Kardiológia

A szisztémás gyulladás hozzájárul a szívelégtelenség (HF) kórélettanához. Enyhén csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFmrEF), illetve megőrzött ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFpEF) esetén a gyulladás összefüggésbe hozható a kardiovaszkuláris, vagy vese- és anyagcsere-betegségekkel, míg szívelégtelenség és csökkent ejekciós frakció (HFrEF) esetén a gyulladás a szívet ért terhelés, illetve a keringési zavarok következtében alakul ki.

Az influenza összefüggésbe hozható az akut kardiovaszkuláris eseményekkel, de a kardiológiai intenzív osztályokra (C-ICU) felvett, magas kockázatú betegeknél a szerológiai védelem hatása nem ismert. Ezen tanulmány célja az influenza-szezonban a C-ICU-ra felvett betegek korábbi vakcinázási arányának, szerológiai védelmi szintjének és laboratóriumi vizsgálattal megerősített influenzájának elemzése, valamint a kardiovaszkuláris eseményekkel való összefüggése volt.

Az éjszakai fény zavarja a bioritmust, ami ismert kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. A szív- és érrendszeri betegségek esetében azonban ez még nem teljesen tisztázott. Egy vizsgálat célja az volt, hogy értékelje, összefügg-e a nappali és éjszakai fényexpozíció a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásával, és hogy a fény és a szív- és érrendszeri betegségek közötti összefüggés genetikai hajlam, nem és életkor szerint eltér-e.

Milyen sérülés látható az angiogramon? Forrás: Figure1.

Életveszélyes állapotot mutat az angiográfiás vizsgálat Forrás: Figure1.

A kardiovaszkuláris betegségek (CVD) kockázati tényezői gyakoriak a PCOS-ban szenvedő nőknél, de a CVD-re vonatkozó prospektív adatok a populációalapú kohorszokban korlátozottak. Egy prospektív kockázat-elemzés értékelte a CVD előfordulását PCOS-ban szenvedő skandináv nőknél egy országos nyilvántartáson alapuló tanulmányban Dániából (PCOS Dánia, N = 27.298, kontroll, N = 135.019), Finnországból (PCOS Finnország, N = 20.765, kontrollok, N = 59.122) és Svédországból (PCOS Svédország, N = 79.454, kontrollok, N = 393.669). A tanulmány fő kimenetele a CVD volt. A CVD-t az ICD-10 diagnosztikai kódok szerint határozták meg a súlyos kardiális események, a tüdőembólia és/vagy a mélyvénás trombózis tekintetében.

Egy országos, körülbelül 160 ezer, második generációs gyógyszeres sztenttel élő beteget vizsgáló tanulmányban az 1-es típusú cukorbetegség a sztent elégtelenségének lényegesen magasabb kockázatával járt együtt, mint a diabétesz diagnózisa nélküli esetekben, míg a 2-es típusú cukorbetegség enyhébb kockázatnövekedéssel járt.

A kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris betegségek jelentős globális egészségügyi kihívást jelentenek és világszerte a vezető halálokok közé tartoznak. Bár számos bizonyíték támasztja alá a sztatinok pozitív hatását e betegségek elsődleges és másodlagos megelőzésében, azonban hiányoznak a demenciában szenvedő emberekre gyakorolt jótékony hatásokra vonatkozó bizonyítékok. Ez a tanulmány a sztatinok használata és a kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris kórházi kezelések közötti összefüggéseket vizsgálta a demenciában és a demenciában nem szenvedő idősek otthonában élők körében.

Az Amerikai Kardiológiai Társaság (American Heart Association) tudományos ülésén dél-koreai kutatók egy olyan ADAPT AF-DES vizsgálatról számoltak be, amelyben antikoaguláns monoterápiát vagy kombinált terápiát (közvetlen orális antikoaguláns [DOAC] és klopidogrél) alkalmaztak pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegeknél, akik legalább egy évvel korábban gyógyszeres sztenttel lettek ellátva.

A kedvezőtlen terhességi kimenetelű anyák esetében magasabb a kardiovaszkuláris kockázat a későbbiekben, a pitvarfibrilláció (AF) hosszú távú rizikója, de a lehetséges ok-okozati összefüggés nem egyértelmű. Ezen kockázatok jobb megértése szükséges ahhoz, hogy a veszélyeztetett nőket időben azonosítsák, célzott beavatkozások révén pedig megelőzzék az AF-et és annak szövődményeit.

Az autoszomális domináns policisztás vesebetegség (ADPKD), amelyet PKD1/PKD2 mutációk okoznak, vese- és vesén kívüli tünetekkel jár, beleértve a szívbillentyű-betegségeket és a bal kamrahipertrófiát (LVH), amelyek növelik a mortalitást. Ezeknek a szívrendellenességeknek az ADPKD genotípussal vagy a betegség súlyosságával való összefüggései még mindig nem tisztázottak. Egy vizsgálat a szívbillentyű-betegségek és az LVH prevalenciáját és összefüggéseit vizsgálta a vesefunkcióval, a vese méretével, a szisztémás jellemzőkkel és a genotípussal az ADPKD-ben.

Az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) nemrégiben tette közzé a szívizomgyulladás kezelésére vonatkozó 2025-ös irányelveit, amelyek kiterjedten tárgyalják a pericarditis kérdését és a két szívizomgyulladás-típus közötti számos átfedést is.

A köszvény kezelése során alkalmazott „célzott terápia” a „tüzelj, majd felejtsd el” megközelítéshez képest szerény, de szignifikáns csökkenést eredményezett a súlyos kardiovaszkuláris események (MACE) kockázatában – derült ki az Európai Reumatológiai Szövetség (EULAR) idei éves konferenciáján bemutatott eredményekből.