Háziorvostan

A prosztata daganat túldiagnosztizálása azt jelenti, hogy a PSA-vizsgálat révén olyan prosztata daganatot állapítanak meg, amelyet a beteg élete során egyébként nem diagnosztizáltak volna. Mivel ez hatással van az életminőségre, a jelenség komoly aggodalmat kelt az érintett döntéshozók körében. Egy tanulmányban a CAP (Cluster Randomized Trial of PSA Testing for Prostate Cancer) egyszeri szűrési vizsgálat hosszú távú utánkövetési adatait, valamint az angol férfiak összehasonlított halálozási arányait (2021–23) használták fel, hogy konkurens kockázati módszerekkel becsüljék meg az életkor 15 éven belüli, többlet prosztata daganat-incidenciára („túldiagnosztizálás”) gyakorolt hatását.

A Klebsiella baktériumok az antimikrobiális szerekkel szemben rezisztens, kórházban szerzett fertőzések egyik fő okozói. Egy tanulmány célja az volt, hogy azonosítsa a Klebsiella fertőzés lehetséges kockázati tényezőit a transzplantációt követő első 180 nap során.

A migrén a populáció jelentős részét érintő, jelentős életminőségromlást okozó fejfájás, melynek súlyát szemlélteti, hogy a kórkép a munkából való kiesés második leggyakoribb oka. A migrén kezelése jelentős kihívás, és az érintettek csupán töredéke kap adekvát ellátást (1).

Az androgén eredetű hajhullásban (AGA) szenvedő betegekhez kapcsolódó áttekintés során kiderült, hogy az alacsony dózisú, orálisan szedett minoxidil (LDOM) alkalmazása 3–6 hónap alatt javulást eredményezett a haj sűrűségében és átmérőjében, amit az állapot stabilizálódása követett.

Az alacsony jódbevitel a veseátültetésben részesült betegek (KTR) körében a csökkentett túlélési esély egy módosítható kockázati tényezője lehet. Ezért nemek szerinti rétegzéssel végzett elemzéseket hajtottak végre annak vizsgálatára, hogy a nem megfelelő jódbevitel és az alacsony 24 órás vizeletjód-kiválasztás összefügg-e a megnövekedett halálozással.

A gastrooesophagealis reflux betegség (GERD) napjaink egyik leggyakoribb gasztroenterológiai kórképe. Nem csupán kellemetlen tünetegyüttes, hanem komoly életminőség-romlást okozó állapot: a betegek közel 89%-a éjszakai tüneteket is tapasztal, valamint 68%-ukat rossz alvásminőség is érinti, ami éves szinten átlagosan 2,75 hét aktív munkakieséssel járhat.

Egy új kutatás szerint az éves influenzaoltás akár kétharmadával is csökkenti gyermekeknél az influenzával összefüggő kórházi kezelések és orvosi vizitek kockázatát. A kutatók azonban azt is megállapították, hogy 2021-2024 között a gyermekek kevesebb mint fele részesült immunizálásban. Az eredmények összhangban vannak a COVID-járvány előtti szezonokban megfigyelt vakcina hatékonysági arányokkal – mondta Samantha M. Olson, MPH, az atlantai CDC influenzaosztályának epidemiológusa.

Az Egészség és Klinikai Kiválóság Nemzeti Intézete (NICE) frissítette meddőségre vonatkozó irányelveit, és a szakellátás átfogó változtatásai mellett bevezetett egy, az endometriózisra fókuszáló külön kezelési útmutatót.

Az elhízás számos daganatos megbetegedés jelentős kockázati tényezője, ugyanakkor a nem sebészi úton végzett súlycsökkentés daganatos kockázatra gyakorolt hatása továbbra is bizonytalan. Egy vizsgálat célja annak vizsgálata volt, hogy a valós életben tapasztalható, nem sebészi úton elért súlycsökkenés összefüggésbe hozható-e a daganat kialakulási kockázatának csökkenésével.

A randomizált COBRRA-vizsgálat megállapította, hogy az apixaban az akut vénás tromboembólia (VTE) kezelésében csökkentette a vérzés kockázatát a rivaroxabanhoz képest, megerősítve ezzel azokat a megfigyeléses és közvetett jelzéseket, amelyek a hatékonyság romlása nélküli nagyobb biztonságra utaltak.

Felnőttek esetében a közösségben szerzett tüdőgyulladás (CAP) miatti kórházi kezelés 5 éven belül szignifikánsan magasabb kockázattal járt új nem fertőző betegségek – többek között pulmonális, kardiovaszkuláris, renális és metabolikus betegségek – kialakulására, mint más egészségügyi okok miatti kórházi kezelés.

Az étrend-kiegészítőket a kognitív funkciók védelmére ajánlják, de az ezt alátámasztó bizonyítékok ellentmondásosak. A COSMOS-Mind vizsgálat arra volt kíváncsi, hogy a kakaókivonat (500 mg/nap flavanolt tartalmazó) napi adagolása a placebóval szemben, valamint egy kereskedelmi forgalomban kapható multivitamin-ásványi anyag (MVM) a placebóval szemben javítja-e a kognitív funkciókat idősek esetében.

Az Anyai-Magzati Orvostudományi Társaság (SMFM) 2026. évi terhességi konferenciáján bemutatott kutatás szerint a magnézium-szulfátnak a terhesség 22–24. hetében, vagyis a szülés előtti időszakban történő adagolása nem mutatott összefüggést az újszülött jobb idegfejlődési eredményeivel, miután figyelembe vették a szülés előtti kortikoszteroidok alkalmazását.