Életstílus

Sok kerttulajdonos számára a hagyományos, gondosan nyírt pázsit még mindig a kert esztétikai ideálja. Azonban egyre többen is felismerik, hogy nemcsak drága és idő-, hanem környezetigényes is: folyamatos locsolást, vegyszereket és rendszeres karbantartást igényel, miközben a klímaváltozás miatt gyakrabban kell öntözni, és a víz is egyre drágább.

Egy nemrég publikált klinikai vizsgálat szerint már egy kétnapos, szinte kizárólag zabpehelyre épülő étrend is jelentős mértékben csökkentheti a vérben keringő LDL-koleszterin — vagyis a „rossz” koleszterin — szintjét, és ez a hatás még hetekig fennmaradhat, miután visszatértünk a szokásos étrendhez. A kutatást a bonni (University of Bonn) kutatói végezték, és eredményeiket a rangos Nature Communications tudományos folyóiratban közölték.

Egy friss kutatás szerint egy viszonylag egyszerű étrendi kombináció — a kefir és a prebiotikus rostok együttese — hatékonyabban csökkentheti a gyulladást, mint akár az egyik legismertebb étrend-kiegészítő, az omega-3 zsírsav.

A dilátor egy olyan gyógyászati eszköz, amelyet arra terveztek, hogy kinyisson, kitágítson vagy megtartson nyitva egy testnyílást vagy csatornát. Ez lehet egy anatómiai átjáró, mint például a hüvely, a méhnyak, a húgycső vagy akár a végbél — tehát olyan terület, ahol orvosi okokból néha szükség van a tágításra.

Ahogy beköszönt a hideg idő, mindannyian érezzük, hogy a bőrünk is másképp viselkedik. Feszül, húzódik, könnyebben kipirosodik, sőt akár hámlani is kezdhet. Nem véletlen: a hideg levegő kevesebb nedvességet tartalmaz, a szél tovább fokozza a vízvesztést, bent pedig a fűtés szárítja a levegőt. Ilyenkor a bőrünk természetes védőrétege nagyobb terhelésnek van kitéve, ezért nekünk is többet kell tennünk érte.

Az egészségügyben a munkatársak kommunikációja kiemelkedő jelentőségű a betegellátás sikeressége szempontjából. A téma évek óta foglalkoztatja a szakmát és a tudományos világot is, számos kutatás, cikk, tájékoztató anyag és „kisokos” készült, az egészségügyben dolgozóknak és a betegeknek egyaránt. Mégis, ha vannak is előre mutató lepések, az egészségügyi ellátás során tapasztalt kommunikációt továbbra is számos kritika éri. A páciensek panaszkodnak a hangnemre, a stílusra, a latin „halandzsára”, a türelmetlenségre, az orvosok, asszisztensek pedig az agresszív, pökhendi, fenyegetőző, a saját panaszát elmondani nem tudó, vagy éppen kész öndiagnózissal érkező betegre. A két fél eltérő elvárásai már önmagukban is feszültséghez vezethetnek, ami nehezíti a kommunikációt és így végsősoron az ellátás sikerét. Cikkünk csaknem 300 egészségügyi dolgozónak tartott kommunikációs tréning tapasztalatait és tanulságait foglalja össze, bízva abban, hogy új információkkal szolgál a probléma mélyebb feltárásához, megértéséhez és eszközt adhat a további fejlesztésekhez.

Az egészséges táplálkozás egyik gyakori kérdése: mennyit ehetünk naponta cukorból, anélkül hogy kárt okoznánk az egészségünkben? A szakértők elsősorban az „hozzáadott cukrokra” koncentrálnak — ezeket adják ételekhez vagy italokhoz feldolgozás közben, szemben a gyümölcsben vagy tejben természetesen előforduló cukorral.

A modern táplálkozásban egyre nagyobb részt képviselnek az ultrafeldolgozott élelmiszerek (UPF-ek) — olyan termékek, mint a cukros üdítők, chips-féleségek, instant ételek vagy az előre csomagolt nassolnivalók, amelyekben többféle ipari összetevő, ízfokozó, adalékanyag és gyorsan felszívódó tápanyag található. Ezek az ételek nem csupán rosszabb tápanyag-összetételben különböznek a friss ételektől, hanem gyakran úgy vannak tervezve, hogy maximalizálják az ízélményt és az újrafogyasztást, más szóval – „addiktívabbak”, mint a hagyományos ételek.

A rák nemcsak az embereket érinti: a házimacskák esetében is az egyik vezető halálok. Bár az állatorvosok régóta kezelnek daganatos cicákat, eddig viszonylag keveset tudtunk arról, pontosan milyen genetikai változások állnak a betegségek hátterében. Egy nagyszabású nemzetközi kutatás most ezen változtatott.

A meditációt és a mindfulness-gyakorlatokat ma sokan úgy tekintik, mint egyszerű, mindenki számára hasznos stresszcsökkentő és mentális egészség-elősegítő eszközöket. Valójában: számos kutatás bizonyítja, hogy ezek a gyakorlatok csökkenthetik a stresszt, javíthatják a koncentrációt, és segíthetnek a hangulat kiegyensúlyozásában. Ugyanakkor nem mindenki számára működnek egyformán, és nem mindig csak pozitív élményeket hoznak.

A 19. század végén a Ghost Dance (szellemtánc) mozgalom egy spiritualitáson alapuló remény hullámát hozta el a nyugati síkságok indián törzsei számára. A vallási jellegű tánc és éneklés, amelyet visionárius vezetők – köztük Wovoka – hirdettek, azt ígérte, hogy a tánc által visszatérnek az ősök, a vadon élő bölények újból elszaporodnak, és elűzik a fehér telepeseket, visszaállítva a hagyományos indián életmódot és boldogságot.

Sok vezető folyamatosan azt érzi, hogy nincs elég ideje arra, ami igazán fontos a munkájában – még akkor is, ha úgy érzik, hatékonyan szervezik a napjaikat. A cikk szerint azonban nem az idő kezelése a fő probléma forrása, hanem az, hogy nem mindig világos számukra, mely feladatok azok, amelyeket csak ők tudnak elvégezni.

Nemcsak az számít, hogy mozogjunk – hanem az is, milyen típusú mozgást végzünk. Egy friss, nagymintás kutatás szerint a hosszú élettartamhoz az a legjobb, ha különféle fizikai tevékenységeket végzünk rendszeresen, nem csupán egyetlen sportot vagy mozgásformát