Gasztroenterológia

A korai megjelenésű hepatocelluláris karcinóma (eHCC) globális előfordulási gyakorisága jelentősen növekszik; a fiatal felnőttekre vonatkozó specifikus kockázat-előrejelző eszközök azonban továbbra is ritkák. E tanulmány célja az eHCC-re vonatkozó prediktív modellek kidolgozása és validálása volt, hagyományos statisztikai és gépi tanulási technikák egyaránt történő felhasználásával.

A robotasszisztált epehólyag-eltávolítás a Medicare-kedvezményezettek körében több mint kétszeresére növelte a műtéti beavatkozást igénylő epevezeték-sérülés (BDI) kockázatát a laparoszkópos epehólyag-eltávolításhoz képest annak ellenére, hogy alkalmazása 2020-2023 között egyre elterjedtebbé vált.

Az irritábilis bél szindróma (IBS) a bél-agy kölcsönhatás zavara, ami az amerikaiak több mint 6%-át érinti. A fokozott fizikai aktivitás enyhíti az IBS tüneteit, és összefüggésbe hozható az IBS alacsonyabb előfordulási valószínűségével; a korábbi tanulmányok azonban kis mintán készültek, vagy az önbevalláson alapuló mérések korlátai miatt nem voltak reprezentatívak. Jelen tanulmány célja az volt, hogy vizsgálja a Fitbit-készülékkel rögzített fizikai aktivitási adatok és az IBS előfordulási gyakorisága közötti összefüggéseket.

A bélmikrobiom zavarai szerepet játszanak a kardiometabolikus rendellenességekben és más egészségügyi kimenetelekben. Az antibiotikumokról ismert, hogy zavarják a bélmikrobiomot, de hosszú távú következményeiket még nem vizsgálták kellőképpen.

Azoknál az elhízásban szenvedő betegeknél, akiket GLP-1 receptor agonistákkal vagy kettős GLP-1/glükózfüggő inzulinotrop polipeptid (GIP) receptor agonistákkal kezeltek, alacsonyabb összesített daganat kockázatot, illetve alacsonyabb bőrdaganat kockázatot állapítottak meg, mint a kezeletlen betegek esetében.

Szaúd-Arábiában egyre gyakrabban végeznek elhízás elleni és anyagcsere-műtéteket (BMS). Sok beteg szenved a beavatkozás után megváltozott bélműködéstől, illetve anorektális rendellenességektől. A BMS után újonnan jelentkező, jóindulatú anális tünetek és rendellenességek (NBAD-ok) kialakulása gyakran megfigyelhető a mindennapos klinikai gyakorlatban. A szakirodalomban azonban hiányoznak a tanulmányok erről a figyelmen kívül hagyott jelenségről. A cél ezért az NBAD-ok előfordulásának felmérése azoknál a betegeknél, akik BMS-en estek át Szaúd-Arábia keleti tartományában

A székletmikrobióta-átültetés (FMT) rövid távú javulást eredményezett mind a motorikus, mind a nem motorikus tünetek terén a Parkinson-kórban (PD) szenvedő betegeknél. Nyolc, több mint 200 résztvevőt magában foglaló tanulmány szisztematikus áttekintésének és metaanalízisének eredményei azt mutatták, hogy az FMT-n átesett PD-s betegeknél jelentős javulás volt tapasztalható a motoros funkciók, az életminőség és a székrekedés tekintetében. Ezek az előnyök azonban 12–24 héttel később csökkenni kezdtek.

A metabolikus diszfunkcióval összefüggő zsírmájbetegség (MASLD) rendkívül gyakori, és gyakran aluldiagnosztizált az előrehaladott fibrózis kialakulásáig, ami megnövekedett morbiditáshoz és költségekhez vezet. Bár a korai felismerés lehetővé teszi az időben történő beavatkozást, a kockázatnak kitett felnőttek szűrési stratégiáinak költséghatékonysága továbbra is bizonytalan.

A cisztás echinococcus fertőzés (CE) egy lárvás cestoda-fertőzés, ami elsősorban a májat érinti, és az összes eset 70%-át teszi ki. Bár Franciaországban ritka, más régiókban továbbra is elterjedt, különösen a Maghreb-országokból, Törökországból és a Balkánról származó személyek körében.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

A 2017-2020 közötti Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Felmérés (National Health and Nutrition Examination Survey) adatai alapján készült, 5981 amerikai felnőttet vizsgáló keresztmetszeti tanulmányban a nőknél a férfiakhoz képest nagyobb volt a klinikailag jelentős májfibrózis kialakulásának valószínűsége a körkörös elhízás, a glükóz intolerancia, valamint több kardiometabolikus kockázati tényező együttes jelenléte esetén. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a több kardiometabolikus kockázati tényezővel küzdő nők esetében aránytalanul magasabb a májfibrózis kockázata, ami alátámasztja a nemekhez igazodó szűrési és megelőzési stratégiák szükségességét.

A krónikus gasztroduodenális rendellenességek nagyon gyakoriak és heterogén kórélettani folyamatokkal járnak. Az autonóm diszfunkció hozzájárulhat ezekhez, de relatív szerepe a megbetegedés patológiájában és tüneteiben nem egyértelmű. Ez a tanulmány multimodális vizsgálatok segítségével kívánta tisztázni az autonóm diszfunkció szerepét a gasztroduodenális rendellenességek, illetve a tüneti összefüggések terén, feltételezve, hogy különálló betegség-alcsoportokat fog feltárni.

Ez a tanulmány egy fiatal olasz felnőttekből álló kohorszban vizsgálta az úgynevezett Róma IV kritériumoknak megfelelő, irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedő egyének körében az önbevallás alapján megállapított, nem cöliákiás gluténérzékenység előfordulási gyakoriságát.