A glioblasztóma az egyik legagresszívebb agydaganat, amelynek átlagos túlélési ideje jelenleg mindössze 12–18 hónap. A betegség férfiaknál jóval gyakrabban fordul elő, és náluk ráadásul rosszabb kimenetelű is általában.
Átadták azt a gyermekurológiai beavatkozáshoz szükséges eszközt a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézetben, amelyet a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat adományozott az intézménynek.
A glioblasztóma az egyik legagresszívebb agydaganat, amelynek átlagos túlélési ideje jelenleg mindössze 12–18 hónap. A betegség férfiaknál jóval gyakrabban fordul elő, és náluk ráadásul rosszabb kimenetelű is általában.
A közelmúltban egy ritka és tragikus esemény a világ egy jelentős részének figyelmét a hantavírusra irányította: a Hondius nevű óceánjáró hajón, amely az argentin Ushuaia kikötőjéből futott ki, többen megfertőződtek, hárman pedig életüket vesztették. A vizsgálatok kiderítették, hogy fertőzést az úgynevezett andoki vírustörzs okozta. Bár az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) hangsúlyozza, hogy a globális közegészségügyi kockázat továbbra is rendkívül alacsony, az eset mégis rávilágít arra, hogy súlyos következményei lehetnek a kórokozóval való érintkezésnek. De mi is pontosan a hantavírus, hogyan terjed, milyen tünetei vannak és hogyan védekezhetünk ellene? Az alábbiakban a WHO hivatalos tájékoztatója alapján foglaljuk össze a legfontosabb tudnivalókat.
A terápiarezisztens depresszióban szenvedőkön – ahogy az elnevezés is jelzi – nem segítenek a ma ismert hagyományos kezelési módok. Új kutatások szerint viszont már létező és a klinikumban használt szerek új kombinációja segíthet az érintetteken – írja a Medical Xpress.
Amerikai kutatók jelentős tudományos áttörést értek el egy világszerte gyakori kórokozó elleni küzdelemben. Az Epstein-Barr vírus a felnőttek mintegy 95 százalékában jelen van, és bár az esetek többségében nem okoz tüneteket, komoly betegségeket is előidézhet. Egy friss kutatás azonban új, ígéretes módszert kínál a fertőzés megfékezésére.
Mesterséges látás-helyreállítást tesz lehetővé az ICVP nevű új implantátum, mely hatalmas segítség lehet a teljes vakságtól szenvedő embereknek.
Az antibiotikum-rezisztencia az egyik legsúlyosabb, mégis gyakran alábecsült egészségügyi fenyegetés a világon. A szakértők sokszor „csendes világjárványként” emlegetik, mert miközben kevés figyelmet kap, évente emberek millióinak életét veszélyezteti. Most azonban egy meglepő helyről érkezhet új remény: egy régóta használt vérnyomáscsökkentő gyógyszerről derült ki, hogy képes lehet elpusztítani az egyik legveszélyesebb szuperbaktériumot, az MRSA-t.
A depresszió kezelésében évtizedek óta ugyanaz a probléma tér vissza: sok beteg egyszerűen nem reagál megfelelően a hagyományos terápiákra. Gyógyszerek, pszichoterápia, életmódváltás vagy akár elektrokonvulzív kezelések után is rengetegen maradnak tartósan súlyos állapotban. Most azonban egy egészen új megközelítés kerülhet közelebb a valósághoz: egy áfonyányi méretű agyi implantátum, amely közvetlenül az agyi hangulatszabályozó hálózatokat stimulálja.
A mozgásról régóta tudjuk, hogy jót tesz az agynak, de sokáig nem volt világos, pontosan miért. Egy friss kutatás most meglepő magyarázatot kínál: úgy tűnik, hogy a test mozgása szó szerint segíthet „kitisztítani” az agyat.
Friss brit kutatási eredmények szerint jelentős előrelépés történt a daganatos betegségek gyógyításában. A szakértők igazolták, hogy a vastagbélrák bizonyos típusaival küzdő páciensek egy rövid, műtét előtti kúrával még három év elteltével is rákmentesek maradtak. Az eljárás során a betegek kilenc héten át kaptak gyógyszeres kezelést az operáció előtt, amivel kiváltható a hagyományos, műtét utáni hosszú kemoterápia.
Egy friss, nagyszabású kutatás szerint a népszerű GLP–1 típusú fogyókúrás és cukorbetegség elleni gyógyszerek – például az Ozempic vagy a Wegovy – nemcsak a testsúlyra lehetnek pozitív hatással, hanem a mentális egészségre is. A vizsgálat alapján azoknál, akik ilyen gyógyszereket szedtek, ritkábban fordult elő pszichiátriai kórházi kezelés, kevesebb volt a mentális problémák miatti betegszabadság, és bizonyos esetekben még az öngyilkossági viselkedés kockázata is csökkent.
Magyar kutatók olyan új molekulacsaládot fejlesztettek ki, amely lehetővé teszi gyógyszerek precíz, fény által irányított aktiválását.
A modern biológia egyik legnagyobb kihívása, hogy ne csak „olvassuk” és „szerkesszük” a DNS-t, hanem valóban megértsük és előre meg is tervezzük. Egy friss kutatás most egy merőben új irányt vet fel: lehet, hogy a jövőben nem lesz szükség meglévő genetikai mintákra ahhoz, hogy új DNS-szekvenciákat hozzunk létre.