Szakma

A migrénes rohamok akut ellátása a nem szteroid és nem opiát fájdalomcsillapítókra – NSAID-okra, metamizolra, paracetamolra – valamint a migrénspecifikus szerként számon tartott triptánokra épül.

A Society for Cardiovascular Angiography & Interventions (SCAI) 2023 tudományos ülésszakán bemutatták a marihuánafogyasztás és a perifériás artériás betegség (PAD) közötti kapcsolatot vizsgáló tanulmány eredményeit. Az eredmények szerint a marihuánát fogyasztóknál az általános népességhez képest jelentősen nagyobb volt a PAD kialakulásának kockázata.

A magnézium létfontosságú ásványi anyag. Mégis, a fejlett országok lakosságának a magnézium-bevitele elmarad az ajánlottól (1,2). A magnéziumhiány okai között kiemelt helyen említhetők bizonyos életmódbeli faktorok, főként a nyugati típusú táplálkozás, amely révén 30-50 %-kal kevesebb magnézium jut be a szervezetbe, mint a napi beviteli ajánlás (RDA-érték). Emellett, a stressz, a fokozott fizikai igénybevétel, bizonyos alapbetegségek fennállása és egyes gyógyszerek alkalmazása is ahhoz vezethet, hogy negatív eredményű a szervezet magnézium egyenlege (3).

Korábbi kohorsz vizsgálatok arról számoltak be, hogy a fizikai aktivitás (FA) egyetlen, a kiinduláskor mért értéke összefüggésbe hozható a Parkinson-kór (PK) alacsonyabb előfordulási gyakoriságával, de egy meta-analízis szerint ez az összefüggés a férfiakra korlátozódott.

A kongresszus hagyományosan igyekszik tájékoztatást adni a belgyógyászat újdonságairól, az innovatív diagnosztikai és terápiás lehetőségekről, foglalkozik a kardiovaszkuláris intervenció kérdéseivel, lehetőséget nyújt a dunántúli belgyógyászati osztályok bemutatkozására és a kiemelkedő szakmai eredmények elismerésére. Fő témái között szerepelnek az új, reményteljes onko-hematológiai kezelések és a sokakat érintő infektológiai aktualitások.

A donanemab vizsgálati antiamyloid gyógyszer (Eli Lilly) jelentősen lelassította a kognitív és funkcionális hanyatlást a korai tüneteket mutató Alzheimer-kórban (AK) szenvedő felnőttek 3. fázisú vizsgálatában, a szakértők által rendkívül bíztatónak tekintett eredmények szerint.

A nagyon alacsony születési súlyú újszülöttek (VLBW) esetében randomizált klinikai vizsgálatok (RCT) alapján a probiotikum kezelés csökkenti a nekrotizáló enterokolitisz (NEC) kockázatát, kisebb mértékben csökkentve a szepszis és a halálozás kockázatát. Kevés bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy az USA újszülött intenzív osztályain (NICU) milyen arányban alkalmaznak probiotikumokat, és hogy a vizsgálatokban tapasztalt előnyök a gyakorlatban is megvalósultak-e.

A long-COVID egy újonnan kialakuló szindróma, amely a COVID-19 túlélők 50-70%-át érinti, és amelyről még mindig nem rendelkezünk előrejelző tényezőkkel.

A 2019. évi koronavírusos megbetegedés első eseteit hivatalosan 2020. január végén erősítették meg Németországban és európai szomszédjaiban.

Bár a terhesség kedvezőtlen kimenetele a kardiovaszkuláris betegségek fokozott kockázatával jár, hiányoznak a magas vérnyomású terhességet követő szívelégtelenség időzítésével és altípusaival kapcsolatos vizsgálatok.

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) engedélyezte a pegunigalsidáz-alfa (Elfabrio, Chiesi Global Rare Diseases/Protalix BioTherapeutics) enzimpótló terápiát (ERT), amely a felnőtteknél igazolt Fabry-kór kezelésére szolgál.

A csigolyatörések az idősebb felnőttek számára komoly egészségügyi problémát jelentenek, kórházi és tartós ápolásra való beutalást, rokkantságot és romló életminőséget eredményezhetnek.

A terhesség és szülés alatti, valamint az újszülöttek körében bekövetkező halálozások csökkentése terén elért haladás 2015 óta megtorpant, és több mint 60 országban a jelenlegi ütemben haladva a 2030-ra kitűzött célértékek elmaradása valószínűsíthető - derült ki az Egészségügyi Világszervezet kedden közzétett jelentéséből.