycsökkenés (TBWL), mint a férfiaknál. A nem – a 2-es típusú cukorbetegség jelenléte, a korábbi elhízás elleni gyógyszeres kezelés és a súlygyarapodást eredményező, kísérő gyógyszerek szedése mellett – a testsúlycsökkenés független előrejelzője volt, míg az életkor nem bizonyult független előrejelző tényezőnek.

Egy tanulmány azt vizsgálta, hogy a szoptatás (BF) összefüggésbe hozható-e a tartós magas vérnyomás (HTN) és a glükózanyagcsere-zavarok kockázatának csökkenésével azoknál a policisztás ovarium-szindrómában (PCOS) szenvedő betegeknél, akiknél terhességi magas vérnyomás (PHTN) és/vagy terhességi cukorbetegség (GDM) alakult ki.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

A Nemzeti Egészségügyi és Ellátási Kiválósági Intézet (NICE) a tisotumab vedotint (Tivdak, Genmab) ajánlja a szisztémás kezelés alatt vagy azt követően előrehaladott, visszatérő vagy áttétet képező méhnyakrákok kezelésére.

Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a terhesség alatti antidepresszáns szedése autizmust vagy figyelemhiányos hiperaktivitási zavart (ADHD) okozna a gyermekeknél. A témával kapcsolatos eddigi legnagyobb tanulmányban egy metaanalízis kimutatta, hogy a megfigyelt kockázatok többsége jelentősen csökkent, miután figyelembe vették az anyák mentális egészségi állapotát és egyéb zavaró tényezőket.

Egy metaanalízis megállapította, hogy a többször szült nőknél alacsonyabb volt a folsav-felvétel valószínűsége a fogamzás előtti és utáni időszakban, beleértve az első trimesztert is, mint az elsőszülő nőknél, annak ellenére, hogy a korábbi terhességek során szülészeti ellátásban részesültek. Csökkent folsav felvételt figyeltek meg a magas kockázatú nők körében is.

A petefészekrákban végzett neoadjuváns kemoterápia (NACT) utáni műtéti és túlélési kimenetel előrejelzése továbbra is kihívást jelent. Egy tanulmány a NACT utáni teljes test diffúziós súlyozott mágneses rezonancia vizsgálatot (WB-DWI/MRI) értékelte az intervallum debulking műtét (IDS) során történő teljes reszekció, a progressziómentes túlélés és az általános túlélés előrejelzésére.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

Az Egészség és Klinikai Kiválóság Nemzeti Intézete (NICE) frissítette meddőségre vonatkozó irányelveit, és a szakellátás átfogó változtatásai mellett bevezetett egy, az endometriózisra fókuszáló külön kezelési útmutatót.

Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk az Egyesült Államok Megelőző Szolgáltatások Munkacsoportja (USPSTF) 2024-es ajánlásainak frissítését, és azonosítani tudjuk a hiányosságokat a méltányos közegészségügyi stratégiák kidolgozása érdekében, elengedhetetlenül fontos megértenünk, hogy a korábbi politikák, a rendszerbeli tényezők és a közegészségügyi események hogyan alakították a mammográfia igénybevételét az amerikai nők körében.

Az Anyai-Magzati Orvostudományi Társaság (SMFM) 2026. évi terhességi konferenciáján bemutatott kutatás szerint a magnézium-szulfátnak a terhesség 22–24. hetében, vagyis a szülés előtti időszakban történő adagolása nem mutatott összefüggést az újszülött jobb idegfejlődési eredményeivel, miután figyelembe vették a szülés előtti kortikoszteroidok alkalmazását.