Egy új metaanalízis megállapította, hogy a skizofrénia-spektrumú rendellenességekben szenvedő betegek auditív hallucinációira irányuló pszichológiai és pszichoszociális intervenciók a hallucinációk és egyéb tünetek súlyosságának, illetve gyakoriságának csökkenésével jártak együtt; ezek közül az avatar terápia mutatta a legkövetkezetesebb javulást.
Annak ellenére, hogy az epidemiológiai bizonyítékok következetesen alátámasztják, hogy a dohányzás a túlzott gyógyszerhasználatból eredő fejfájás (MOH) kockázati tényezője, az összefüggés hátterében álló mechanizmusok még mindig nem teljesen tisztázottak. Egy tanulmány célja az volt, hogy feltárja a fájdalomcsillapítóktól való függőség mértéke, a fejfájással összefüggő funkcionális korlátozottság, a nikotinfüggőség, a pszichológiai stressz, valamint a függőséggel kapcsolatba hozható személyiségjegyek közötti összefüggéseket a MOH-ban szenvedő betegek körében.
Az ADHD kezelésére irányuló gyógyszerelés adagolásának optimalizálása kulcsfontosságú a terápia hatásának maximalizálásához, a legtöbb klinikai irányelv azonban csak korlátozott információt nyújt ezzel kapcsolatban. A dózis–hatás összefüggéseket még nem vizsgálták átfogóan az összes ADHD-gyógyszer, illetve korcsoport tekintetében annak ellenére, hogy egyre nagyobb aggodalmak merülnek fel a terápiás szint alatti adagolás miatt. Jelen kutatás célja az volt, hogy az egyes korcsoportokban megbecsüljék az ADHD-gyógyszerek (stimulánsok és nem stimulánsok) hatékonyságára és tolerálhatóságára vonatkozó dózis–hatás görbéket.
A munkahelyen elszenvedett traumából eredő poszttraumás stressz szindróma (PTSD) megjelenhet az üzemorvosok számára. Egy tanulmányban az üzemorvosok által működtetett, új eseteket nyomon követő, prospektív, országos, önkéntes alapú felügyeleti rendszerről számolnak be.
A degeneratív szívbillentyű-betegségek (VHD) egyre inkább az idősödő népesség körében jelentkező jelentős közegészségügyi problémaként kerülnek felismerésre. Noha a hagyományos kardiovaszkuláris kockázati tényezőket már széles körben vizsgálták, a magány és a társadalmi elszigeteltség szerepe a szívbillentyű-patológiák összefüggésében eddig nagyrészt figyelmen kívül maradt.
Egy friss nemzetközi metaanalízis fontos és megnyugtató eredményre jutott egy sokat vitatott kérdésben: a kutatók szerint nincs bizonyíték arra, hogy az apák bizonyos epilepsziaellenes gyógyszerének – a valproátnak – használata növelné gyermekeiknél az autizmus, ADHD vagy más neurofejlődési zavarok kockázatát. A Medical Xpress által ismertetett kutatás több ország nagyszabású egészségügyi adatbázisait elemezte, és az eddigi egyik legátfogóbb vizsgálatnak számít a témában.
A GLP-1 receptor agonisták – például a szemaglutid vagy a tirzepatid – eredetileg cukorbetegség és elhízás kezelésére fejlesztett gyógyszerek, de az utóbbi időben a pszichiátria és addiktológia egyik legizgalmasabb kutatási területévé váltak. Egy friss, a Psychiatric Times által ismertetett elemzés szerint ezek a készítmények nemcsak a testsúlyt és az anyagcserét befolyásolhatják, hanem akár az alkoholfüggőség kezelésében is új lehetőséget nyithatnak.
A magány (a kapcsolódás hiányának szubjektív érzése) és a társadalmi elszigeteltség (a kapcsolatok számának vagy másokkal való érintkezésnek objektív hiánya) gyakori jelenség az élet végén, és káros hatással lehet az életminőségre. A tünetek, valamint az élet végi magány és a társadalmi elszigeteltség közötti összefüggés vizsgálata segíthet a célzott beavatkozások kidolgozásában.
A dohányzás rendkívül gyakori a pszichózis klinikai szempontból magas kockázatának kitett (CHR-P) emberek körében, és rosszabb klinikai eredményekkel jár. A nagy kiterjedésű agyi kapcsolódási pontokat mind a pszichózissal, mind a dohányzással összefüggésbe hozták. Ugyanakkor az ezek közötti kapcsolat a CHR-P-csoportba tartozó személyek esetében még nem került feltárásra, pedig ez értékes betekintést nyújthatna a két jelenség együttes előfordulásának lehetséges neurobiológiai hátterébe.
Az étrend-kiegészítőket a kognitív funkciók védelmére ajánlják, de az ezt alátámasztó bizonyítékok ellentmondásosak. A COSMOS-Mind vizsgálat arra volt kíváncsi, hogy a kakaókivonat (500 mg/nap flavanolt tartalmazó) napi adagolása a placebóval szemben, valamint egy kereskedelmi forgalomban kapható multivitamin-ásványi anyag (MVM) a placebóval szemben javítja-e a kognitív funkciókat idősek esetében.
A GLP-1-receptor-agonisták áttörést jelentettek az elhízás és a diabétesz kezelésében. Egy 2022-es tanulmány csaknem 16 ezer cukorbetegnél végzett GLP-1-receptor-agonista-vizsgálatok adatait elemezte, és kimutatta, hogy a gyógyszerek alkalmazása 53%-kal csökkentette a demencia kockázatát.
Nem teljesen tisztázott, hogy a depresszió és a szorongás tünetei hogyan befolyásolják a fibromyalgia (FM) fenotípusait és a kezdeti kezelési eredményeket. Egy tanulmány prospektív módon vizsgálta a pszichológiai tünetek hatását a betegség megnyilvánulásaira és a terápiás válaszokra újonnan diagnosztizált FM-betegeknél.
A krónikus vesebetegség (CKD) súlyossága és a kognitív károsodás közötti összefüggéseket még nem értékelték CKD-ben szenvedő betegek kohorszában. A vizsgálat célja annak feltárása volt, hogy a krónikus vesebetegség (CKD) súlyossága – a becsült glomeruláris filtrációs ráta (eGFR) és a vizelet fehérje/kreatinin arány (UPCR) alapján meghatározva – milyen összefüggést mutat az újonnan kialakuló kognitív károsodással egy CKD-ben szenvedő betegek kohorszában. A tanulmány olyan 5607 CKD-ben szenvedő résztvevőt vizsgált, akik 2003-2008, valamint 2013- 2015 között vettek részt a tanulmányban. A statisztikai elemzést 2024 augusztusától 2025 decemberéig végezték.