Gyermekgyógyászat

A csecsemőkori kólika, amit csillapíthatatlan sírás és nyilvánvaló hasi panaszok jellemeznek, az atópiás állapotok és a légzőszervi megbetegedések megnövekedett kockázatával hozható összefüggésbe gyermek- és serdülőkorban. A tanulmány Karen M. Switkowski, a Harvard Medical School és a bostoni Harvard Pilgrim Egészségügyi Intézet munkatársa tollából jelent meg 2025. április 23-án a The Journal of Pediatrics című folyóiratban.

A mérsékelt vagy súlyos atópiás dermatitis (AD) tünetei jobban zavarja a serdülőket, mint a fiatalabb korú gyermeket, állapította meg egy keresztmetszeti felmérés. A tanulmányt Lawrence F. Eichenfield, a Kaliforniai Egyetem San Diegó-i Orvosi Iskolája és a San Diegó-i Rady Gyermekkórház munkatársa vezette, és április 20-án jelent meg online a Pediatric Dermatology című szaklapban.

Az ételallergia az egyik leggyakoribb krónikus betegség a gyermekek körében. Az ételallergia kései diagnosztizálása és annak hibái releváns problémát jelentenek a klinikai gyakorlatban. Az ételallergia diagnosztizálásához nagy szükség van nem invazív és hozzáférhető eszközökre. A vizsgálat célja egy könnyen használható klinikai pontszám kifejlesztése volt, ami megkönnyíti a nápolyi gyermekkori ételallergia diagnosztikai megközelítését (NAPFA-pontszám).

A koraszülöttség különböző fokozatai ismert kockázati tényezőnek számítanak a kognitív károsodás szempontjából, de jelenleg nem állnak rendelkezésre azok a tanulmányok, amelyek kiterjednek a genetikára, a prenatális kockázatra és a gyermekspecifikus tényezőkre a magas kockázatú populációkban.

Texas egészségügyi minisztériuma 624 kanyarós megbetegedést jelentett az államban 2025. április 22-én, ami 27-el több, mint április 18-án; az Egyesült Államok ez idő szerint a gyermekbetegség egyik legsúlyosabb járványkitörésével küzd.

Az újszülöttkori invazív B típusú Streptococcus fertőzés (iGBS) növeli a pszichiátriai zavarok kockázatát egészen serdülőkorig. A pszichiátriai zavarok kockázata magasabb volt az agyhártyagyulladásban szenvedő gyermekek körében, mint szepszisben. A megnövekedett kockázattal járó zavarok közé tartozott a szorongás, a kényszerbetegség, az autizmus és a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar. A koraszülés, a terhességi diabétesz és az anya alacsony iskolázottsága tovább növelte a pszichiátriai zavarok kockázatát.

A fentanilhasználat által előidézett ópioidválság továbbra is súlyosbodik az Egyesült Államokban, emellett nem fordítanak kellő figyelmet a halállal nem járó túladagolásra és arra, hogy a gyermekpopulációkat ez miként érinti.

A csecsemőkorban adott antibiotikumok olyan változásokat idéznek elő a mikrobiomban, amelyek 30%-kal növelhetik a gyermekkori asztma kockázatát – mutatták be poszteren a szerzők 2025. február 28-án az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológiai Akadémia (AAAAI)/Allergia Világszervezet 2025-ös éves találkozóján.

A napi 1200 kcal-t tartalmazó, csökkentett energiatartalmú étrend biztonságosnak bizonyult, illetve csökkentette az elnyújtott hatású inzulinterápia szükségességét a terhességi cukorbetegségben szenvedő, ≥ 25 testtömegindexű (BMI) nőknél.

Hogy meddig tart egy vakcina védelme? Egy egyszerű vérvizsgálat megadhatja a választ. A kaliforniai Stanford School of Medicine kutatói azonosítottak egy molekuláris jelet a vérben, ami napokkal az oltás után jelenik meg, és előre jelzi az immunválasz tartósságát. A Nature Immunology januári számában közzétett felfedezés átalakíthatja a vakcinák fejlesztését, tesztelését és személyre szabását. A tanulmány betekintést nyújt abba is, hogy egyes vakcinák miért biztosítanak élethosszig tartó védettséget, míg mások hónapokon belül elveszítik hatékonyságukat.

Bár a csecsemőhalandósági arányok 1999 óta csökkentek, a JAMA Pediatrics című szaklapban közzétett adatok szerint a közelmúltban, 2020-2022 között megugrott a hirtelen váratlan csecsemőhalálozások száma.

Sally C. Curtin, MA, a CDC statisztikusa és munkatársai az 50 amerikai állam és a District of Columbia 2022-es halotti bizonyítványainak adatait felhasználva értékelték a halálozási okokat, hogy meghatározzák a leggyakoribbakat. A 2022-es lista élén a szívbetegségek álltak, a krónikus alsó légúti betegségek pedig a hatodik helyet foglalták el. Figyelemre méltó, hogy a jelentés a hörghurutot, az emfizémát, az asztmát és az „egyéb krónikus alsó légúti betegségeket” is beleszámította ebbe a besorolásba.

Bár tanulmányok vizsgálták a kedvezőtlen gyermekkori élmények és a krónikus egészségügyi kimenetel, köztük a stroke közötti összefüggést, kevés tanulmány vizsgálta a szülők válása és a stroke közötti összefüggést olyan felnőttek körében, akiknek nem volt gyermekkori traumájuk.