covid
A fertőző betegségek dinamikája a pandémiát követő időszakban
A COVID–19 világjárvány és az annak megfékezésére hozott intézkedések – lezárások, maszkviselés, társadalmi távolságtartás – globális hatást gyakoroltak az emberi élet minden területére. A szakértők egy része attól tartott, hogy ezek a korlátozások, amelyek hónapokra visszaszorították a társas érintkezést, gyengíthetik az immunrendszert, és a járvány után „betegségek visszatéréséhez” vezethetnek: vagyis ahhoz, hogy a korábban visszaszorított fertőzések hirtelen, nagymértékben újra megjelenjenek.
Vezető orvosi portálok top cikkei - nemzetközi lapszemle-összeállítás
Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
Az mRNS-alapú COVID-19 vakcinák áttörést hozhatnak a rákkezelésben
Egy új tanulmány szerint a COVID-19 mRNS vakcina nem csupán a vírus elleni védelemben játszik szerepet, hanem jelentős túlélési előnyt biztosíthat bizonyos rákos betegek számára is. A Floridai Egyetem (UF) és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpont kutatói azt találták, hogy a 3. és 4. stádiumú tüdőrákban vagy áttétes melanómában szenvedő betegek, akik immunterápiás kezelésük megkezdésétől számított 100 napon belül megkapták a COVID-19 mRNS vakcinát, szignifikánsan hosszabb ideig éltek, mint azok, akik nem kapták meg azt.
Kevesebb lesz a Covid-vakcinák száma a háziorvosoknál
A kormány idén jóval kevesebb Covid-oltóanyagot vásárol, mint tavaly – a döntést azzal indokolják, hogy csökkent az oltási kedv.
Az mRNS COVID-19 vakcinák és a menstruációs ciklus változásai
A Vaccine című szaklapban közzétett új adatelemzés megállapította, hogy azok a nők és menstruáló személyek, akik egy vagy több mRNS-alapú COVID-19 oltást kaptak, nagyobb valószínűséggel tapasztaltak változásokat a menstruációs ciklusukban az oltást követő hat hétben. Ezek a változások átmeneti jellegűek voltak, és legfeljebb három hónapig tartottak.
A COVID-19 után 3 évvel a tüdőfibrózisról
A súlyos COVID-19-et túlélő betegeknél gyakran egy évnél tovább is fennállnak radiológiai rendellenességek. A COVID-19 hosszú távú kimeneteléről összességében kevés adat áll rendelkezésre. Egy több etnikumú, longitudinális kohorsz foglalkozott a COVID-19-fertőzés után 3 évvel, a COVID-19 utáni, fibrózis-szerű rendellenességekkel összefüggő klinikai tényezők azonosításával, a radiológiai elváltozások progressziójának leírásával, valamint a fibrózis-szerű rendellenességeket mutató résztvevők tüdőparenchymájának szövettani leírásával.
Kutatók szerint a nátha védhet a COVID-19 ellen
Lehet, hogy a nátha mégsem olyan haszontalan? Egy új kutatás szerint a közönséges megfázás – főként rhinovírusok által okozott – átmeneti védelmet nyújthat a COVID-19-et kiváltó SARS-CoV-2 vírus ellen. A National Jewish Health kutatói által vezetett tanulmány azt is segíthet megmagyarázni, miért vészelik át a gyerekek enyhébben a fertőzést, és új irányokat mutathat a légúti betegségek megelőzésében.
A Covid felgyorsíthatja az erek öregedését, főként a nőknél
Egy nemzetközi kutatás szerint a koronavírus-fertőzés akár öt évvel is idősebbé teheti a nők érrendszerét, még enyhe lefolyás esetén is. Ez növeli a szív- és érrendszeri betegségek, például a sztrók és a szívinfarktus kockázatát.
A vírusokból származó genetikai adatok segítséget nyújthatnak a védekezésben
A koronavírus genetikai mutációi olyan mintázatokat tárnak fel, amelyek alapján a tudatos védekezés hatásai is mérhetővé válnak, derül ki a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóinak legújabb tanulmányából.
Az Omikron elleni új COVID vakcina védőhatásai
Az Omikron törzset célzó 2024-2025-ös COVID-19 vakcina alkalmazása szignifikánsan kevesebb sürgősségi osztályos/rendelőintézeti (ED/UC) ellátással járt azokkal szemben, akik az oltást nem vették fel, különösen az idősebbek körében, a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) által közzétett friss adatok alapján.
A hangulat befolyásolhatja az mRNS-vakcinaválaszokat?
A védőoltásokat a valaha kifejlesztett legfontosabb egészségügyi intézkedések között tartják számon, kutatások szerint, percenként hat életet mentenek meg világszerte.
Feltárták a mikroglia sejtek fő szabályozóinak szerepét a COVID-19-cel összefüggő agyi károsodásban
A koronavírus gyakran okoz hosszú távon is fennmaradó idegrendszeri tüneteket, amelyek okai máig ismeretlenek. A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (HUN-REN KOKI) kutatói feltárták a mikroglia sejtek, azaz az agyi gyulladásos folyamatok fő szabályozóinak szerepét az agyi károsodás kialakulásában.
Miért negatívak a visszatérő álmok?
A visszatérő álmok meglepően gyakoriak: kutatások szerint a felnőttek akár 75 százaléka átél legalább egyet élete során. Ezek az álmok egy spektrumon léteznek: néha minden alkalommal azonosak, de előfordulhat az is, hogy visszatérő témák, helyszínek vagy karakterek különböző kontextusban.