A randomizált COBRRA-vizsgálat megállapította, hogy az apixaban az akut vénás tromboembólia (VTE) kezelésében csökkentette a vérzés kockázatát a rivaroxabanhoz képest, megerősítve ezzel azokat a megfigyeléses és közvetett jelzéseket, amelyek a hatékonyság romlása nélküli nagyobb biztonságra utaltak.
A 2017-2020 közötti Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Felmérés (National Health and Nutrition Examination Survey) adatai alapján készült, 5981 amerikai felnőttet vizsgáló keresztmetszeti tanulmányban a nőknél a férfiakhoz képest nagyobb volt a klinikailag jelentős májfibrózis kialakulásának valószínűsége a körkörös elhízás, a glükóz intolerancia, valamint több kardiometabolikus kockázati tényező együttes jelenléte esetén. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a több kardiometabolikus kockázati tényezővel küzdő nők esetében aránytalanul magasabb a májfibrózis kockázata, ami alátámasztja a nemekhez igazodó szűrési és megelőzési stratégiák szükségességét.
Egy új tanulmány szerint az artériás plakk alapján számított szívroham kockázatot mérő standard módszerek alábecsülhetik a nők kockázatát.
Egy vizsgálat azt értékelte, hogy az Egyesült Államokban 2016-2022 között a súlyos anyai morbiditás (SMM) emelkedő aránya milyen mértékben tulajdonítható az anyai kockázati tényezők, köztük az anyai életkor előrehaladottsága, az elhízás, a terhesség előtti cukorbetegség, a terhességi cukorbetegség, a magasvérnyomás és a terhességi magasvérnyomás okozta rendellenességek (HDP) növekvő prevalenciájának.
Összefügg-e a prosztata daganat gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) receptor agonista androgéndeprivációs terápiája (ADT) a gyorsuló koszorúér-meszesedéssel? Egy randomizált klinikai vizsgálatban, amelynek keretében prosztata daganatban szenvedő férfiakat kezeltek sugárterápiával és egyidejűleg ADT-vel, a GnRH agonista leuprolid szignifikáns növekedést okozott 12 hónapra vetítve a koszorúér teljes plakk volumenében (68,9 mm3) és a nem meszesedett plakk volumenben (64,5 mm3) a GnRH antagonista relugolix kezeléshez képest.
A szisztémás gyulladás hozzájárul a szívelégtelenség (HF) kórélettanához. Enyhén csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFmrEF), illetve megőrzött ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFpEF) esetén a gyulladás összefüggésbe hozható a kardiovaszkuláris, vagy vese- és anyagcsere-betegségekkel, míg szívelégtelenség és csökkent ejekciós frakció (HFrEF) esetén a gyulladás a szívet ért terhelés, illetve a keringési zavarok következtében alakul ki.
Az influenza összefüggésbe hozható az akut kardiovaszkuláris eseményekkel, de a kardiológiai intenzív osztályokra (C-ICU) felvett, magas kockázatú betegeknél a szerológiai védelem hatása nem ismert. Ezen tanulmány célja az influenza-szezonban a C-ICU-ra felvett betegek korábbi vakcinázási arányának, szerológiai védelmi szintjének és laboratóriumi vizsgálattal megerősített influenzájának elemzése, valamint a kardiovaszkuláris eseményekkel való összefüggése volt.
Az éjszakai fény zavarja a bioritmust, ami ismert kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. A szív- és érrendszeri betegségek esetében azonban ez még nem teljesen tisztázott. Egy vizsgálat célja az volt, hogy értékelje, összefügg-e a nappali és éjszakai fényexpozíció a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásával, és hogy a fény és a szív- és érrendszeri betegségek közötti összefüggés genetikai hajlam, nem és életkor szerint eltér-e.
Milyen sérülés látható az angiogramon? Forrás: Figure1.
Életveszélyes állapotot mutat az angiográfiás vizsgálat Forrás: Figure1.
A kardiovaszkuláris betegségek (CVD) kockázati tényezői gyakoriak a PCOS-ban szenvedő nőknél, de a CVD-re vonatkozó prospektív adatok a populációalapú kohorszokban korlátozottak. Egy prospektív kockázat-elemzés értékelte a CVD előfordulását PCOS-ban szenvedő skandináv nőknél egy országos nyilvántartáson alapuló tanulmányban Dániából (PCOS Dánia, N = 27.298, kontroll, N = 135.019), Finnországból (PCOS Finnország, N = 20.765, kontrollok, N = 59.122) és Svédországból (PCOS Svédország, N = 79.454, kontrollok, N = 393.669). A tanulmány fő kimenetele a CVD volt. A CVD-t az ICD-10 diagnosztikai kódok szerint határozták meg a súlyos kardiális események, a tüdőembólia és/vagy a mélyvénás trombózis tekintetében.
Egy országos, körülbelül 160 ezer, második generációs gyógyszeres sztenttel élő beteget vizsgáló tanulmányban az 1-es típusú cukorbetegség a sztent elégtelenségének lényegesen magasabb kockázatával járt együtt, mint a diabétesz diagnózisa nélküli esetekben, míg a 2-es típusú cukorbetegség enyhébb kockázatnövekedéssel járt.
A kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris betegségek jelentős globális egészségügyi kihívást jelentenek és világszerte a vezető halálokok közé tartoznak. Bár számos bizonyíték támasztja alá a sztatinok pozitív hatását e betegségek elsődleges és másodlagos megelőzésében, azonban hiányoznak a demenciában szenvedő emberekre gyakorolt jótékony hatásokra vonatkozó bizonyítékok. Ez a tanulmány a sztatinok használata és a kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris kórházi kezelések közötti összefüggéseket vizsgálta a demenciában és a demenciában nem szenvedő idősek otthonában élők körében.