Pegcetacoplan – egy ritka, súlyos vesebetegség „legelérhetőbb gyógymódja”
Az Iowa Egyetem Egészségügyi Központja, azon belül a Stead Family Gyermekkórház, áttörést ért el a ritka, gyermekeket és fiatal felnőtteket érintő vesebetegség, a C3 glomerulopathia (C3G) kezelésében. A C3G rendkívül ritka állapot, amely a szervezet komplementrendszerének diszfunkciójából ered, progresszív vesekárosodást okoz, és a betegek több mint fele a diagnózis felállítását követő tíz éven belül végstádiumú veseelégtelenségbe kerül. Korábban a kezelések elsősorban a betegség gyulladásos tüneteinek mérséklésére irányultak, de nem célozták a betegség kiváltó okát.
Az űrutazások mikrobiomra gyakorolt hatását vizsgálták az SZTE kutatói
Az űrutazások mikrobiomra gyakorolt hatását vizsgálták a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a HUNOR-program keretében, eredményeik a stressz hatásainak megértésében is segítséget nyújthat - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.
A szájvizek megzavarják a száj mikrobiomját?
Az utóbbi években egyre erősebb vita bontakozott ki arról, vajon az antimikrobiális szájvizek károsítják-e a száj mikrobiomját – azt az összetett mikroorganizmus-közösséget, amely létfontosságú szerepet játszik az egészség fenntartásában. A kritikusok szerint ezek a szerek válogatás nélkül pusztítják a jó és a rossz baktériumokat, megzavarva többek között a nitrogén-monoxid anyagcserét. A kérdés azonban nem pusztán az, hogy történik-e zavar, hanem hogy ez klinikailag jelentős-e, vagy az előnyök egyértelműen felülmúlják a kockázatokat.
A testmozgás lassítja a tumorok növekedését
A friss kutatások egyre erőteljesebben támasztják alá, hogy a testmozgás nem csupán az általános egészségmegőrzésben játszik fontos szerepet, hanem a daganatok növekedésének lassításában is. Egy új, a Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban megjelent tanulmány most részletesen bemutatja, milyen anyagcsere-változások révén akadályozhatja a mozgás a tumorok tápanyagellátását, és hogyan tereli a glükózt a rákos sejtek helyett az izmokba.
Új kutatás a tetoválások immunológiai következményeiről
A friss PNAS-tanulmány új megvilágításba helyezi a tetoválófestékek szervezetre gyakorolt hatásait, különösen azok immunrendszerre gyakorolt hosszú távú következményeit. A kutatók egérmodelleken és humán makrofágokon keresztül vizsgálták, hogyan jut el a tetoválás során a bőrbe juttatott pigment a nyirokrendszerbe, hogyan halmozódik fel a nyirokcsomókban, és miként befolyásolja az immunsejtek működését, illetve a vakcinákra adott választ.
Megtalálhatták az egyik tényezőt, amely szerepet játszhat a vastagbélrák egyre korábbi megjelenésében
Míg korábban főként idősebbek körében fordult elő, ma már egyre több fiatal felnőttnél diagnosztizálnak vastagbéldaganatot. Egy friss kutatás új megvilágításba helyezi, mi állhat a növekvő esetszám hátterében – különösen a jóléti országok női lakosságánál.
A tirzepatid hosszú távú hatékonysága korlátozott a kezelés abbahagyása után
Egy új kutatás szerint a tirzepatid – amelyet elhízás és cukoranyagcsere-zavarok kezelésére alkalmaznak – rövid távon jelentős fogyást és kedvező egészségügyi változásokat eredményez, ám ezek az előnyök többségében nem tartósak, ha a beteg abbahagyja a gyógyszer szedését. Az Eli Lilly és partnereinek elemzése azt mutatja, hogy a páciensek a kezelés befejezése utáni egy évben gyakran visszanyerik a korábbi fogyás legalább negyedét, és ezzel együtt romlanak a kardiometabolikus paraméterek is – többek között a vérnyomás, a derékbőség, a lipidprofil és a glikémiás értékek.
Új korszak kezdődik a magyar e-egészségügyben
Az elmúlt években látványosan felgyorsult az egészségügy digitalizációja Magyarországon, és ma már több millióan használják a legfontosabb online egészségügyi platformokat. Az EESZT, az EgészségAblak és a digitális időpontfoglalás olyan szolgáltatásokat kínálnak, amelyek átláthatóbb betegutakat és hatékonyabb ellátást tesznek lehetővé.
A bélbaktériumok hiánya vezethet a Parkinson súlyosbodásához?
A Parkinson-kór és a bélbaktériumok közötti kapcsolat az utóbbi években a kutatás egyik legígéretesebb területe lett, és egy friss tanulmány újabb fontos összefüggésre világított rá. A japán, kínai, tajvani, német és amerikai adatok összevetésével készült vizsgálat kimutatta, hogy a Parkinson-kórban szenvedő betegek bélmikrobiómájában olyan változások történnek, amelyek a riboflavin (B2-vitamin) és a biotin (B7-vitamin) szintjének csökkenéséhez vezetnek. Ezek a vitaminok kulcsszerepet játszanak a rövid láncú zsírsavak (SCFA-k) és poliaminok termelésében, amelyek a bél nyálkahártyáját védik. Ha ezek a molekulák hiányoznak, a nyálkahártya elvékonyodik, a bél áteresztőbbé válik, és a bélidegrendszer nagyobb mennyiségben van kitéve környezeti toxinoknak.
Magyar kutatók által fejlesztett fájdalomcsillapító tapasz kerülhet piacra
Egy új, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) és a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatói által kifejlesztett, kombinált hatóanyagot tartalmazó fájdalomcsillapító tapasz piaci hasznosítása érdekében kötöttek együttműködési megállapodást Pécsen.
Új remény az időskori immunhiányra: megfiatalított HSC-k egerekben
A kutatók egy jelentős áttörést értek el az öregedéssel összefüggő vérképzési problémák megértésében és lehetséges kezelésében. A vérképző őssejtek (HSC-k) a csontvelőben találhatók, és életünk során folyamatosan biztosítják az új vérsejtek utánpótlását. Az öregedéssel azonban ezek a sejtek fokozatosan veszítenek hatékonyságukból, ami gyengíti az immunrendszert, és növeli többek között a vérszegénység és bizonyos daganatok kockázatát.
A metformin nem javítja az inzulinrezisztenciát az 1-es típusú cukorbetegségben
A Nature Communications friss tanulmánya azt vizsgálta, hogy a metformin javítja-e az inzulinrezisztenciát 1-es típusú cukorbetegségben (T1D) szenvedő felnőttek esetében. Bár a gyógyszert gyakran alkalmazzák kiegészítő kezelésként a T1D-ben jelentkező inzulinrezisztencia csökkentésére, a kutatók most először értékelték annak közvetlen hatásait a hiperinzulinémiás-euglikémiás clamp módszerrel, amely az inzulinérzékenység mérésének arany standardja.
Az arginin potenciális szerepe az Alzheimer-kór kezelésében
A Kindai Egyetem és a Japán Nemzeti Idegtudományi Intézet kutatócsoportja új kísérleti megközelítést vizsgált az Alzheimer-kór kulcsfontosságú molekuláris jellegzetessége, az amiloid-béta plakkok eltávolítására. A kutatás során Alzheimer-szerű amiloid-béta-aggregációval rendelkező hím egerek ivóvizéhez arginint adagoltak, amely egy már ismert aminosav és gyógyszerként alkalmazott anyag magas vérnyomás és mellkasi fájdalom kezelésére.