Klinikai onkológia

A korai megjelenésű hepatocelluláris karcinóma (eHCC) globális előfordulási gyakorisága jelentősen növekszik; a fiatal felnőttekre vonatkozó specifikus kockázat-előrejelző eszközök azonban továbbra is ritkák. E tanulmány célja az eHCC-re vonatkozó prediktív modellek kidolgozása és validálása volt, hagyományos statisztikai és gépi tanulási technikák egyaránt történő felhasználásával.

Egy frissített Cochrane-áttekintés megállapította, hogy a prosztata-specifikus antigén (PSA) szűrés valószínűleg csökkenti a prosztatarák okozta halálozást — ez jelentős eltérést jelent a befolyásos szakértői csoport 2013-as következtetésétől, ami szerint a szűrés nem csökkentette jelentősen a prosztatarák okozta halálozást.

A 3. fázisú PROTEUS vizsgálat eredményei szerint azoknál a férfiaknál, akiknél magas kockázatú, lokalizált vagy helyileg előrehaladott prosztatadaganatot diagnosztizáltak, és akik a radikális prosztatektómia előtt és után apalutamidot, illetve androgénhiányos terápiát (ADT) kaptak, szignifikánsan nagyobb volt az esély a jelentős patológiai válasz elérésére, és kisebb volt a metasztatázis kialakulásának kockázata, mint azoknál, akik kizárólag ADT-t kaptak.

Azoknál az elhízásban szenvedő betegeknél, akiket GLP-1 receptor agonistákkal vagy kettős GLP-1/glükózfüggő inzulinotrop polipeptid (GIP) receptor agonistákkal kezeltek, alacsonyabb összesített daganat kockázatot, illetve alacsonyabb bőrdaganat kockázatot állapítottak meg, mint a kezeletlen betegek esetében.

A Nemzeti Egészségügyi és Ellátási Kiválósági Intézet (NICE) a tisotumab vedotint (Tivdak, Genmab) ajánlja a szisztémás kezelés alatt vagy azt követően előrehaladott, visszatérő vagy áttétet képező méhnyakrákok kezelésére.

A cukorbetegség a daganatok megnövekedett kockázatával jár együtt; azonban az összefüggéseket vizsgáló epidemiológiai tanulmányok közül kevesen foglalkoztak kifejezetten a spanyolajkú/latin-amerikai felnőttekkel. Jelen tanulmány a cukorbetegség három, időben változó mutatója és a daganat előfordulása közötti összefüggéseket vizsgálta a Hispanic Community Health Study/Study of Latinos (HCHS/SOL) tanulmány résztvevői körében.

A mikro- és nanoműanyagok (MNP-k) egyre több aggodalmat keltő globális szennyező anyagok, mivel képesek behatolni az emberi szövetekbe, egészségügyi kockázataik ugyanakkor még nem ismertek. MNP-ket már több szervben, köztük az agyban is kimutattak, de az ott előforduló koncentrációjuk, illetve az agyra gyakorolt hatásuk még nagyrészt feltáratlan.

A prosztata daganat túldiagnosztizálása azt jelenti, hogy a PSA-vizsgálat révén olyan prosztata daganatot állapítanak meg, amelyet a beteg élete során egyébként nem diagnosztizáltak volna. Mivel ez hatással van az életminőségre, a jelenség komoly aggodalmat kelt az érintett döntéshozók körében. Egy tanulmányban a CAP (Cluster Randomized Trial of PSA Testing for Prostate Cancer) egyszeri szűrési vizsgálat hosszú távú utánkövetési adatait, valamint az angol férfiak összehasonlított halálozási arányait (2021–23) használták fel, hogy konkurens kockázati módszerekkel becsüljék meg az életkor 15 éven belüli, többlet prosztata daganat-incidenciára („túldiagnosztizálás”) gyakorolt hatását.

A petefészekrákban végzett neoadjuváns kemoterápia (NACT) utáni műtéti és túlélési kimenetel előrejelzése továbbra is kihívást jelent. Egy tanulmány a NACT utáni teljes test diffúziós súlyozott mágneses rezonancia vizsgálatot (WB-DWI/MRI) értékelte az intervallum debulking műtét (IDS) során történő teljes reszekció, a progressziómentes túlélés és az általános túlélés előrejelzésére.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

A randomizált CAPTAIN vizsgálat korai eredményei szerint az MRI-vezérelt transzuretrális ultrahangos abláció (TULSA) szignifikánsan gyorsabb gyógyulást, kevesebb perioperatív morbiditást és jobb korai funkcionális eredményeket eredményezett, mint a robotizált radikális prosztatektómia közepes kockázatú prosztatarákos férfiaknál.

Ahhoz, hogy értelmezni tudjuk az Egyesült Államok Megelőző Szolgáltatások Munkacsoportja (USPSTF) 2024-es ajánlásainak frissítését, és azonosítani tudjuk a hiányosságokat a méltányos közegészségügyi stratégiák kidolgozása érdekében, elengedhetetlenül fontos megértenünk, hogy a korábbi politikák, a rendszerbeli tényezők és a közegészségügyi események hogyan alakították a mammográfia igénybevételét az amerikai nők körében.

Egy 1092, IA–IIC stádiumú melanómával diagnosztizált személyt vizsgáló kohorsz tanulmányban a multivariáns elemzés során a tumor fekélyesedése, vastagsága, az arcon, fejbőrön vagy nyakon való elhelyezkedése (a karokhoz viszonyítva), a neurotropismus, a nyirok- és érrendszeri terjedés, valamint a mitózisok jelenléte összefüggésbe volt hozható a melanóma kiújulásáig eltelt idővel. A tanulmány eredményei arra utalnak, hogy a melanóma fekélyesedésén és vastagságán túlmenően más tényezők is fontos szerepet játszanak a betegek megfigyelése, valamint a melanóma lehetséges kiújulásáról szóló tanácsadás szempontjából.