Gasztroenterológia

Tíz tanulmány metaanalízise kimutatta, hogy a krónikus opioid használat és a cukorbetegség olyan kulcsfontosságú betegszintű tényezők, amelyek rontották a vastagbél-kapszula endoszkópia (CCE) eredményességét. A krónikus opioid használat mind a beavatkozás sikeres befejezésének, mind a megfelelő bélelőkészítés alacsonyabb valószínűségével járt együtt, míg a cukorbetegséget önállóan is összefüggésbe hozták a gyengébb bélelőkészítéssel.

Az irányelv bizonyítékokon alapuló ajánlásokat fogalmaz meg a sugárterápia (RT) alkalmazására a hasnyálmirigy daganat kezelésében különböző klinikai helyzetekben, többek között reszekábilis, borderline reszekábilis, lokálisan előrehaladott, áttétes, illetve tüneteket okozó megbetegedés esetén.

Fekélyes vastagbélgyulladásban (UC) szenvedő nőknél a hormonális fogamzásgátlás alkalmazása nem járt együtt az ismétlődő fellángolások fokozott kockázatával, és nem mutatott következetes összefüggést a kumulatív szisztémás gyulladásos terhelés növekedésével sem.

Arról számoltak be, hogy a másodlagos orális vankomicin-profilaxis csökkenti a Clostridioides difficile-fertőzés (CDI) kiújulásának arányát felnőtt betegeknél, de a gyermekgyógyászatban korlátozott mennyiségű adat áll rendelkezésre. Egy tanulmány azt vizsgálta, hogy a széles spektrumú antibiotikumok adagolása során alkalmazott másodlagos orális vankomicin-profilaxis (OVP) milyen hatással van a CDI előfordulásának csökkentésére daganatos betegségben szenvedő gyermekek és fiatal felnőttek esetében.

A michigani egészségügyi hatóságok 2026. július 22-én 7171, a cyclosporiasis-járványhoz kapcsolódó esetet jelentettek, ami 600-zal több, mint az egy héttel előtti frissítéskor. A michigani bélfertőzés-járvány az állami egészségügyi hatóság legfrissebb tájékoztatása szerint 102 kórházi kezelést eredményezett. Halálesetről nem érkezett jelentés.

Az alsó gyomor-bélrendszeri vérzéssel (LGIB) küzdő idősebb felnőttek (≥ 65 év) súlyosabb vérzéssel, nagyobb komorbiditási terheléssel és lényegesen rosszabb 30 napos kimenetellel élnek, mint a fiatalabb felnőttek. Az idősebb betegek mortalitását elsősorban a vérzéssel nem összefüggő okok idézik elő.

A korai megjelenésű hepatocelluláris karcinóma (eHCC) globális előfordulási gyakorisága jelentősen növekszik; a fiatal felnőttekre vonatkozó specifikus kockázat-előrejelző eszközök azonban továbbra is ritkák. E tanulmány célja az eHCC-re vonatkozó prediktív modellek kidolgozása és validálása volt, hagyományos statisztikai és gépi tanulási technikák egyaránt történő felhasználásával.

A robotasszisztált epehólyag-eltávolítás a Medicare-kedvezményezettek körében több mint kétszeresére növelte a műtéti beavatkozást igénylő epevezeték-sérülés (BDI) kockázatát a laparoszkópos epehólyag-eltávolításhoz képest annak ellenére, hogy alkalmazása 2020-2023 között egyre elterjedtebbé vált.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) a bél-agy kölcsönhatás zavara, ami az amerikaiak több mint 6%-át érinti. A fokozott fizikai aktivitás enyhíti az IBS tüneteit, és összefüggésbe hozható az IBS alacsonyabb előfordulási valószínűségével; a korábbi tanulmányok azonban kis mintán készültek, vagy az önbevalláson alapuló mérések korlátai miatt nem voltak reprezentatívak. Jelen tanulmány célja az volt, hogy vizsgálja a Fitbit-készülékkel rögzített fizikai aktivitási adatok és az IBS előfordulási gyakorisága közötti összefüggéseket.

A bélmikrobiom zavarai szerepet játszanak a kardiometabolikus rendellenességekben és más egészségügyi kimenetelekben. Az antibiotikumokról ismert, hogy zavarják a bélmikrobiomot, de hosszú távú következményeiket még nem vizsgálták kellőképpen.

Azoknál az elhízásban szenvedő betegeknél, akiket GLP-1 receptor agonistákkal vagy kettős GLP-1/glükózfüggő inzulinotrop polipeptid (GIP) receptor agonistákkal kezeltek, alacsonyabb összesített daganat kockázatot, illetve alacsonyabb bőrdaganat kockázatot állapítottak meg, mint a kezeletlen betegek esetében.

Szaúd-Arábiában egyre gyakrabban végeznek elhízás elleni és anyagcsere-műtéteket (BMS). Sok beteg szenved a beavatkozás után megváltozott bélműködéstől, illetve anorektális rendellenességektől. A BMS után újonnan jelentkező, jóindulatú anális tünetek és rendellenességek (NBAD-ok) kialakulása gyakran megfigyelhető a mindennapos klinikai gyakorlatban. A szakirodalomban azonban hiányoznak a tanulmányok erről a figyelmen kívül hagyott jelenségről. A cél ezért az NBAD-ok előfordulásának felmérése azoknál a betegeknél, akik BMS-en estek át Szaúd-Arábia keleti tartományában

A székletmikrobióta-átültetés (FMT) rövid távú javulást eredményezett mind a motorikus, mind a nem motorikus tünetek terén a Parkinson-kórban (PD) szenvedő betegeknél. Nyolc, több mint 200 résztvevőt magában foglaló tanulmány szisztematikus áttekintésének és metaanalízisének eredményei azt mutatták, hogy az FMT-n átesett PD-s betegeknél jelentős javulás volt tapasztalható a motoros funkciók, az életminőség és a székrekedés tekintetében. Ezek az előnyök azonban 12–24 héttel később csökkenni kezdtek.