Szakma

A napi 1200 kcal-t tartalmazó, csökkentett energiatartalmú étrend biztonságosnak bizonyult, illetve csökkentette az elnyújtott hatású inzulinterápia szükségességét a terhességi cukorbetegségben szenvedő, ≥ 25 testtömegindexű (BMI) nőknél.

A kettős nátrium-glükóz-kotranszporter 1 és 2 (SGLT1/2) gátló szotagliflozin a SCORED vizsgálat előre specifikált másodlagos elemzése szerint csökkentette a súlyos és káros kardiovaszkuláris eseményeket, valamint jelentősen csökkentette a szívinfarktus (MI) és a stroke egyéni kimenetelét 2-es típusú cukorbetegségben, krónikus vesebetegségben és egyéb kardiovaszkuláris kockázati tényezőkben szenvedő betegeknél. A szotagliflozinnak ezt az iszkémiás előnyét az MI, illetve a stroke tekintetében nem figyelték meg a szelektív SGLT2-gátlókkal végzett vizsgálatokban.

Betegségmódosítás, mint lehetséges új stratégia a psoriasis kezelésében

A gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő betegek esetében a Clostridioides difficile fertőzés (CDI) egy meglehetősen kedvezőtlen kilátásokkal járó klinikai kihívás.

E tanulmány célja az volt, hogy összehasonlítsa a mentális társbetegségek gyakoriságát az obstruktív alvási apnoéval (OSA) járó és azzal nem járó kórházi kezelések között, és elemezze e mentális társbetegségek és az OSA-t potenciálisan erősítő, módosítható kockázati tényezők kapcsolatát.

A terápiás dózisú, nem K-vitamin tartalmú orális antikoagulánsok (NOAC) számos esetben jobbak az aszpirinnél az artériás és vénás tromboembólia megelőzésében.

Ez a klinikai gyakorlati útmutató bizonyítékokon alapuló ajánlásokat tartalmaz a demencia kezelésére, a kolinészteráz-gátlókra és az N-metil-D-aszpartát (NMDA) receptor antagonistákra összpontosítva az Alzheimer-kórra(AD) és a demencia egyéb típusaira vonatkozóan.

Műhiba és orvosi felelősség kérdésköre, különös tekintettel a terhességgel és születéssel összefüggő műhibákra

Az állítási és a bizonyítási szükséghelyzet az orvosi kártérítési perekben – tapasztalatok és kihívások

A plasztikai sebészet idén a finom, természetes eredményekről, valamint a legmodernebb technológiákról és kezelésekről szól. Akár kíváncsiak vagyunk az új technikákra, akár tudni szeretnénk, mi a menő az esztétika világában, ezeket a trendeket érdemes figyelemmel követni. Hogy betekintést nyerjünk abba, mi fog hullámokat vetni 2025-ben a plasztikai sebészetben, több ASPS-tag sebésszel beszélgettünk az általuk előre látott trendekről.

Az USA-ban a 2023-as év a cukorbetegségről és a testsúlycsökkentésről szólt. Ennek az évnek az adatai szerint a legkelendőbb gyógyszer a semaglutide volt, az a gyógyszer, amit a nem megfelelően kontrolált 2-es típusú diabeteses betegek kezelésére javasolnak vagy monoterápiában, más gyógyszerekkel együttesen. A második helyre a TNF-alfa-gátló adalimumab került, melyet immunmediált gyulladásos kórképekben alkalmaznak (rheumatoid arthritis, polyarticularis fiatalkori ízületi gyulladás, arthritis psoriatica, psoriasis, spondylitis ancylopoetica és Crohn-betegség). A harmadik helyen az apixaban végzett. A 4-5. helyen is antidiabetikum végzett (dulaglutide, empagliflozin), a 6. helyen pedig ismételten egy immunmodulátor, az ustekinumab. A 7. helyen egy daganatellenes gyógyszer, a pembrolizumab, a 8. helyen a tirzepatide, a 9. helyen egy HIV-fertőzésben alkalmazott vírusellenes szer, a bictegravir (2. generációs integráz-gátló), és végül a 10. helyen a dupilumab végzett.

A frissített irányelv nyolc bizonyítékokon alapuló ajánlást tartalmaz, amik az értékelésre és a kezelési terv meghatározására, a pszichoszociális beavatkozásokra és a farmakológiára terjednek ki. A társaság azt ajánlja (1C), hogy a lehetséges borderline személyiségzavarban(BPD) szenvedő beteg kezdeti vizsgálata tartalmazza az egyén értékelésre jelentkezésének okát; a beteg kezeléssel kapcsolatos céljait és preferenciáit; a pszichiátriai tünetek áttekintését, beleértve a személyiségzavarok és a gyakori társbetegségek fő jellemzőit; pszichiátriai kezelés történetet; a fizikai egészség, valamint a pszichoszociális és kulturális tényezők értékelését; a mentális állapotvizsgálatot; valamint az öngyilkosság, az önkárosítás és az agresszív viselkedés kockázatának értékelését.

Hogy meddig tart egy vakcina védelme? Egy egyszerű vérvizsgálat megadhatja a választ. A kaliforniai Stanford School of Medicine kutatói azonosítottak egy molekuláris jelet a vérben, ami napokkal az oltás után jelenik meg, és előre jelzi az immunválasz tartósságát. A Nature Immunology januári számában közzétett felfedezés átalakíthatja a vakcinák fejlesztését, tesztelését és személyre szabását. A tanulmány betekintést nyújt abba is, hogy egyes vakcinák miért biztosítanak élethosszig tartó védettséget, míg mások hónapokon belül elveszítik hatékonyságukat.