A mikro- és nanoműanyagok (MNP-k) egyre több aggodalmat keltő globális szennyező anyagok, mivel képesek behatolni az emberi szövetekbe, egészségügyi kockázataik ugyanakkor még nem ismertek. MNP-ket már több szervben, köztük az agyban is kimutattak, de az ott előforduló koncentrációjuk, illetve az agyra gyakorolt hatásuk még nagyrészt feltáratlan.
A székletmikrobióta-átültetés (FMT) rövid távú javulást eredményezett mind a motorikus, mind a nem motorikus tünetek terén a Parkinson-kórban (PD) szenvedő betegeknél. Nyolc, több mint 200 résztvevőt magában foglaló tanulmány szisztematikus áttekintésének és metaanalízisének eredményei azt mutatták, hogy az FMT-n átesett PD-s betegeknél jelentős javulás volt tapasztalható a motoros funkciók, az életminőség és a székrekedés tekintetében. Ezek az előnyök azonban 12–24 héttel később csökkenni kezdtek.
A migrén a populáció jelentős részét érintő, jelentős életminőségromlást okozó fejfájás, melynek súlyát szemlélteti, hogy a kórkép a munkából való kiesés második leggyakoribb oka. A migrén kezelése jelentős kihívás, és az érintettek csupán töredéke kap adekvát ellátást (1).
Egy friss nemzetközi metaanalízis fontos és megnyugtató eredményre jutott egy sokat vitatott kérdésben: a kutatók szerint nincs bizonyíték arra, hogy az apák bizonyos epilepsziaellenes gyógyszerének – a valproátnak – használata növelné gyermekeiknél az autizmus, ADHD vagy más neurofejlődési zavarok kockázatát. A Medical Xpress által ismertetett kutatás több ország nagyszabású egészségügyi adatbázisait elemezte, és az eddigi egyik legátfogóbb vizsgálatnak számít a témában.
Egy új tanulmány szerint a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) kezelésére leggyakrabban felírt gyógyszer, a stimuláns metilfenidát gyermekkorban történő alkalmazása nem jár együtt a későbbi pszichotikus zavarok kockázatának növekedésével, sőt, egyes betegek esetében akár védelmező hatású is lehet.
A hosszú távú memória konszolidációja (long-term memory, LTM) egy rendkívül energiaigényes idegi folyamat, amely során a neuronok nagy mennyiségű ATP-t (adenozin-trifoszfátot) használnak fel a szinaptikus és molekuláris átrendeződések támogatására. A Paris Brain Institute munkacsoportja által vezetett nemzetközi kutatás új bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a mitokondriális metabolizmus finom modulációja jelentősen javíthatja a hosszú távú memória kialakulását különböző fajokban. Eredményeiket a Nature Metabolism folyóiratban publikálták.
Az immunrendszer és az agyi funkciók közötti interakciók megértése kulcsfontosságú lehet az öregedéssel járó kognitív hanyatlás és neurodegeneratív betegségek elleni terápiás stratégiák kidolgozásában. A Stanford Medicine kutatóinak legújabb preklinikai tanulmánya jelentős előrelépést jelent e területen, különösen az immunmoduláció szerepének feltárásában az idős agyban. A vizsgálatban olyan módosított immunológiai eszközöket hoztak létre és teszteltek, amelyek képesek csökkenteni az idegrendszeri gyulladást, serkenteni az új neuronok képződését és javítani a viselkedéses teljesítményt elöregedett egerekben.
Nem teljesen tisztázott, hogy a depresszió és a szorongás tünetei hogyan befolyásolják a fibromyalgia (FM) fenotípusait és a kezdeti kezelési eredményeket. Egy tanulmány prospektív módon vizsgálta a pszichológiai tünetek hatását a betegség megnyilvánulásaira és a terápiás válaszokra újonnan diagnosztizált FM-betegeknél.
A stroke utáni ipsilateralis (azonos oldali) felső végtag motoros deficitjei funkcionálisan fontosak, azonban a rehabilitáció során gyakran figyelmen kívül hagyják őket. A rehabilitáció javíthatja a mozgásfunkciót azoknál a betegeknél, akiknél a féloldali bénulás miatt az ellenoldali kar nagyon gyenge.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) farmakovigilanciai kockázatértékelő bizottsága (PRAC) azt javasolta, hogy vonják ki az EU piacáról a levamizolt tartalmazó gyógyszereket, mivel azok előnyei már nem haladják meg a kockázatokat a felnőttek és gyermekek parazitaféreg-fertőzéseinek kezelésében.
A B12-vitaminhiány gyakori, mégis gyakran aluldiagnosztizált állapot az idősebb felnőtteknél. Az idősödő népesség körében egyre nagyobb terhet jelentenek a geriátriai szindrómák, így például a kognitív károsodás, az általános gyengeség és az elesések. E felülvizsgálat célja a B12-vitaminhiány és az életkorral összefüggő klinikai tünetek közötti kapcsolatra vonatkozó jelenlegi bizonyítékok összegzése a korai felismerés, illetve kezelés elősegítése érdekében.
Az alsó hátfájás (LBP) kialakulását egymással összefüggő fizikai, pszichológiai és szociális tényezők befolyásolják. A legtöbb kezelés azonban a tünetek enyhítésére összpontosít, anélkül, hogy foglalkozna a betegek alapvető biopszichoszociális igényeivel.
Életveszélyes állapotot mutat az angiográfiás vizsgálat Forrás: Figure1.