Parkinson-kór

Egy friss kutatás újabb bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a Parkinson-kór kialakulásában nemcsak az agy, hanem a bélrendszer is kulcsszerepet játszhat. A tudósok régóta gyanítják, hogy a „bél–agy tengely” fontos a betegségben, de az új eredmények konkrét mechanizmusokra is rámutatnak, és egy meglepően egyszerű kezelési lehetőséget vetnek fel.

A regeneratív orvoslás egyik régóta várt áttörése történt meg: Japán engedélyezte a Parkinson-kór és a súlyos szívelégtelenség kezelésére szolgáló őssejt-alapú terápiákat, ami világszinten az első ilyen jóváhagyásnak számít. A fejlesztések a kutatók szerint új korszakot nyithatnak a gyógyászatban, mert nem csupán a tüneteket kezelik, hanem megpróbálják helyreállítani a sérült szöveteket és idegsejteket.

A Parkinson-kór és a bélbaktériumok közötti kapcsolat az utóbbi években a kutatás egyik legígéretesebb területe lett, és egy friss tanulmány újabb fontos összefüggésre világított rá. A japán, kínai, tajvani, német és amerikai adatok összevetésével készült vizsgálat kimutatta, hogy a Parkinson-kórban szenvedő betegek bélmikrobiómájában olyan változások történnek, amelyek a riboflavin (B2-vitamin) és a biotin (B7-vitamin) szintjének csökkenéséhez vezetnek. Ezek a vitaminok kulcsszerepet játszanak a rövid láncú zsírsavak (SCFA-k) és poliaminok termelésében, amelyek a bél nyálkahártyáját védik. Ha ezek a molekulák hiányoznak, a nyálkahártya elvékonyodik, a bél áteresztőbbé válik, és a bélidegrendszer nagyobb mennyiségben van kitéve környezeti toxinoknak.

A Parkinson-kór egyik legfontosabb kutatási kérdése, hogy mi történik az agyban, amikor a betegek a jellegzetes mozgászavarokat, például a remegést vagy a mozgáslassulást tapasztalják. A válasz keresésében kulcsszerepet kap a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation, DBS), amely már bevett terápiás eljárás a súlyos tünetek enyhítésére. A módszer lényege, hogy apró elektródákat ültetnek be az agyba, melyek elektromos impulzusokat bocsátanak ki. Ezek az elektródák nemcsak a kezelést szolgálják, hanem lehetőséget adnak az agy mélyebb régióiban zajló elektromos aktivitás közvetlen mérésére is – olyan területeken, amelyekhez más módon nem lehet hozzáférni.

A Parkinson-kór egy progresszív neurodegeneratív betegség, amely világszerte több mint 12 millió embert érint, és ez a szám a társadalmak elöregedésével gyorsan emelkedik. A betegség jellegzetes tünetei mögött álló elváltozások közé tartoznak az úgynevezett Lewy-testek, amelyek az agysejtekben felhalmozódó, rosszul feltekeredett fehérjeaggregátumok. Ezek főként ɑ-szinuklein fehérjéből állnak, melyek apró, nanoméretű oligomerek formájában toxikusan hatnak az idegsejtekre.

A világ népességének mintegy 31%-a szenved metabolikus szindrómában, amely számos egészségügyi kockázattal jár együtt, többek között a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, stroke, bizonyos rákfajták, illetve idegrendszeri rendellenességek, mint az Alzheimer- és Parkinson-kór fokozott kockázatával. Egy új, a Neurology folyóiratban megjelent tanulmány újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a metabolikus szindróma jelentősen növeli a Parkinson-kór kialakulásának esélyét.

Ausztrál kutatók egereken végzett vizsgálataik alapján, az agy rézszintjének a helyreállításával drámai javulást értek el a motoros funkciókban - ez új áttörés lehet a Parkinson-kór lassítására, bár a humán klinikai vizsgálatokra még várni kell.

A bőr alá beadott biológiailag lebomló gél a hét folyamán két fontos gyógyszert adagol folyamatosan, amelynek célja a tünetek stabilabb kontrollja, a mellékhatások csökkentése és a kezelés egyszerűsítése. A korai laboratóriumi tesztek biztonságosnak és hatékonynak bizonyultak, a kutatócsoport pedig reméli, hogy hamarosan megkezdődhetnek az emberen végzett kísérletek.

A demencia egy gyakori probléma, amely továbbra is a klinikai kutatások középpontjában áll. A demencia egyik altípusa a Parkinson-kórosok demenciája, amely a Parkinson-kórban már szenvedő embereknél jelentkező mentális változásokkal kapcsolatos.

Az április 11-i Nemzetközi Parkinson-nap kapcsán több betegszervezet, köztük a belga Parkili és az Action Parkinson nonprofit egyesületek az AbbVie-vel partnerségben elindították a „Kutyák a Parkinson-kórosokért” kampányt. Ez a kezdeményezés, ami különböző belga városokban szervez kutyasétáltató rendezvényeket, a Parkinson-kórban érintettek támogatását tűzte ki célul.

Az University Health Network (UHN) és a Torontói Egyetem kutatói kifejlesztettek egy olyan tesztet, amely képes felismerni a progresszív szupranukleáris paralízis (PSP) jellegzetes tüneteit.

Egy, a Nature című folyóiratban megjelent 1. fázisú klinikai vizsgálat eredményei alapján, a Memorial Sloan Kettering Rákközpontban (MSK) kifejlesztett őssejt-alapú terápia ígéretesnek bizonyul az előrehaladott Parkinson-kór kezelésében.

Az USA és Németország után, Kelet-Közép Európában először Pécsett ültettek be távprogramozásra képes, újratölthető mély agyi stimulációs rendszert. Az új eszköz a Parkinson-kór, a disztónia és a különböző eredetű remegések tüneti javulását eredményezi.