Életstílus

A sok ultrafeldolgozott ételt fogyasztó gyerekek agya erősebben reagálhat a csábító ételekre – és ez későbbi súlygyarapodással is összefügghet. Egy új amerikai kutatás szerint azoknál a gyermekeknél, akik étrendjében nagyobb arányban szerepeltek ultrafeldolgozott élelmiszerek, fokozott aktivitást mértek az agy jutalmazási rendszerében, amikor süteményekről, sült krumpliról és más étvágygerjesztő fogásokról láttak képeket. Az erősebb agyi reakció egy évvel később nagyobb testzsír-növekedéssel és testtömegindex-emelkedéssel is együtt járt.

A tartós szerelem titka nem a nagy romantikus gesztusokban, hanem a mindennapi figyelemben, kíváncsiságban és érzelmi biztonságban rejlik. A Psychology Today novemberi összeállítása párkapcsolati terapeuták és pszichológiai szakemberek segítségével mutatja be, hogyan őrizhető meg a közelség hosszú évek után is. A cikk egyik legfontosabb üzenete, hogy a jól működő kapcsolat nem a konfliktusok hiányától lesz erős, hanem attól, ahogyan a felek kezelik egymás sérüléseit és szükségleteit.

Egy pusztító erejű, több száz kilométeres távolságból működő fegyvert akart létrehozni Nikola Tesla, és a Szovjetunió még pénzt is adott a tervére. A világhírű feltaláló élete utolsó éveiben egy olyan technológián dolgozott, amely állítása szerint képes lett volna repülőgépek megsemmisítésére. A Teleforce néven ismert elképzelés azonban soha nem jutott el a bizonyítottan működőképes prototípusig.

Napi két adag földimogyoró is kedvezően hathat az idősebbek agyműködésére – derül ki egy új kutatásból. A Maastrichti Egyetem kutatói azt találták, hogy a rendszeres mogyorófogyasztás javíthatja az inzulinra adott agyi választ olyan területeken, amelyek fontos szerepet játszanak a memóriában. Az eredmények újabb bizonyítékot szolgáltathatnak arra, hogy az étrend az időskori agyi egészség megőrzésében is fontos szerepet tölthet be.

A szexuális egészség nem csupán a betegségek megelőzéséről és a nem kívánt terhességek elkerüléséről szól: a testi öröm, az intimitás és az önrendelkezés is hozzátartozik. Nemzetközi kutatók szerint a globális szexuális egészségügyi programoknak sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítaniuk a helyi közösségek tapasztalataira és kulturális hagyományaira. A jelenlegi megközelítés ugyanis gyakran a gazdagabb országokból indul ki, miközben kevés teret enged azoknak, akiknek az egészségét ezek a programok közvetlenül érintik.

A közösségi média nem pótolja az emberi kapcsolatokat, és az sem mindegy, mikor kezdjük a napot a telefonunkkal – erre jutott két új kutatás. Az Oregon State University kutatói szerint a személyes kapcsolatokból származó érzelmi támogatás sokkal erősebben függ össze a magány alacsonyabb szintjével, mint az online közösségektől kapott visszajelzések. Egy másik vizsgálat pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a közvetlenül ébredés utáni közösségimédia-használat összefüggést mutathat a depresszióval.

A tartós stressz nem csupán a közérzetünket ronthatja: az immunrendszerünktől az agyműködésünkön át akár a DNS-ünkig is hatással lehet a szervezetünkre. A tudósok egyre pontosabban értik, milyen biológiai folyamatokat indít el a hosszan fennálló stressz, és azt is vizsgálják, hogyan lehetne megelőzni vagy mérsékelni a káros következményeit. Bár a stressz teljes megszüntetése aligha reális cél, az új kutatások reményt adhatnak arra, hogy jobban felkészüljünk a hatásaira.

Hány szelet kenyeret ehetünk naponta anélkül, hogy az egészséges táplálkozás rovására menne? Sokan a kenyér elhagyásával próbálnak fogyni vagy egészségesebben étkezni, pedig önmagában a kenyér nem számít egészségtelen élelmiszernek. A dietetikusok ajánlásai szerint sokkal fontosabb a kenyér típusa, a szeletek mérete, valamint az, hogy mennyi más gabonafélét fogyasztunk a nap folyamán.

Úgy tűnik, bezárult a mesterséges intelligencia használatában tapasztalható nemek közötti különbség – de a felszín alatt továbbra is jelentős az egyenlőtlenség. Két, 2026 októberében publikált amerikai kutatás szerint a nők és a férfiak hasonló arányban próbáltak már ki mesterségesintelligencia-eszközöket, a rendszeres használatban, a munkahelyi támogatásban és a nyilvános láthatóságban azonban továbbra is jelentős különbségek vannak.

Már napi 3000 lépés is segíthet lassítani az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó agyi változásokat – derül ki egy új kutatásból. A rendszeres testmozgás különösen azoknál bizonyulhat előnyösnek, akiknél már megjelentek a betegség korai agyi jelei. A legkedvezőbb összefüggést napi 5000–7500 lépés között figyelték meg, ami arra utal, hogy az agy egészségének támogatásához nem feltétlenül szükséges a gyakran emlegetett napi tízezer lépés teljesítése.

Egy nukleáris háború és a mesterséges intelligencia veszélyes felhasználása is az emberiség teljes kihalásához vezethet az évszázad végéig – állítja egy nemzetközi szakértői bizottság jelentése. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezeknek a szélsőséges forgatókönyveknek alacsony a valószínűsége. A veszélyek mégis komoly figyelmet érdemelnek, hiszen a következő évtizedek döntései jelentősen befolyásolhatják az emberiség jövőjét.

Egy egyszerű „riporterjáték” segíthet az autista gyermekeknek abban, hogy másként dolgozzák fel a kellemetlen érzékszervi ingereket. Egy új MRI-vizsgálat szerint a technika alkalmazásakor csökkent az érzékszervi ingerek feldolgozásáért felelős agyterületek aktivitása az autista gyermekeknél és serdülőknél. Az eredmények új lehetőséget vethetnek fel a szenzoros túlérzékenység kezelésében.

Az elfeledett magyar festőnők kerülnek reflektorfénybe a Magyar Nemzeti Galéria új kiállításán. Az Elhivatottak – Magyar képzőművésznők a 20. század első felében című tárlat olyan alkotókat mutat be, akiknek munkássága sokszor háttérbe szorult a művészettörténetben, annak ellenére, hogy tehetségük és művészi teljesítményük a férfi kortársakéval is összemérhető. A kiállítás nemcsak műveket, hanem személyes sorsokat és egyenlőtlen lehetőségekkel terhelt életutakat is bemutat.