Háziorvostan

Az affektív rendellenességek a hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HPA) tengely szabályozási zavaraival és az alvás szerkezetének változásaival állnak összefüggésben. Mind a HPA, mind az alvás cirkadián ritmusú, így a fény és a sötétség hatással van rájuk. Meglepő módon a nappali fénynek való alacsony kitettség – amit „biológiai sötétségben élésnek” nevezünk – hatása nagyrészt még feltáratlan. Az egészséges városi lakosok rendkívül alacsony fényintenzitásnak vannak kitéve, ami depresszió-szerű alvási mintázatokkal jár együtt. Ez a tanulmány azt vizsgálta, hogy az alacsony fényintenzitásnak való kitettség miként befolyásolja a depresszióval kapcsolatos markereket egészséges személyekben.

Egy országos, körülbelül 160 ezer, második generációs gyógyszeres sztenttel élő beteget vizsgáló tanulmányban az 1-es típusú cukorbetegség a sztent elégtelenségének lényegesen magasabb kockázatával járt együtt, mint a diabétesz diagnózisa nélküli esetekben, míg a 2-es típusú cukorbetegség enyhébb kockázatnövekedéssel járt.

A tanulmány célja annak megállapítása volt, hogy az elhízás elleni gyógyszerekkel (AOM) elérhető súlycsökkenés hozzájárul-e az elhízással összefüggő rák kockázatának csökkenéséhez.

Az elsődleges ellátást nyújtó orvosok (PCP-k) számára kifejlesztett új, klinikai döntéshozatalt támogató eszköz enyhe javulást eredményezett az angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátlók és az angiotenzin receptor blokkolók (ARB-k) 30 napon belüli újrakezdésében azoknál a krónikus vesebetegségben (CKD) szenvedő veteránoknál, akik korábban felhagytak ezekkel a kezelésekkel. Az ACE-gátlók, illetve az ARB-k abbahagyása gyakori a CKD-ben szenvedő betegeknél, annak ellenére, hogy az adatok szerint a kezelés megszakítása alacsonyabb eGFR-értéket mutató betegek esetében magasabb mortalitással jár.

A kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris betegségek jelentős globális egészségügyi kihívást jelentenek és világszerte a vezető halálokok közé tartoznak. Bár számos bizonyíték támasztja alá a sztatinok pozitív hatását e betegségek elsődleges és másodlagos megelőzésében, azonban hiányoznak a demenciában szenvedő emberekre gyakorolt jótékony hatásokra vonatkozó bizonyítékok. Ez a tanulmány a sztatinok használata és a kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris kórházi kezelések közötti összefüggéseket vizsgálta a demenciában és a demenciában nem szenvedő idősek otthonában élők körében.

A nők mintegy fele élete során legalább egyszer átél akut cisztitiszes tüneteket, és ezen nők 20-30 %-ában visszatérő fertőzések lépnek fel.^1,2 A betegség hátterében 70-95 %-ban Escherichia coli áll.¹ Ön milyen terápiás megoldást kínál a betegei számára?

Az Amerikai Nefrológiai Társaság (ASN) szeptemberben közzétette legújabb, a vese egészségére fókuszáló iránymutatását (KHG), ami hiperkalémiára, valamint CKD-vel összefüggő ásványi anyag- és csontrendellenességekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Az útmutató gyakorlati stratégiákat kínál a klinikusok számára, ami segít a betegeknek azonosítani és kezelni a kálium- és foszfor-adalékanyagokat tartalmazó élelmiszereket.

Egy retrospektív kohort tanulmány szerint a posztmenopauzális csontritkulás (osteoporosis) miatt csonttörés kockázatának kitett nők több mint egyharmada nem kapott kezelést, a terápiában részesülők több mint fele pedig orális biszfoszfonátokat szedett, ami nem az első vonalbeli ajánlott kezelés. Az Amerikai Klinikai Endokrinológusok Szövetsége / Amerikai Endokrinológiai Kollégium és az Endokrin Társaság jelenlegi, a klinikai gyakorlatra irányuló irányelvei szerint a posztmenopauzális csontritkulásban szenvedő nőket a töréskockázat alapján injekciós osteoanabolikus terápiákkal, mint például a romosozumab, teriparatid vagy abaloparatid, illetve injekciós antireszorpciós szerekkel, például denosumabbal, vagy intravénásan beadott antireszorpciós zoledronsavval ajánlott kezelni.

Az Amerikai Kardiológiai Társaság (American Heart Association) tudományos ülésén dél-koreai kutatók egy olyan ADAPT AF-DES vizsgálatról számoltak be, amelyben antikoaguláns monoterápiát vagy kombinált terápiát (közvetlen orális antikoaguláns [DOAC] és klopidogrél) alkalmaztak pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegeknél, akik legalább egy évvel korábban gyógyszeres sztenttel lettek ellátva.

A pszichózisban szenvedő egyének akár fele is gyermek- és serdülőkori pszichiátriai ellátásban részesült a gyermekkor valamelyik fázisában, ami rámutat arra, hogy ezeken a szolgáltatásokon belül jelentős lehetőségek rejlenek a megelőzésre, ha hatékony megelőző beavatkozást azonosítanának. A szerzők azt a hipotézist állították fel, hogy a doxyciklinnek, egy feltételezett neuroprotektív tulajdonságokkal rendelkező antibiotikumnak kitett serdülőkori pszichiátriai betegeknél alacsonyabb a skizofrénia kialakulásának kockázata.

A Washington állami egészségügyi minisztérium sajtóközleménye szerint az avian influenza 9 hónap után ismét megjelent az emberek körében.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Emberi Felhasználásra Szánt Gyógyszerkészítmények Bizottsága (CHMP) egy új, örökletes angioödéma (HAE) kezelésére szolgáló gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének kiadását ajánlotta. A Dawnzera (donidalorsen, Otsuka Pharmaceutical Netherlands B.V.) hosszú távú alkalmazása akár 80%-kal csökkentheti a rohamok gyakoriságát. A profilaktikus kezelés életmentő lehet, mivel a betegség hosszú távú halálozási arányát 32%-56% közöttire becsülik.

A légúti betegségek egyik leggyakoribb és leginkább zavaró tünete a torokfájás¹, melyre jellemző a garatban jelentkező égő érzés, duzzanat, gyulladás és a száj szárazsága. A torokfájást elsősorban felső légúti fertőzéseket kiváltó vírusok okozzák, de más etiológiájú fertőzésekhez is társulhat.