Kardiológia

Azoknál, akiknél nem áll fenn klinikai értelemben vett májbetegség, de a májzsírosodás, a fibrózis és a májfunkciós károsodás tekintetében magas pontszámot értek el, jelentősen nő a szív- és érrendszeri megbetegedések (CVD) kialakulásának kockázata. A kutatók egy prospektív UK Biobank kohorsz adatait elemezték annak meghatározása érdekében, hogy a szubklinikai májbetegség három nem-invazív mutatója önállóan vagy együttesen összefügg-e a későbbi CVD kockázatával. A vizsgálatba összesen 318308 olyan résztvevőt vontak be, akiknél a vizsgálat kezdetén nem állt fenn klinikai értelemben vett májbetegség vagy CVD, és akiket 2006 és 2010 között toboroztak az Egyesült Királyság egész területéről. A medián életkor 57 év volt, a résztvevők 44,3%-a pedig férfi volt.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

Egészséges, élő vesedonoroknál a napi 300 mg allopurinol 9 hónapon át történő alkalmazása jelentősen csökkentette a húgysavszintet, de nem befolyásolta a bal kamrai tömeget, a vérnyomást vagy az inzulinérzékenységet. Emellett nemkívánatos események gyakrabban fordultak elő az allopurinol-, mint a placebo-csoportban.

Egy vizsgálat célja az elhízás (a testtömegindex [BMI] alapján meghatározva) és a koszorúér-bypass műtétet (CABG) követő posztoperatív halálozás közötti összefüggés meghatározása, valamint a legfontosabb befolyásoló tényezők azonosítása volt az „elhízási paradoxon” jelenségének feltárása érdekében gépi tanulási algoritmusok segítségével.

Korábbi vizsgálatok szerint az érrendszeri megbetegedések előzményei összefüggésben állhatnak a Parkinson-kór fokozott kockázatával, azonban nem zárható ki, hogy ez részben fordított ok-okozati kapcsolat következménye. Emellett feltételezik, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) csökkenthetik a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, de az erre vonatkozó bizonyítékok ellentmondásosak, és lehetséges, hogy az érrendszeri betegségek zavaró tényezőként befolyásolják az összefüggést. Jelen vizsgálat célja e kapcsolatok elemzése volt az Egyesült Királyságban zajló prospektív Million Women Study kohorszban.

Egy japán vizsgálatban, amiben magas vérnyomásban szenvedő idősebb felnőttek otthoni EKG-monitorozását végezték, a lehetséges pitvarfibrillációra (AF) figyelmeztető riasztást kapó résztvevők kevesebb mint egynegyede fordult egészségügyi intézményhez a jelzést követő három hónapon belül, és kevesebb mint minden ötödik résztvevő esetében történt további kivizsgálás. Az orvos által megerősített AF-esetek csaknem fele még 12 hónap elteltével is diagnosztizálatlan maradt.

Azoknál az anyáknál, akik terhességük alatt magas fehérjetartalmú és alacsony glikémiás indexű (HPLGI) étrendet követtek, a gyermekek 9 éves korukig magasabb összkoleszterin-szintet, alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterinszintet, valamint magasabb LDL/magas sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin arányt mutattak, mint azok gyermekei, akik terhességük alatt mérsékelt fehérjetartalmú és mérsékelt glikémiás indexű (MPMGI) étrendet követtek.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

A tanulmány célja annak vizsgálata volt, hogy a pajzsmirigy működése milyen prognosztikai jelentőséggel bír az enyhén csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségben (HFmrEF) szenvedő betegek állapotára nézve. A pajzsmirigy szerepe alapvető a szív- és érrendszer optimális működéséhez. Ugyanakkor a szubklinikai pajzsmirigy-működési zavar prognosztikai jelentősége szívelégtelenségben (HF), különösen az HFmrEF-ben szenvedő betegek esetében továbbra is tisztázatlan.

Az ultragyors ultrahang segítségével a legtöbb, veleszületett aortaszűkületben szenvedő felnőtt esetében sikeresen megmérték a nyíróhullám sebességét, és a közepes vagy súlyos betegségben szenvedőknél magasabb nyíróhullám-sebességet mértek, mint az egészséges önkénteseknél, ami a szívizom merevségére utal.

Az Amerikai Kardiológiai Kollégium (ACC) új tudományos nyilatkozata összefoglalja az elsődleges és másodlagos megelőzés keretében alkalmazott vérlemezke-gátló gyógyszerek használatára vonatkozó ajánlásokat ASCVD megelőzésében.

Egy tanulmány azt vizsgálta, hogy a szoptatás (BF) összefüggésbe hozható-e a tartós magas vérnyomás (HTN) és a glükózanyagcsere-zavarok kockázatának csökkenésével azoknál a policisztás ovarium-szindrómában (PCOS) szenvedő betegeknél, akiknél terhességi magas vérnyomás (PHTN) és/vagy terhességi cukorbetegség (GDM) alakult ki.

A tanulmány célja annak értékelése volt, hogy a 2-es típusú cukorbetegség diagnózisát követően a korai szakaszban elért legalább 15%-os testsúlycsökkenés összefüggésben áll-e a későbbi makrovaszkuláris és mikrovaszkuláris szövődmények kialakulásának alacsonyabb kockázatával.