A migrénes rohamok akut ellátása a nem szteroid és nem opiát fájdalomcsillapítókra – NSAID-okra, metamizolra, paracetamolra – valamint a migrénspecifikus szerként számon tartott triptánokra épül.
A Society for Cardiovascular Angiography & Interventions (SCAI) 2023 tudományos ülésszakán bemutatták a marihuánafogyasztás és a perifériás artériás betegség (PAD) közötti kapcsolatot vizsgáló tanulmány eredményeit. Az eredmények szerint a marihuánát fogyasztóknál az általános népességhez képest jelentősen nagyobb volt a PAD kialakulásának kockázata.
A magnézium létfontosságú ásványi anyag. Mégis, a fejlett országok lakosságának a magnézium-bevitele elmarad az ajánlottól (1,2). A magnéziumhiány okai között kiemelt helyen említhetők bizonyos életmódbeli faktorok, főként a nyugati típusú táplálkozás, amely révén 30-50 %-kal kevesebb magnézium jut be a szervezetbe, mint a napi beviteli ajánlás (RDA-érték). Emellett, a stressz, a fokozott fizikai igénybevétel, bizonyos alapbetegségek fennállása és egyes gyógyszerek alkalmazása is ahhoz vezethet, hogy negatív eredményű a szervezet magnézium egyenlege (3).
Korábbi kohorsz vizsgálatok arról számoltak be, hogy a fizikai aktivitás (FA) egyetlen, a kiinduláskor mért értéke összefüggésbe hozható a Parkinson-kór (PK) alacsonyabb előfordulási gyakoriságával, de egy meta-analízis szerint ez az összefüggés a férfiakra korlátozódott.
A donanemab vizsgálati antiamyloid gyógyszer (Eli Lilly) jelentősen lelassította a kognitív és funkcionális hanyatlást a korai tüneteket mutató Alzheimer-kórban (AK) szenvedő felnőttek 3. fázisú vizsgálatában, a szakértők által rendkívül bíztatónak tekintett eredmények szerint.
A nagyon alacsony születési súlyú újszülöttek (VLBW) esetében randomizált klinikai vizsgálatok (RCT) alapján a probiotikum kezelés csökkenti a nekrotizáló enterokolitisz (NEC) kockázatát, kisebb mértékben csökkentve a szepszis és a halálozás kockázatát. Kevés bizonyíték van arra vonatkozóan, hogy az USA újszülött intenzív osztályain (NICU) milyen arányban alkalmaznak probiotikumokat, és hogy a vizsgálatokban tapasztalt előnyök a gyakorlatban is megvalósultak-e.
A long-COVID egy újonnan kialakuló szindróma, amely a COVID-19 túlélők 50-70%-át érinti, és amelyről még mindig nem rendelkezünk előrejelző tényezőkkel.
Bár a terhesség kedvezőtlen kimenetele a kardiovaszkuláris betegségek fokozott kockázatával jár, hiányoznak a magas vérnyomású terhességet követő szívelégtelenség időzítésével és altípusaival kapcsolatos vizsgálatok.
Egy 2. fázisú vizsgálat egy orális antiamiloid hatóanyag potenciális Alzheimer-kór (AK) módosító hatását mutatják, amelyet az AK patológiájának plazma- és képalkotó biomarkereinek pozitív változásai képviselnek.
Egy nemrégiben végzett svéd tanulmány szerint mind a hasi, mind az általános elhízás egymástól függetlenül összefüggést mutatott a légúti betegségekkel, beleértve az asztmát és az önbevalláson alapuló krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD).
Az első szájon át szedhető, székletből származó mikrobióta-terápia közelmúltbeli jóváhagyása a Clostridioides difficile colitis (CDI) fertőzés kiújulásának megelőzésére üdvözlendő hír volt az orvosok számára, akik azzal a teherrel küzdenek, hogy túl kevés kezelési lehetőségük van a CDI kiújulásának megelőzésére.
A vancomycin és piperacillin-tazobaktám (VPT) egyidejű adásával összefüggésbe hozható akut vesekárosodással (AKI) kapcsolatos bizonyítékok ellentmondásosak, különösen az intenzív osztályon fekvő betegek esetében. Kutatási kérdés volt, vajon van-e különbség az intenzív osztályra való felvételkor gyakran felírt empirikus antibiotikumok (vancomycin és piperacillin-tazobaktám: VPT, vancomycin és cefepim: VC, vancomycin és meropenem: VM) és az akut vesekárosodás között?
A pajzsmirigyfunkciós vizsgálatok az USA-ban a leggyakrabban rendelt vizsgálatok közé tartoznak. Eközben a levothyroxin a leggyakrabban felírt gyógyszer is az USA-ban, becslések szerint 23 millió embernek van jelenleg is élő receptje.