A D-vitamin-szint és a long-COVID kapcsolata
A long-COVID egy újonnan kialakuló szindróma, amely a COVID-19 túlélők 50-70%-át érinti, és amelyről még mindig nem rendelkezünk előrejelző tényezőkkel.
A long-COVID egy újonnan kialakuló szindróma, amely a COVID-19 túlélők 50-70%-át érinti, és amelyről még mindig nem rendelkezünk előrejelző tényezőkkel.
Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) engedélyezte a pegunigalsidáz-alfa (Elfabrio, Chiesi Global Rare Diseases/Protalix BioTherapeutics) enzimpótló terápiát (ERT), amely a felnőtteknél igazolt Fabry-kór kezelésére szolgál.
Egy nemrégiben végzett svéd tanulmány szerint mind a hasi, mind az általános elhízás egymástól függetlenül összefüggést mutatott a légúti betegségekkel, beleértve az asztmát és az önbevalláson alapuló krónikus obstruktív tüdőbetegséget (COPD).
Az első szájon át szedhető, székletből származó mikrobióta-terápia közelmúltbeli jóváhagyása a Clostridioides difficile colitis (CDI) fertőzés kiújulásának megelőzésére üdvözlendő hír volt az orvosok számára, akik azzal a teherrel küzdenek, hogy túl kevés kezelési lehetőségük van a CDI kiújulásának megelőzésére.
A vancomycin és piperacillin-tazobaktám (VPT) egyidejű adásával összefüggésbe hozható akut vesekárosodással (AKI) kapcsolatos bizonyítékok ellentmondásosak, különösen az intenzív osztályon fekvő betegek esetében. Kutatási kérdés volt, vajon van-e különbség az intenzív osztályra való felvételkor gyakran felírt empirikus antibiotikumok (vancomycin és piperacillin-tazobaktám: VPT, vancomycin és cefepim: VC, vancomycin és meropenem: VM) és az akut vesekárosodás között?
A pajzsmirigyfunkciós vizsgálatok az USA-ban a leggyakrabban rendelt vizsgálatok közé tartoznak. Eközben a levothyroxin a leggyakrabban felírt gyógyszer is az USA-ban, becslések szerint 23 millió embernek van jelenleg is élő receptje.
Nem világos, hogy a glükokortikoidok gyulladáscsökkentő és immunmoduláló hatása csökkenti-e a súlyos, közösségben szerzett tüdőgyulladásban szenvedő betegek mortalitását.
A táplálkozással összefüggő 2-es típusú cukorbetegség (T2D) globális terhe nem pontosan meghatározott. Egy kockázatbecslési modell 1990-2018 között 184 országban 11 táplálkozási tényező közvetlen és testtömeg-közvetített hatásának tulajdonítható T2D előfordulását becsülte meg a felnőttek körében.
A vizsgálatba a UK Biobank (n = 6001) 40-73 év közötti résztvevőit vonták be nemek szerint. A napi magnézium (Mg) bevitel becslésére a táplálékból származó Mg mennyiségét egy online számítógépes, 24 órára visszaemlékező kérdőív segítségével mérték.
Az Amerikai Preventív Szolgáltatások Munkacsoportja 2021-ben a 35-70 éves, tünetmentes, túlsúlyos/elhízott felnőttek számára ajánlotta a prediabétesz és a cukorbetegség szűrését, tovább csökkentve a 2015-ös ajánlásban szereplő 40 éves korhatárt. Javasolta, hogy a magas cukorbetegség-kockázattal rendelkező faji és etnikai csoportokban fiatalabb életkorban vagy alacsonyabb testtömeg-index mellett fontolják meg a korábbi szűrést.
Egy dán országos populáción alapuló, eseti-kontrollvizsgálatban egy kutatócsoport azt találta, hogy a terhesség alatt az anyai expozíció az ivóvízben lévő lítium magasabb lakossági szintjeivel kapcsolatban állt az utódok autizmus (ASD) kockázatának mérsékelt növekedésével.
A főként lágyító tulajdonságairól ismert lanolint az Amerikai Kontakt Dermatitis Társaság az év kontakt allergénjének nevezte meg 2023-ban.
A tanulmány célja az volt, hogy megvizsgálja a fényterápiás beavatkozás hatékonyságát a kognitív funkciókra vonatkozóan az időskorú, demenciában szenvedő felnőtt betegeknél.