Életstílus

Új agyi képalkotó vizsgálat adhat fontosabb betekintést abba, milyen biológiai folyamatok állhatnak az autizmus hátterében. Dán kutatók három különböző képalkotó eljárás együttes alkalmazásával vizsgálták a dopaminrendszert, az agy energiafelhasználását és az egyes agyterületek közötti kommunikációt. Az eredmények szerint az autista felnőttek agyában több dopamin D2-receptor lehet, és a dopaminrendszer működése más módon kapcsolódhat az agyi hálózatok kommunikációjához, mint a neurotipikus embereknél.

A pszichiátria történetét hosszú időn át egyszerre határozta meg a gyógyítás és a társadalmi rend fenntartásának igénye. A mentális betegséggel élő embereket gyakran nemcsak kezelni, hanem a társadalomtól elkülöníteni is igyekeztek. A lipótmezei elmegyógyintézet története jól példázza, hogyan változott az elmúlt másfél évszázadban a betegség, a deviancia, az erőszak és maga a „jó beteg” fogalma.

A HOLA! USA életmódcikke szerint a joghurt olyan erjesztett tejtermék, amely fehérjét, probiotikumokat és több fontos tápanyagot biztosít a szervezet számára. A tej fermentálásában két baktériumfaj, a Lactobacillus delbrueckii subsp. bulgaricus és a Streptococcus thermophilus vesz részt. A cikk különösen a joghurt izomzatot, bélrendszert és általános egészségi állapotot támogató tulajdonságait emeli ki.

Budapesten több olyan templom is található, amelynek tervezői tudatosan egy másik épületet vagy építészeti hagyományt választottak mintául. A We Love Budapest hat különleges példát mutat be, amelyek között pontos templommásolatot, romtemplom ihlette épületet, barlangszerű sziklatemplomot és olyan szakrális épületet is találunk, amely inkább egy ókori akadémiára vagy vadászkastélyra emlékeztet.

Egy Index-kísérletben három mesterségesintelligencia-rendszert – a Geminit, a Claude-ot és a ChatGPT-t – tettek próbára egy szándékosan manipulált párkapcsolati történettel. A tesztelő egy féltékeny, agresszíven viselkedő férfi szerepét játszotta el, és arra volt kíváncsi, hogy az AI-k szembesítik-e a saját hibáival, vagy inkább megerősítik a panaszaiban.

A Psychology Today cikke szerint a pszichológiai kutatások régóta összekapcsolják az élet értelmének és céljának érzését kedvező testi és lelki kimenetelekkel. Azok, akik erős céltudatosságról számolnak be, általában egészségesebbek, hosszabb ideig élnek, és körükben alacsonyabb a stressz, a depresszió és a függőségek előfordulása. Egy új kutatás arra kereste a választ, hogy nemcsak a cél megléte, hanem annak típusa is számít-e.

Egy ausztrál kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a spenót fehér kenyérbe történő beépítése hogyan befolyásolja a szervezet anyagcsere- és étvágyválaszát. A Future Foods folyóiratban megjelent, kis létszámú keresztezett vizsgálatban 15 egészséges felnőtt vett részt. A résztvevők egyik alkalommal hagyományos fehér kenyeret, egy héttel később pedig spenóttal dúsított kenyeret fogyasztottak reggelire, éjszakai böjtöt követően.

Louise Marie belga hercegnő 1858-ban született Brüsszelben II. Lipót belga király és Habsburg-Lotaringiai Mária Henrietta legidősebb lányaként. Gyermekkorát feszült családi légkörben töltötte, szülei házasságából ugyanis hiányzott a közelség és a szeretet. A királyi család számára Louise jövője politikai kérdés is volt, ezért házasságát Belgium dinasztikus érdekeihez igazították.

Egy 18 nyugati országban, 1404 ember bevonásával végzett felmérés összefüggést talált a balkezesség és a baloldali politikai nézetek között. A résztvevők egy tízfokú skálán jelölték meg politikai beállítottságukat, miközben a kutatók figyelembe vették többek között az életkort, a jövedelmet, a nemet és az iskolai végzettséget is. A balkezesnek vallók átlagosan körülbelül fél ponttal helyezték magukat balra a politikai skálán a jobbkezesekhez képest.

Az 1943-as bengáli éhínség során becslések szerint 2–4 millió ember halt meg. A katasztrófát nem lehet pusztán az élelmiszerhiánnyal vagy a rossz terméssel magyarázni: a második világháború, Burma japán megszállása, az ellátási és szállítási nehézségek, az árak drasztikus emelkedése, valamint a brit és a helyi hatóságok döntései együttesen súlyosbították a helyzetet.

A mesterséges intelligencia egyre gyakrabban jelenik meg a mindennapi kommunikációban, többek között az ügyfélszolgálatokon, az oktatásban és az egészségügyben. Egy frissen publikált, elméleti tanulmány szerint a technológiával folytatott ismételt interakciók hosszabb távon magát a felhasználót is befolyásolhatják. A kutatók szerint az emberek idővel olyan kommunikációs mintákat vehetnek át, amelyeket az MI-rendszerek könnyebben értelmeznek és amelyekre kedvezőbben reagálnak.

A nyári szünet a szülők számára nem feltétlenül jelent pihenést: az iskolai rutin megszűnésével a munkavégzés mellett számos új szervezési feladat jelenik meg. A gyermekfelügyelet, a táborok, a programok, az étkezések, a nyaralás és a mindennapi időbeosztás megtervezése jelentős logisztikai és érzelmi terhet róhat a családokra. A cikk szerint a szülők testi-lelki feltöltődésére is szükség van ahhoz, hogy a családi működés hosszabb távon fenntartható maradjon.

A derék merevsége, a fájdalmas feszülés vagy a szúró érzés az életmódcikk szerint gyakran összefügghet a túl kevés vagy egyoldalú mozgással. Az egész napos ülőmunka mellett a nagy fizikai megterhelés és a sok állással járó munkavégzés is hozzájárulhat a panaszok kialakulásához. A fájdalom következtében ráadásul megváltozhat a testtartás, ami tovább fokozhatja a problémát.