Parkinson-kór

A Parkinson-kór és a bélbaktériumok közötti kapcsolat az utóbbi években a kutatás egyik legígéretesebb területe lett, és egy friss tanulmány újabb fontos összefüggésre világított rá. A japán, kínai, tajvani, német és amerikai adatok összevetésével készült vizsgálat kimutatta, hogy a Parkinson-kórban szenvedő betegek bélmikrobiómájában olyan változások történnek, amelyek a riboflavin (B2-vitamin) és a biotin (B7-vitamin) szintjének csökkenéséhez vezetnek. Ezek a vitaminok kulcsszerepet játszanak a rövid láncú zsírsavak (SCFA-k) és poliaminok termelésében, amelyek a bél nyálkahártyáját védik. Ha ezek a molekulák hiányoznak, a nyálkahártya elvékonyodik, a bél áteresztőbbé válik, és a bélidegrendszer nagyobb mennyiségben van kitéve környezeti toxinoknak.

A Parkinson-kór egyik legfontosabb kutatási kérdése, hogy mi történik az agyban, amikor a betegek a jellegzetes mozgászavarokat, például a remegést vagy a mozgáslassulást tapasztalják. A válasz keresésében kulcsszerepet kap a mély agyi stimuláció (deep brain stimulation, DBS), amely már bevett terápiás eljárás a súlyos tünetek enyhítésére. A módszer lényege, hogy apró elektródákat ültetnek be az agyba, melyek elektromos impulzusokat bocsátanak ki. Ezek az elektródák nemcsak a kezelést szolgálják, hanem lehetőséget adnak az agy mélyebb régióiban zajló elektromos aktivitás közvetlen mérésére is – olyan területeken, amelyekhez más módon nem lehet hozzáférni.

A Parkinson-kór egy progresszív neurodegeneratív betegség, amely világszerte több mint 12 millió embert érint, és ez a szám a társadalmak elöregedésével gyorsan emelkedik. A betegség jellegzetes tünetei mögött álló elváltozások közé tartoznak az úgynevezett Lewy-testek, amelyek az agysejtekben felhalmozódó, rosszul feltekeredett fehérjeaggregátumok. Ezek főként ɑ-szinuklein fehérjéből állnak, melyek apró, nanoméretű oligomerek formájában toxikusan hatnak az idegsejtekre.

A világ népességének mintegy 31%-a szenved metabolikus szindrómában, amely számos egészségügyi kockázattal jár együtt, többek között a szív- és érrendszeri betegségek, a 2-es típusú cukorbetegség, stroke, bizonyos rákfajták, illetve idegrendszeri rendellenességek, mint az Alzheimer- és Parkinson-kór fokozott kockázatával. Egy új, a Neurology folyóiratban megjelent tanulmány újabb bizonyítékkal szolgál arra, hogy a metabolikus szindróma jelentősen növeli a Parkinson-kór kialakulásának esélyét.

Ausztrál kutatók egereken végzett vizsgálataik alapján, az agy rézszintjének a helyreállításával drámai javulást értek el a motoros funkciókban - ez új áttörés lehet a Parkinson-kór lassítására, bár a humán klinikai vizsgálatokra még várni kell.

A bőr alá beadott biológiailag lebomló gél a hét folyamán két fontos gyógyszert adagol folyamatosan, amelynek célja a tünetek stabilabb kontrollja, a mellékhatások csökkentése és a kezelés egyszerűsítése. A korai laboratóriumi tesztek biztonságosnak és hatékonynak bizonyultak, a kutatócsoport pedig reméli, hogy hamarosan megkezdődhetnek az emberen végzett kísérletek.

A demencia egy gyakori probléma, amely továbbra is a klinikai kutatások középpontjában áll. A demencia egyik altípusa a Parkinson-kórosok demenciája, amely a Parkinson-kórban már szenvedő embereknél jelentkező mentális változásokkal kapcsolatos.

Az április 11-i Nemzetközi Parkinson-nap kapcsán több betegszervezet, köztük a belga Parkili és az Action Parkinson nonprofit egyesületek az AbbVie-vel partnerségben elindították a „Kutyák a Parkinson-kórosokért” kampányt. Ez a kezdeményezés, ami különböző belga városokban szervez kutyasétáltató rendezvényeket, a Parkinson-kórban érintettek támogatását tűzte ki célul.

Az University Health Network (UHN) és a Torontói Egyetem kutatói kifejlesztettek egy olyan tesztet, amely képes felismerni a progresszív szupranukleáris paralízis (PSP) jellegzetes tüneteit.

Egy, a Nature című folyóiratban megjelent 1. fázisú klinikai vizsgálat eredményei alapján, a Memorial Sloan Kettering Rákközpontban (MSK) kifejlesztett őssejt-alapú terápia ígéretesnek bizonyul az előrehaladott Parkinson-kór kezelésében.

Az USA és Németország után, Kelet-Közép Európában először Pécsett ültettek be távprogramozásra képes, újratölthető mély agyi stimulációs rendszert. Az új eszköz a Parkinson-kór, a disztónia és a különböző eredetű remegések tüneti javulását eredményezi.

Széles körben hivatkoznak arra, hogy a Parkinson-kórban szenvedő betegek akár 80%-ánál is előfordul demencia, de az ilyen magas arányokról beszámoló tanulmányok több mint két évtizeddel ezelőtt jelentek meg, viszonylag kevés mintaszámmal, és más korlátokkal is rendelkeztek. Célunk az volt, hogy meghatározzuk a hosszú távú demencia kockázatát Parkinson-kórban szenvedőknél, két nagy, folyamatban lévő, prospektív, megfigyeléses vizsgálat adatainak felhasználásával.

A gyógyszeripari vállalat bejelentette, hogy hatékonynak bizonyult egy késői stádiumú klinikai vizsgálaton a Parkinson-kór elleni gyógyszere.