Kardiológia

A tanulmány célja annak vizsgálata volt, hogy a pajzsmirigy működése milyen prognosztikai jelentőséggel bír az enyhén csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenségben (HFmrEF) szenvedő betegek állapotára nézve. A pajzsmirigy szerepe alapvető a szív- és érrendszer optimális működéséhez. Ugyanakkor a szubklinikai pajzsmirigy-működési zavar prognosztikai jelentősége szívelégtelenségben (HF), különösen az HFmrEF-ben szenvedő betegek esetében továbbra is tisztázatlan.

Az ultragyors ultrahang segítségével a legtöbb, veleszületett aortaszűkületben szenvedő felnőtt esetében sikeresen megmérték a nyíróhullám sebességét, és a közepes vagy súlyos betegségben szenvedőknél magasabb nyíróhullám-sebességet mértek, mint az egészséges önkénteseknél, ami a szívizom merevségére utal.

Az Amerikai Kardiológiai Kollégium (ACC) új tudományos nyilatkozata összefoglalja az elsődleges és másodlagos megelőzés keretében alkalmazott vérlemezke-gátló gyógyszerek használatára vonatkozó ajánlásokat ASCVD megelőzésében.

Egy tanulmány azt vizsgálta, hogy a szoptatás (BF) összefüggésbe hozható-e a tartós magas vérnyomás (HTN) és a glükózanyagcsere-zavarok kockázatának csökkenésével azoknál a policisztás ovarium-szindrómában (PCOS) szenvedő betegeknél, akiknél terhességi magas vérnyomás (PHTN) és/vagy terhességi cukorbetegség (GDM) alakult ki.

A tanulmány célja annak értékelése volt, hogy a 2-es típusú cukorbetegség diagnózisát követően a korai szakaszban elért legalább 15%-os testsúlycsökkenés összefüggésben áll-e a későbbi makrovaszkuláris és mikrovaszkuláris szövődmények kialakulásának alacsonyabb kockázatával.

A szív-amyloidosis (CA) egy progresszív, infiltratív cardiomyopathia, ami ingerületvezetési zavarokkal, illetve ritmuszavarokkal jár, bár ezek tényleges jelentősége, valamint a betegség fenotípusával való összefüggései még nem teljesen tisztázottak.

Az emfizéma, a gázrekumuláció és a légúti falvastagság CT-vizsgálattal történő kvantitatív értékelése összefügg a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) súlyosságával, illetve a rohamok kockázatával. Stabil COPD esetén a légúti falvastagság összefüggésbe hozható korábbi miokardiális infarktussal. A szívbetegségek gyakran nem kerülnek diagnosztizálásra COPD esetén, a kórházi kezelést igénylő COPD-exacerbációk (ECOPD) után pedig a szívproblémák kockázata magas. A kórházi kezelés alatt elvégzett CT-vizsgálatok segíthetnek az orvosoknak a szívbetegségben szenvedő betegek azonosításában.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

A degeneratív szívbillentyű-betegségek (VHD) egyre inkább az idősödő népesség körében jelentkező jelentős közegészségügyi problémaként kerülnek felismerésre. Noha a hagyományos kardiovaszkuláris kockázati tényezőket már széles körben vizsgálták, a magány és a társadalmi elszigeteltség szerepe a szívbillentyű-patológiák összefüggésében eddig nagyrészt figyelmen kívül maradt.

A STROKESTOP és STROKESTOP II vizsgálatok utólagos elemzése szerint a szűrés során pitvarfibrillációval (AF) diagnosztizált személyeknél a szívelégtelenség (HF) kockázata háromszor magasabb lehet, mint azoknál, akiknél nem áll fenn ez az állapot. A kutatók azt is megállapították, hogy a AF szűréssel pozitív eredményt kapott személyeknél a szívelégtelenség kockázata hasonló volt a klinikailag diagnosztizált pitvarfibrillációban szenvedő személyekéhez. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a szűréssel kimutatott AF nem egy ártalmatlan állapot. Ez aláhúzza az echokardiográfiás vizsgálat és a korai megelőzési stratégiák fontosságát ebben a csoportban – mondta Gina Sado, kardiológus rezidens és PhD-hallgató a svédországi Stockholmban található Karolinska Egyetemi Kórház Orvostudományi Tanszékén.

A randomizált COBRRA-vizsgálat megállapította, hogy az apixaban az akut vénás tromboembólia (VTE) kezelésében csökkentette a vérzés kockázatát a rivaroxabanhoz képest, megerősítve ezzel azokat a megfigyeléses és közvetett jelzéseket, amelyek a hatékonyság romlása nélküli nagyobb biztonságra utaltak.

A 2017-2020 közötti Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Felmérés (National Health and Nutrition Examination Survey) adatai alapján készült, 5981 amerikai felnőttet vizsgáló keresztmetszeti tanulmányban a nőknél a férfiakhoz képest nagyobb volt a klinikailag jelentős májfibrózis kialakulásának valószínűsége a körkörös elhízás, a glükóz intolerancia, valamint több kardiometabolikus kockázati tényező együttes jelenléte esetén. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a több kardiometabolikus kockázati tényezővel küzdő nők esetében aránytalanul magasabb a májfibrózis kockázata, ami alátámasztja a nemekhez igazodó szűrési és megelőzési stratégiák szükségességét.

Egy új tanulmány szerint az artériás plakk alapján számított szívroham kockázatot mérő standard módszerek alábecsülhetik a nők kockázatát.