Kardiológia
Miért súlyosbodhat a tüdőfibrózis a betegség kezelése ellenére is? 1. rész
Előfordulhat, hogy az alapbetegség megfelelően kontrollált, miközben a tüdőfibrózis tovább progrediál. Ez a progresszív pulmonális fibrózis (PPF) jellegzetes lefolyása: olyan fenotípusról van szó, amelyben a tüdőszövet fibrotikus átépülése az eredeti kiváltó betegségtől részben függetlenül folytatódik. Ez a lefolyás a fibrotikus intersticiális tüdőbetegségben (ILD) szenvedő betegek mintegy 30%-ánál figyelhető meg. A progresszió késői felismerése miatt a betegek akár olyan immunszuppresszív kezelésben is részesülhetnek, amely már nem képes megakadályozni a tüdőfunkció további romlását.
Gyulladásos aortopátiák reumatológiai kórképekben: a legújabb ismeretek áttekintése
Az autoimmun reumatikus betegségek (AIRD) során előforduló aortopátiák az aorta különböző kóros állapotainak széles spektrumát foglalják magukba – ideértve az aortitist, az aneurizmákat, a disszekciókat és az aortabillentyű-elégtelenséget –, amelyek elsősorban szisztémás gyulladás következtében alakulnak ki.
Személyre szabott folyadékterápia szeptikus sokkban
A folyadékterápia továbbra is a korai szeptikus sokkos újraélesztés sarokköve; egyre több bizonyíték emeli ki a túlzott folyadékbevitellel járó jelentős kockázatokat. A folyadékterhelést következetesen összefüggésbe hozzák a szervi diszfunkcióval és a kedvezőtlen kimenetelekkel, ami aláhúzza az parenteralis folyadékterápia személyre szabott megközelítésének szükségességét.
Ha a trigliceridszint magas, a HDL-koleszterinszint alacsony – nézzen más szemmel a hiperlipidémiára!
A hipertrigliceridémia a mindennapi gyakorlatban gyakran előforduló anyagcsere-eltérés, amelynek kezelése kihívást jelenthet a kezelőorvos számára. A szekunder okok kezelése vagy eliminációja mellett, illetve az életmódterápia (pl. diéta, testmozgás, súlycsökkentés) nem megfelelő hatékonysága esetén gyógyszeres kezelésre van szükség.
Megőrzött ejekciós frakciójú szívelégtelenség: a szisztémás betegség
A megőrzött ejekciós frakciójú szívelégtelenség (HFpEF) egy szisztémás betegség, amiben az anyagcsere-komorbiditások – az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a krónikus vesebetegség (CKD) – együttesen szisztémás gyulladást, endoteliális diszfunkciót és szívizom-fibrózist idéznek elő. A mikrovaszkuláris diszfunkció fontos összekötő láncszemet jelent ezek között a szívben, illetve az azon kívül fellépő komorbiditások és rendellenességek között, bár a HFpEF kialakulásában betöltött ok-okozati szerepe még nem teljesen tisztázott.
A pozitív légúti nyomás-terápia a kardiovaszkuláris eseményekkel alvási apnoes betegeknél
A pozitív légúti nyomás (PAP) ellentmondásos hatást gyakorol az obstruktív alvási apnoe (OSA) kardiovaszkuláris (CV) kimeneteleire. Az alvási vizsgálatokból származó fiziológiai biomarkerek, mint például az alvási apnoe-specifikus hipoxiás terhelés (SASHB) és az eseményhez kapcsolódó pulzusszám-válasz (ΔHR), segíthetnek a módosítható kardiovaszkuláris kockázatú OSA-betegek azonosításában.
A szubklinikai májbetegség összefüggése a szív- és érrendszeri betegségek kockázatával
Azoknál, akiknél nem áll fenn klinikai értelemben vett májbetegség, de a májzsírosodás, a fibrózis és a májfunkciós károsodás tekintetében magas pontszámot értek el, jelentősen nő a szív- és érrendszeri megbetegedések (CVD) kialakulásának kockázata. A kutatók egy prospektív UK Biobank kohorsz adatait elemezték annak meghatározása érdekében, hogy a szubklinikai májbetegség három nem-invazív mutatója önállóan vagy együttesen összefügg-e a későbbi CVD kockázatával. A vizsgálatba összesen 318308 olyan résztvevőt vontak be, akiknél a vizsgálat kezdetén nem állt fenn klinikai értelemben vett májbetegség vagy CVD, és akiket 2006 és 2010 között toboroztak az Egyesült Királyság egész területéről. A medián életkor 57 év volt, a résztvevők 44,3%-a pedig férfi volt.
Vezető orvosi portálok top cikkei - nemzetközi lapszemle-összeállítás
Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
Az allopurinol és a szívbetegség kockázata
Egészséges, élő vesedonoroknál a napi 300 mg allopurinol 9 hónapon át történő alkalmazása jelentősen csökkentette a húgysavszintet, de nem befolyásolta a bal kamrai tömeget, a vérnyomást vagy az inzulinérzékenységet. Emellett nemkívánatos események gyakrabban fordultak elő az allopurinol-, mint a placebo-csoportban.
Testtömeg index modellek koszorúér-bypass-műtét után halálozás előrejelzésére
Egy vizsgálat célja az elhízás (a testtömegindex [BMI] alapján meghatározva) és a koszorúér-bypass műtétet (CABG) követő posztoperatív halálozás közötti összefüggés meghatározása, valamint a legfontosabb befolyásoló tényezők azonosítása volt az „elhízási paradoxon” jelenségének feltárása érdekében gépi tanulási algoritmusok segítségével.
Érrendszeri megbetegedések, nem szteroid gyulladáscsökkentők és a Parkinson-kór kockázata
Korábbi vizsgálatok szerint az érrendszeri megbetegedések előzményei összefüggésben állhatnak a Parkinson-kór fokozott kockázatával, azonban nem zárható ki, hogy ez részben fordított ok-okozati kapcsolat következménye. Emellett feltételezik, hogy a nem szteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) csökkenthetik a Parkinson-kór kialakulásának kockázatát, de az erre vonatkozó bizonyítékok ellentmondásosak, és lehetséges, hogy az érrendszeri betegségek zavaró tényezőként befolyásolják az összefüggést. Jelen vizsgálat célja e kapcsolatok elemzése volt az Egyesült Királyságban zajló prospektív Million Women Study kohorszban.
Hiábavaló pitvarfibrillációs EKG-riasztások?
Egy japán vizsgálatban, amiben magas vérnyomásban szenvedő idősebb felnőttek otthoni EKG-monitorozását végezték, a lehetséges pitvarfibrillációra (AF) figyelmeztető riasztást kapó résztvevők kevesebb mint egynegyede fordult egészségügyi intézményhez a jelzést követő három hónapon belül, és kevesebb mint minden ötödik résztvevő esetében történt további kivizsgálás. Az orvos által megerősített AF-esetek csaknem fele még 12 hónap elteltével is diagnosztizálatlan maradt.
Van-e kapcsolat a terhesség alatti magas fehérjetartalmú étrend és a gyermek későbbi lipidprofilja között?
Azoknál az anyáknál, akik terhességük alatt magas fehérjetartalmú és alacsony glikémiás indexű (HPLGI) étrendet követtek, a gyermekek 9 éves korukig magasabb összkoleszterin-szintet, alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterinszintet, valamint magasabb LDL/magas sűrűségű lipoprotein (HDL) koleszterin arányt mutattak, mint azok gyermekei, akik terhességük alatt mérsékelt fehérjetartalmú és mérsékelt glikémiás indexű (MPMGI) étrendet követtek.