Pszichiátria
Az elhízás kezelésére szolgáló bariatrikus műtétek hatása a demencia- és a Parkinson-kór kockázatára
A 35-ös vagy annál magasabb BMI-értékkel rendelkező egyének körében azoknál, akik bariatrikus műtéten estek át, alacsonyabb volt a demencia és a Parkinson-kór előfordulási gyakorisága, mint azoknál, akik nem estek át ilyen műtéten. A bariatrikus műtét a szív- és érrendszeri betegségek (CVD), az elhízással összefüggő daganatos betegségek, valamint a bármely okból bekövetkező halálozás alacsonyabb előfordulási gyakoriságával is összefüggésbe hozható.
Lítium: tévhitek, amik miatt talán nem használják ki eléggé 3. rész
A lítium továbbra is a pszichiátria egyik leghatékonyabb – és egyben leginkább félreértett – gyógyszere. Annak ellenére, hogy már évtizedek óta alkalmazzák a klinikai gyakorlatban, a terápiás vérszinttel, a toxicitással, az adagolással, a depresszióval, a súlygyarapodással és a kognitív hatásokkal kapcsolatos tévhitek a mai napig befolyásolják a gyógyszer alkalmazását.
Lítium: tévhitek, amik miatt talán nem használják ki eléggé 2. rész
A lítium továbbra is a pszichiátria egyik leghatékonyabb – és egyben leginkább félreértett – gyógyszere. Annak ellenére, hogy már évtizedek óta alkalmazzák a klinikai gyakorlatban, a terápiás vérszinttel, a toxicitással, az adagolással, a depresszióval, a súlygyarapodással és a kognitív hatásokkal kapcsolatos tévhitek a mai napig befolyásolják a gyógyszer alkalmazását.
Lítium: tévhitek, amik miatt talán nem használják ki eléggé 1. rész
A lítium továbbra is a pszichiátria egyik leghatékonyabb – és egyben leginkább félreértett – gyógyszere. Annak ellenére, hogy már évtizedek óta alkalmazzák a klinikai gyakorlatban, a terápiás vérszinttel, a toxicitással, az adagolással, a depresszióval, a súlygyarapodással és a kognitív hatásokkal kapcsolatos tévhitek a mai napig befolyásolják a gyógyszer alkalmazását.
Az álmatlanság és annak gyógyszeres kezelése a felnőtt lakosság körében az alapellátásban (Közép-Katalónia, 2018-2024)
Egy népességalapú, retrospektív megfigyeléses vizsgálat a 2018-2024 közötti időszakban vizsgálta az elektronikusan összegyűjtött felnőtt lakosság alapellátási egészségügyi nyilvántartásainak (ECAP) adatait. A kutatók a szociodemográfiai és klinikai jellemzőket, az álmatlanság prevalenciáját, az éves diagnózisok arányát, valamint az álmatlansághoz kapcsolódó gyógyszerfelírási mintázatokat elemezték Közép-Katalónia (Spanyolország) alapellátási központjaiban.
Az EU figyelmeztet a skizofrénia elleni gyógyszer injekció hiányára a gyártási problémák miatt
Az Európai Gyógyszerügynökség közölte, hogy egyes EU-tagállamban hiány van egy skizofrénia kezelésére használt injekciós gyógyszerből a Pharmathen International nevű szerződéses gyártónál felmerült problémák miatt.
Az 1-es típusú cukorbetegség és a demencia
Az 1-es típusú diabétesszel élő személyeknél magasabb a demencia kockázata, mint a cukorbetegségben nem szenvedők körében. Az 1-es típusú diabétesz fiatalabb életkorban történő kialakulását összefüggésbe hozták a szív- és érrendszeri megbetegedések fokozott kockázatával, illetve a magasabb halálozással. Jelen vizsgálat célja annak meghatározása volt, hogy az 1-es típusú diabétesz fiatalabb életkorban történő kialakulása összefügg-e a bármely okból kialakuló demencia kockázatával is.
Mikor lassíthatják az életmódbeli intervenciók az agy öregedését?
Egy strukturált, több komponensből álló életmódbeli intervenció segíthet megőrizni a fehérállomány épségét azoknál az idősebb felnőtteknél, akik esetében fokozott a kognitív hanyatlás kockázata, különösen akkor, ha a programot 70 éves kor előtt kezdik meg.
A célzott terápiák enyhébb és ritkább auditív hallucinációkkal járnak
Egy új metaanalízis megállapította, hogy a skizofrénia-spektrumú rendellenességekben szenvedő betegek auditív hallucinációira irányuló pszichológiai és pszichoszociális intervenciók a hallucinációk és egyéb tünetek súlyosságának, illetve gyakoriságának csökkenésével jártak együtt; ezek közül az avatar terápia mutatta a legkövetkezetesebb javulást.
A dohányzás és a fejfájás: a nikotinfüggőség és a fájdalomcsillapítók közötti összefüggés
Annak ellenére, hogy az epidemiológiai bizonyítékok következetesen alátámasztják, hogy a dohányzás a túlzott gyógyszerhasználatból eredő fejfájás (MOH) kockázati tényezője, az összefüggés hátterében álló mechanizmusok még mindig nem teljesen tisztázottak. Egy tanulmány célja az volt, hogy feltárja a fájdalomcsillapítóktól való függőség mértéke, a fejfájással összefüggő funkcionális korlátozottság, a nikotinfüggőség, a pszichológiai stressz, valamint a függőséggel kapcsolatba hozható személyiségjegyek közötti összefüggéseket a MOH-ban szenvedő betegek körében.
A figyelemhiányos hyperaktivitási zavar (ADHD) farmakológiai kezelése: szisztematikus áttekintés
Az ADHD kezelésére irányuló gyógyszerelés adagolásának optimalizálása kulcsfontosságú a terápia hatásának maximalizálásához, a legtöbb klinikai irányelv azonban csak korlátozott információt nyújt ezzel kapcsolatban. A dózis–hatás összefüggéseket még nem vizsgálták átfogóan az összes ADHD-gyógyszer, illetve korcsoport tekintetében annak ellenére, hogy egyre nagyobb aggodalmak merülnek fel a terápiás szint alatti adagolás miatt. Jelen kutatás célja az volt, hogy az egyes korcsoportokban megbecsüljék az ADHD-gyógyszerek (stimulánsok és nem stimulánsok) hatékonyságára és tolerálhatóságára vonatkozó dózis–hatás görbéket.
Poszttraumás stressz szindrómás esetek: Egyesült Királyság, 1996–2024
A munkahelyen elszenvedett traumából eredő poszttraumás stressz szindróma (PTSD) megjelenhet az üzemorvosok számára. Egy tanulmányban az üzemorvosok által működtetett, új eseteket nyomon követő, prospektív, országos, önkéntes alapú felügyeleti rendszerről számolnak be.
Társadalmi elszigeteltség és a degeneratív szívbillentyű-betegségek összefüggései
A degeneratív szívbillentyű-betegségek (VHD) egyre inkább az idősödő népesség körében jelentkező jelentős közegészségügyi problémaként kerülnek felismerésre. Noha a hagyományos kardiovaszkuláris kockázati tényezőket már széles körben vizsgálták, a magány és a társadalmi elszigeteltség szerepe a szívbillentyű-patológiák összefüggésében eddig nagyrészt figyelmen kívül maradt.