Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
A degeneratív szívbillentyű-betegségek (VHD) egyre inkább az idősödő népesség körében jelentkező jelentős közegészségügyi problémaként kerülnek felismerésre. Noha a hagyományos kardiovaszkuláris kockázati tényezőket már széles körben vizsgálták, a magány és a társadalmi elszigeteltség szerepe a szívbillentyű-patológiák összefüggésében eddig nagyrészt figyelmen kívül maradt.
A STROKESTOP és STROKESTOP II vizsgálatok utólagos elemzése szerint a szűrés során pitvarfibrillációval (AF) diagnosztizált személyeknél a szívelégtelenség (HF) kockázata háromszor magasabb lehet, mint azoknál, akiknél nem áll fenn ez az állapot. A kutatók azt is megállapították, hogy a AF szűréssel pozitív eredményt kapott személyeknél a szívelégtelenség kockázata hasonló volt a klinikailag diagnosztizált pitvarfibrillációban szenvedő személyekéhez. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a szűréssel kimutatott AF nem egy ártalmatlan állapot. Ez aláhúzza az echokardiográfiás vizsgálat és a korai megelőzési stratégiák fontosságát ebben a csoportban – mondta Gina Sado, kardiológus rezidens és PhD-hallgató a svédországi Stockholmban található Karolinska Egyetemi Kórház Orvostudományi Tanszékén.
A randomizált COBRRA-vizsgálat megállapította, hogy az apixaban az akut vénás tromboembólia (VTE) kezelésében csökkentette a vérzés kockázatát a rivaroxabanhoz képest, megerősítve ezzel azokat a megfigyeléses és közvetett jelzéseket, amelyek a hatékonyság romlása nélküli nagyobb biztonságra utaltak.
A 2017-2020 közötti Nemzeti Egészségügyi és Táplálkozási Felmérés (National Health and Nutrition Examination Survey) adatai alapján készült, 5981 amerikai felnőttet vizsgáló keresztmetszeti tanulmányban a nőknél a férfiakhoz képest nagyobb volt a klinikailag jelentős májfibrózis kialakulásának valószínűsége a körkörös elhízás, a glükóz intolerancia, valamint több kardiometabolikus kockázati tényező együttes jelenléte esetén. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a több kardiometabolikus kockázati tényezővel küzdő nők esetében aránytalanul magasabb a májfibrózis kockázata, ami alátámasztja a nemekhez igazodó szűrési és megelőzési stratégiák szükségességét.
Egy új tanulmány szerint az artériás plakk alapján számított szívroham kockázatot mérő standard módszerek alábecsülhetik a nők kockázatát.
Egy vizsgálat azt értékelte, hogy az Egyesült Államokban 2016-2022 között a súlyos anyai morbiditás (SMM) emelkedő aránya milyen mértékben tulajdonítható az anyai kockázati tényezők, köztük az anyai életkor előrehaladottsága, az elhízás, a terhesség előtti cukorbetegség, a terhességi cukorbetegség, a magasvérnyomás és a terhességi magasvérnyomás okozta rendellenességek (HDP) növekvő prevalenciájának.
Összefügg-e a prosztata daganat gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) receptor agonista androgéndeprivációs terápiája (ADT) a gyorsuló koszorúér-meszesedéssel? Egy randomizált klinikai vizsgálatban, amelynek keretében prosztata daganatban szenvedő férfiakat kezeltek sugárterápiával és egyidejűleg ADT-vel, a GnRH agonista leuprolid szignifikáns növekedést okozott 12 hónapra vetítve a koszorúér teljes plakk volumenében (68,9 mm3) és a nem meszesedett plakk volumenben (64,5 mm3) a GnRH antagonista relugolix kezeléshez képest.
A szisztémás gyulladás hozzájárul a szívelégtelenség (HF) kórélettanához. Enyhén csökkent ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFmrEF), illetve megőrzött ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFpEF) esetén a gyulladás összefüggésbe hozható a kardiovaszkuláris, vagy vese- és anyagcsere-betegségekkel, míg szívelégtelenség és csökkent ejekciós frakció (HFrEF) esetén a gyulladás a szívet ért terhelés, illetve a keringési zavarok következtében alakul ki.
Az influenza összefüggésbe hozható az akut kardiovaszkuláris eseményekkel, de a kardiológiai intenzív osztályokra (C-ICU) felvett, magas kockázatú betegeknél a szerológiai védelem hatása nem ismert. Ezen tanulmány célja az influenza-szezonban a C-ICU-ra felvett betegek korábbi vakcinázási arányának, szerológiai védelmi szintjének és laboratóriumi vizsgálattal megerősített influenzájának elemzése, valamint a kardiovaszkuláris eseményekkel való összefüggése volt.
Az éjszakai fény zavarja a bioritmust, ami ismert kockázati tényező a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. A szív- és érrendszeri betegségek esetében azonban ez még nem teljesen tisztázott. Egy vizsgálat célja az volt, hogy értékelje, összefügg-e a nappali és éjszakai fényexpozíció a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásával, és hogy a fény és a szív- és érrendszeri betegségek közötti összefüggés genetikai hajlam, nem és életkor szerint eltér-e.
Milyen sérülés látható az angiogramon? Forrás: Figure1.
Életveszélyes állapotot mutat az angiográfiás vizsgálat Forrás: Figure1.