Háziorvostan

A CLEAR vizsgálatban az egyik csoportba azok tartoztak, akiknél az optimális gyógyszeres terápia ellenére ismétlődő kardiovaszkuláris események fordultak elő, és lipoprotein-koleszterin (LDL-C) szintjük < 55 mg/dl volt. A másik csoportba azok a nagy kockázatú betegek tartoztak, akik nyitottak voltak arra, hogy kiegészítő terápiával a lehető legnagyobb mértékben csökkentsék kardiovaszkuláris (CV) kockázataikat, például azok, akiknek magas a C-reaktív fehérje (CRP) szintje az alacsony LDL-C szint és az optimális étrend és testmozgás ellenére.

Új kutatások szerint az övsömör elleni Zostavax oltóanyag védelmet nyújthat a demencia ellen, ami alátámasztja azt az elméletet, hogy az idegrendszerre ható vírusok hozzájárulhatnak a neurodegenerációhoz. A tanulmány, ami egy egyedülálló walesi vakcina bevezetési politikát használt ki, és több mint 280.000 idősebb felnőtt egészségügyi adatait elemezte, kimutatta, hogy az élő, legyengített vírust tartalmazó vakcina beadása 7 év alatt mintegy ötödével csökkentette a demencia kialakulásának valószínűségét.

A bakteriális vaginózis a reproduktív korú nők egyharmadát érinti, és a kiújulása gyakori. A bakteriális vaginózissal kapcsolatos organizmusok partnerek közötti szexuális cseréjének bizonyítékai arra utalnak, hogy a férfi partnerek kezelése növelheti a gyógyulás valószínűségét.

A Shingrix rekombináns zoster-vakcina (RZV) hatékonyságot mutatott a herpes zoster (HZ) és a posztherpeszes neuralgia megelőzésében az 50 éves vagy idősebb, reumatoid artritiszben (RA) szenvedő felnőttek körében. Az oltást követő 30 napon belül nem figyeltek meg növekedést az RA fellángolásának kockázatában.

A fentanilhasználat által előidézett ópioidválság továbbra is súlyosbodik az Egyesült Államokban, emellett nem fordítanak kellő figyelmet a halállal nem járó túladagolásra és arra, hogy a gyermekpopulációkat ez miként érinti.

A COVID-19 közegészségügyi vészhelyzet katalizálta a kizárólag videó- és hangalapú telemedicina látogatások széles körű bevezetését. Ez az elterjedés rávilágított az életkor, a faji és etnikai hovatartozás, valamint az előnyben részesített nyelv szerinti egyenlőtlenségekre. Kevés tanulmány vizsgálta, hogy az egészségügyi rendszerekben történő telemedicina bevezetésének különbségei miként befolyásolták ezeket az egyenlőtlenségeket.

Újabb bizonyítékok támasztják alá a mesterséges intelligencia (AI) lehetséges alkalmazását a nem invazív vér biomarkerek felderítése terén. A mesterséges intelligencia közreműködésével kapott vér biomarkerek diagnosztikai értéke azonban a petefészek daganatok (OC) esetében továbbra is ellentmondásos.

Az atópiás dermatitis (AD) egy olyan krónikus gyulladásos bőrbetegség, amely jelentősen rontja az életminőséget. A szisztémás terápiák legújabb fejlesztései, például a Janus-kináz (JAK) gátlók hatékony kezelési lehetőségeket kínálnak. A klinikai vizsgálatok során azonban aggályok merültek fel a lehetséges mellékhatásokkal, többek között a kardiovaszkuláris és tromboembóliás kockázatokkal kapcsolatban, és további, valós életben végzett vizsgálatokat igényelnek. Mindez rávilágított arra, hogy speciális kockázati kategóriákat kell felállítani, például a dohányzók esetében.

A 2-es típusú diabetes mellitusban (T2DM) szenvedő betegeknek fokozott morbiditással, magasabb halálozási aránnyal és magas ellátási költségekkel kell szembenézniük. A vércukorszint digitális önellenőrzése (SMBG) automatikusan feltöltheti az adatokat az alkalmazásokba, megoszthatja az adatokat az egészségügyi szolgáltatókkal, csökkentheti a hibákat, és segítheti a hosszú távú cukorbetegség-kezelést.

A tanulmány célja, hogy a posztmenopauzában lévő nők körében az oszteoartritisz (OA) globális terheit és időbeli tendenciáit bemutassa az incidencia, a prevalencia és a fogyatékossággal korrigált életévek (DALY) tekintetében 1990-2021 között.

A kórházakban a baktériumok sokfélesége nagymértékű lehet, amelyek mindenféle eredetűek - például az emberi bőrről, a külső környezetből, vagy az orvosi berendezésekből származhatnak. A klinikai környezetben használt mosogató lefolyók a patogén baktériumok rezervoárjának, a kórházi fertőzések (HAI) és az antibiotikum-rezisztencia gének (ARG) potenciális forrásainak tekinthetők.

Napjaink leggyakoribb proktológiai kórképéről, az aranyérbetegségről az első leírás a római korból, Kr.u. 37-ből maradt fenn¹. Előfordulási gyakorisága napjainkban a felnőtt lakosság körében meghaladhatja a 30%-ot, de az 50 éven felüli korosztálynál akár az 50%-ot is elérheti ².

A gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedő betegek esetében a Clostridioides difficile fertőzés (CDI) egy meglehetősen kedvezőtlen kilátásokkal járó klinikai kihívás.