Recidivált prosztatarák esetén alkalmazott mentési fókuszterápia és radikális prosztatektómia összehasonlítása
A korábbi sugárterápia után recidiváló prosztatarákban szenvedő betegek túlélési esélyei általában rosszak. Azoknál, akiknél a recidíva a prosztatára korlátozódik, megfontolandó lehet a mentési fókuszterápia (sFT) vagy a mentési radikális prosztatektómia (sRP) alkalmazása. Az sFT viszonylag kevesebb toxikus hatással járó, jó rákellenes hatást biztosíthat, de 5 éven túli eredményekről még nem számoltak be, és egyetlen tanulmány sem hasonlította össze az sFT-t az sRP-vel.
Csökken az egészséges élettartam az Egyesült Királyságban?
Az Egyesült Királyságban az emberek egyre kevesebb évet töltenek el jó egészségben – a várható egészséges élettartam (HLE) a 2011-2013-as nyilvántartások kezdete óta a legalacsonyabb szinten van jelenleg. A Nemzeti Statisztikai Hivatal (ONS) adatai szerint 2022-2024-ben a születéskor várható egészséges élettartam a férfiaknál 60,7 év, a nőknél 60,9 év volt. Mindkét szám jelentősen csökkent 2019-2021 óta. A kedvezőtlen változás annak ellenére következett be, hogy a COVID-19-járvány tetőzése óta javult az általános várható élettartam.
Szisztémás gyulladás szívelégtelenségben?
A szisztémás gyulladás hozzájárul a szívelégtelenség (HF) kórélettanához. Enyhén csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFmrEF), illetve megőrzött ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFpEF) esetén a gyulladás összefüggésbe hozható a kardiovaszkuláris, vagy vese- és anyagcsere-betegségekkel, míg szívelégtelenség és csökkent ejekciós frakció (HFrEF) esetén a gyulladás a szívet ért terhelés, illetve a keringési zavarok következtében alakul ki.
Az autizmus nem feltétlenül férfiaknál gyakoribb rendellenesség
Az a széles körben elterjedt feltételezés, miszerint az autizmus spektrumzavar (ASD) túlnyomórészt férfiakat érint, vélhetően inkább a diagnosztikai mintázatokat tükrözi, mintsem a prevalencia valódi különbségeit.
Az ipsilateralis kar célzott rehabilitációja krónikus stroke esetén
A stroke utáni ipsilateralis (azonos oldali) felső végtag motoros deficitjei funkcionálisan fontosak, azonban a rehabilitáció során gyakran figyelmen kívül hagyják őket. A rehabilitáció javíthatja a mozgásfunkciót azoknál a betegeknél, akiknél a féloldali bénulás miatt az ellenoldali kar nagyon gyenge.
Új módszer az intrarenális mikrovaszkulatúra vizsgálatára
A vese mikrovaszkuláris rendszerét megbízhatóan kvantifikálták az autoszomális domináns policisztás vesebetegség korai stádiumában, ultranagy felbontású ultrahangos lokalizációs mikroszkópiával. A mikrovaszkuláris paraméterek korreláltak a szerkezeti és funkcionális indexekkel, ígéretes biomarkereknek bizonyulva a nem cisztás parenchima értékelésében. A mikrovaszkuláris paraméterek felhasználhatók a betegség súlyosságának értékelésére és a progresszió monitorozására, a megbetegedés korai stádiumától kezdve.
Az FDA jóváhagyta a hasnyálmirigydaganat kezelésére szolgáló hordható eszközt
Az FDA jóváhagyta az első hordható elektromos eszközt – az Optune Pax (Novocure) – a helyi előrehaladott hasnyálmirigydagantban szenvedő betegek számára, a gemcitabine és a nab-paclitaxel kombinációjával. Az Optune Pax váltakozó elektromos mezőket, úgynevezett tumorkezelő mezőket (TTFields) juttat a hasüregbe. A TTFields a daganatos sejtekre jellemző gyors sejtosztódást zavarja meg, ami a sejtek elhalásához vezet. A svájci székhelyű gyártó, a Novocure szerint ez az első jóváhagyás közel 30 év óta a helyi előrehaladott hasnyálmirigyrák kezelésére.
Az idős sürgősségi ellátásban részesülő betegek és a magas kockázatú gyógyszerek
Több mint 16 millió sürgősségi osztályon (ED) kezelt beteg elemzése alapján kiderült, hogy az idősebbek körében minden 15. beteg (6,5%) kapott potenciálisan nem megfelelő gyógyszereket (PIM) kórházi elbocsátása során. A gyógyszerfelírás aránya az életkor előrehaladtával csökkent, a 65–74 éves betegek körében mért 8,3%-ról 1,8%-ra a 95 éves vagy annál idősebbek körében. A leggyakrabban felírt magas kockázatú gyógyszerek a vázizomlazítók és az első generációs antihisztaminok voltak.
Biztató adatok az autizmusról és a prenatális COVID-oltásról
Egy új tanulmány további bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a SARS-CoV-2 messenger RNS (mRNS) vakcina közvetlenül a terhesség előtt vagy terhesség során történő beadása nem növeli az autizmus vagy más idegrendszeri fejlődési zavarok kialakulásának kockázatát kisgyermekeknél.
A cukorbetegség hatása a középkorú és idősebb felnőttek kognitív funkcióira
Ez a tanulmány a diabétesz középkorú, illetve idősebb felnőttek (≥45 év) kognitív diszfunkciójára gyakorolt hatását vizsgálta, emellett feltárta a háttér mechanizmusokat, beleértve a mindennapi tevékenységek (ADL) befolyásoló szerepét, valamint az alvás, a depresszió és a testmozgás enyhítő hatását.
Méhnyakrák szűrés a menopauza idején: mikor biztonságos abbahagyni?
Annak ellenére, hogy Észak-Amerikában összességében csökken a méhnyakrák előfordulása, a szűrés és a méhnyakrák aránya tekintetében továbbra is fennállnak egyenlőtlenségek, különösen a posztmenopauzális korcsoportban.
A levamizol visszavonását javasolja az EU központi idegrendszeri kockázatok miatt
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) farmakovigilanciai kockázatértékelő bizottsága (PRAC) azt javasolta, hogy vonják ki az EU piacáról a levamizolt tartalmazó gyógyszereket, mivel azok előnyei már nem haladják meg a kockázatokat a felnőttek és gyermekek parazitaféreg-fertőzéseinek kezelésében.
ERS/EULAR gyakorlati irányelvek a kötőszöveti megbetegedésekkel összefüggő intersticiális tüdőbetegségek kezelésére vonatkozóan a klinikumban
Az intersticiális tüdőbetegség (ILD) a kötőszöveti megbetegedések (CTD) gyakori megnyilvánulási formája, ami magas morbiditással és mortalitással jár. A CTD-ILD szűrésének, diagnosztizálásának, kezelésének és nyomon követésének egységesítésére vonatkozó gyakorlati iránymutatások rendkívül fontosak a betegellátás optimalizálása szempontjából a klinikumban.