Parkinson-kór

A Parkinson-kór korai felismerését lehetővé tévő új módszerek révén drámaian lehetne javítani a betegségben szenvedők életkörülményein - közölte a betegség világnapja kapcsán a Pécsi Tudományegyetem az MTI-vel.

A halláskárosodás a kognitív károsodás és a demencia kialakulásának kockázati tényezője. Ez már régóta ismert, de vajon működne-e, ha javítanánk a hallásfunkciót? Ezt vizsgálták a The Lancet című szaklapban megjelent randomizált ACHIEVE tanulmányban. A kutatók 977, átlagosan 77 éves, kezeletlen halláskárosodással és alacsony kognitív károsodással rendelkező beteget randomizáltak. Ők vagy hallókészüléket, vagy oktatást kaptak. Három év elteltével nem volt különbség a globális kognitív funkciókban, amelyeket neuropszichológiai tesztek sorozatával mértek. A kognitív hanyatlás fokozott kockázatának kitett betegek esetében azonban a hallókészülék jelentős előnyöket jelentett.

Az alfa-szinuklein kritikus szerepe a Parkinson-kórban kulcsfontosságú felfedezést jelent. Az elmúlt években némi előrelépés történt a Parkinson-kór betegségmódosító terápiáinak azonosításában, amelyek az alfa-szinukleinre irányulnak. Ezek a kezelések azonban még nem mutattak egyértelmű hatékonyságot a betegség progressziójának lassításában. Erre a problémára több magyarázat is létezik. A Parkinson-kór patogenezise összetett és még nem teljesen tisztázott, és a betegség heterogenitása - a különböző genetikai fogékonyság és kockázati tényezők, valamint a különböző klinikai lefolyás - tovább bonyolítja a helyzetet. Ezért az alfa-szinuklein fiziológiai és patofiziológiai funkcióinak mélyreható megértése kulcsfontosságú.

Friss tanulmány szerint a szinapszisok már azelőtt károsodnak, még mielőtt az idegsejteket érintené a betegség.

Korábbi kohorsz vizsgálatok arról számoltak be, hogy a fizikai aktivitás (FA) egyetlen, a kiinduláskor mért értéke összefüggésbe hozható a Parkinson-kór (PK) alacsonyabb előfordulási gyakoriságával, de egy meta-analízis szerint ez az összefüggés a férfiakra korlátozódott.