covid

Kétségtelen, hogy az elmúlt évek világrengető eseményei közé tartozik a koronavírus kirobbanása, amely hosszú ideig rettegésben tartotta a világ lakosságát. Bár tény, hogy mostanra úgy tűnik, a Covid-19 sokkal kevesebb fertőzést okoz az embereknél, az állatvilágban egyre többször mutatják ki a vírus jelenlétét.

Egy ausztrál kísérlet keretei között azt vizsgálták, hogy a koronavírus-járvány idején hogyan változott az emberek mentális állapota. Annak ellenére, hogy többen is enyhe depresszióval küzdöttek, kutatók szerint az még nem feltétlenül esik a mentális zavar kategóriába. A kísérletben 182-en vettek részt, két csoportra osztva, összesen hat terápiás alkalom során azt vizsgálták, vajon az életmódbeli változtatások mennyire befolyásolják a mentális állapotot.

Egy amerikai veteránok körében végzett tanulmány alapján a hosszú Covid kialakulásának a kockázata folyamatosan csökken a világjárvány kezdete óta. Míg a delta hullám idején 10,4% volt a kialakulás valószínűsége, az omikron-hullám idején ez 3,5%-ra csökkent - közölték a Washington University School of Medicine és a Veterans Affairs St. Louis Health Care System kutatói.

Egy új, az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja által finanszírozott tanulmány szerint a Yale és 11 másik intézmény kutatói „nem találtak összefüggést a COVID-19 elleni védőoltás és a halvaszületés között”.

Emelkedett a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja a szennyvízben - közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ csütörtökön a honlapján.

A SARS-CoV-2, a COVID-19-et okozó vírus károsíthatja a szívet anélkül is, hogy közvetlenül megfertőzné a szívszövetet – állapította meg egy, a National Institutes of Health (NIH) által támogatott tanulmány.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) ismétlő oltások beadását javasolja a 2019-ben megjelent, új típusú koronavírus egy újabb, JN.1 jelű vírusváltozata elleni hatékonyabb védekezés érdekében - tájékoztatott az uniós ügynökség kedden.

Amikor a világnak szüksége volt egy COVID-vakcinára, a vezető HIV-kutatók válaszoltak a kihívásra, hogy beavatkozzanak a koronavírus-járványba. Most új lendületet kaptak a világ első HIV-vakcinájának felfedezésére irányuló erőfeszítések.

A 2019-es súlyos akut légzőszervi szindróma 2-es koronavírusa (SARS-CoV-2) által okozott betegség (Covid-19) utáni kognitív tünetek jól ismertek. Nem világos, hogy léteznek-e objektíven mérhető kognitív deficitek, és hogy ezek mennyi ideig maradnak fenn.

Világszerte legalább 65 millió ember szenved a hosszú COVID szindrómától és annak tüneteitől. A hosszú COVID leggyakoribb tünetei közé tartozik a megerőltetés utáni rossz közérzet, a kognitív zavarok, az agyi köd, az alvászavarok és a fáradtság, amelyek súlyos hatással lehetnek az egyén életére.

A kutatási eredmények lehetővé teszik a krónikus, súlyos állapotok kialakulásának előrejelzését.

A COVID-vakcinák idén új formulát kapnak az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) 2023. szeptember 11-én bejelentett döntése szerint, ami a jelenleg keringő változatokra összpontosítja az erőfeszítéseket. A lépés kiszorítja a forgalomból a tavalyi kétkomponensű vakcinákat, mivel azok használatát a továbbiakban nem engedélyezik az Egyesült Államokban.

Ráadásul Duda Ernő professzor szerint csak szervátültetettekből több van, mint amennyi új oltóanyag jött, és akkor nem beszéltünk a daganatos betegekről. Rusvai Miklós szerint ugyanakkor olyan alacsony az oltási hajlandóság, hogy ez is túlbiztosításnak tűnik.