Szakma

Hatékony-e a fizioterápia a férfiaknál előforduló korai magömlés kezelésében?

A korai magömlés (PE) klinikai definíciója szerint az intravaginális ejakulációs latenciaidő (IELT) 1 perc vagy annál rövidebb. Bár a gyógyszeres kezelések gyors és hatékony eredményeket mutattak, gyakran kapcsolatba hozzák ezeket káros mellékhatásokkal. Ezzel szemben a fizioterápiás megközelítések biztonságosabb alternatívát kínálnak, a nemkívánatos reakciók alacsonyabb kockázatával.

Cukorbetegség és daganat kockázat

A cukorbetegség a daganatok megnövekedett kockázatával jár együtt; azonban az összefüggéseket vizsgáló epidemiológiai tanulmányok közül kevesen foglalkoztak kifejezetten a spanyolajkú/latin-amerikai felnőttekkel. Jelen tanulmány a cukorbetegség három, időben változó mutatója és a daganat előfordulása közötti összefüggéseket vizsgálta a Hispanic Community Health Study/Study of Latinos (HCHS/SOL) tanulmány résztvevői körében.

Antidepresszánsok a terhesség alatt: új adatok az autizmus és a hiperaktivitás kockázatáról

Nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a terhesség alatti antidepresszáns szedése autizmust vagy figyelemhiányos hiperaktivitási zavart (ADHD) okozna a gyermekeknél. A témával kapcsolatos eddigi legnagyobb tanulmányban egy metaanalízis kimutatta, hogy a megfigyelt kockázatok többsége jelentősen csökkent, miután figyelembe vették az anyák mentális egészségi állapotát és egyéb zavaró tényezőket.

Nemi különbségek az akut ischaemiás stroke sürgősségi ellátásra kerülésében

Az akut ischaemiás stroke (AIS) ellátásában tapasztalható nemek közötti egyenlőtlenségekről már számos jelentés született. Olaszországból származó adatok azonban továbbra is korlátozottak. Egy vizsgálat célja az volt, hogy egy nagy olasz kohorszban értékelje a revaszkularizációs kezelésekhez (RT) való hozzáférésben, valamint a legfontosabb időbeli teljesítménymutatókban megfigyelhető nemi különbségeket.

2026.06.15. Neurológia

Immunmediált gyulladásos betegségek kockázata gyermekkori uveitisben

A gyermekkori uveitis gyakran társul immunmediált gyulladásos betegségekkel (IMID-ek); az IMID-ek kockázatára és az immunszuppresszánsok alkalmazására vonatkozó populációs szintű becslések azonban korlátozottak, mivel a rendelkezésre álló bizonyítékok nagyrészt olyan harmadlagos ellátó központokban végzett kohorsz vizsgálatokból származnak, amelyeknél jelentős beutalási torzítás figyelhető meg. Egy vizsgálat célja az IMID-ek kialakulásának az előfordulása és kockázatának becslése volt olyan gyermekek és serdülők körében, akiknél a közelmúltban diagnosztizáltak nem fertőzéses eredetű uveitist, és akiknek korábban nem volt IMID-re vonatkozó kórtörténete.

Bakteriális szemfertőzések kórokozóspektruma és antibiotikum-érzékenységi megfontolások

A szemészeti bakteriális fertőzések a klinikai gyakorlat gyakori kórképei, melyek a szemfelszín különböző struktúráit, elsősorban a kötőhártyát és a szaruhártyát érintik. Súlyosabb esetekben az intraocularis tér is érintetté válhat. A kórokozók spektruma és antibiotikum-érzékenysége időben és földrajzi régiónként is változhat, ezért a helyi mikrobiológiai adatok ismerete alapvető jelentőségű.

2026.06.10. Háziorvostan

Egy fertőzés előszűrése javíthatja a tüdőátültetés utáni eredményeket

A mollicute-fertőzésekre irányuló, donor-kedvezményezettre kiterjedő általános szűrési protokoll jelentősen csökkentette a súlyos légúti szövődmények előfordulását felnőtt tüdőátültetésben részesült betegek körében – derül ki a Nemzetközi Szív- és Tüdőátültetési Társaság éves konferenciáján bemutatott, több mint 100 személyre kiterjedő új adatokból.

A többször szülő nők terhessége alacsonyabb folsav-használatot jelez

Egy metaanalízis megállapította, hogy a többször szült nőknél alacsonyabb volt a folsav-felvétel valószínűsége a fogamzás előtti és utáni időszakban, beleértve az első trimesztert is, mint az elsőszülő nőknél, annak ellenére, hogy a korábbi terhességek során szülészeti ellátásban részesültek. Csökkent folsav felvételt figyeltek meg a magas kockázatú nők körében is.

Életkori tényező a prosztata daganat túldiagnosztizálásában

A prosztata daganat túldiagnosztizálása azt jelenti, hogy a PSA-vizsgálat révén olyan prosztata daganatot állapítanak meg, amelyet a beteg élete során egyébként nem diagnosztizáltak volna. Mivel ez hatással van az életminőségre, a jelenség komoly aggodalmat kelt az érintett döntéshozók körében. Egy tanulmányban a CAP (Cluster Randomized Trial of PSA Testing for Prostate Cancer) egyszeri szűrési vizsgálat hosszú távú utánkövetési adatait, valamint az angol férfiak összehasonlított halálozási arányait (2021–23) használták fel, hogy konkurens kockázati módszerekkel becsüljék meg az életkor 15 éven belüli, többlet prosztata daganat-incidenciára („túldiagnosztizálás”) gyakorolt hatását.