covid

Egy friss, nagyszabású kutatás fontos eredményre jutott a COVID–19 elleni vakcinákkal kapcsolatban: nem talált összefüggést az oltások és a hirtelen szívhalál között. A tanulmány célja az volt, hogy tudományosan ellenőrizze azokat a széles körben terjedő aggodalmakat, amelyek szerint a vakcinák növelhetik a váratlan, szívhez köthető halálesetek kockázatát.

A koronavírus-járvány óta mindannyian tisztában vagyunk azzal, hogy a Covid súlyos következményekkel járhat. Ugyanakkor egy friss kutatás most megdöbbentő összefüggést tárt fel: a súlyos légúti fertőzések, beleértve a Covidot és az influenzát is, évekkel később növelhetik a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Ez az új felismerés alapjaiban változtathatja meg azt, ahogyan a légúti betegségek hosszú távú hatásaira tekintünk.

Egy friss kutatás szerint, bár az évek során sokan felépültek a hosszú Covidból, sokan még mindig szenvednek tőle.

A COVID–19 világjárvány és az annak megfékezésére hozott intézkedések – lezárások, maszkviselés, társadalmi távolságtartás – globális hatást gyakoroltak az emberi élet minden területére. A szakértők egy része attól tartott, hogy ezek a korlátozások, amelyek hónapokra visszaszorították a társas érintkezést, gyengíthetik az immunrendszert, és a járvány után „betegségek visszatéréséhez” vezethetnek: vagyis ahhoz, hogy a korábban visszaszorított fertőzések hirtelen, nagymértékben újra megjelenjenek.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

Egy új tanulmány szerint a COVID-19 mRNS vakcina nem csupán a vírus elleni védelemben játszik szerepet, hanem jelentős túlélési előnyt biztosíthat bizonyos rákos betegek számára is. A Floridai Egyetem (UF) és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpont kutatói azt találták, hogy a 3. és 4. stádiumú tüdőrákban vagy áttétes melanómában szenvedő betegek, akik immunterápiás kezelésük megkezdésétől számított 100 napon belül megkapták a COVID-19 mRNS vakcinát, szignifikánsan hosszabb ideig éltek, mint azok, akik nem kapták meg azt.

A kormány idén jóval kevesebb Covid-oltóanyagot vásárol, mint tavaly – a döntést azzal indokolják, hogy csökkent az oltási kedv.

A Vaccine című szaklapban közzétett új adatelemzés megállapította, hogy azok a nők és menstruáló személyek, akik egy vagy több mRNS-alapú COVID-19 oltást kaptak, nagyobb valószínűséggel tapasztaltak változásokat a menstruációs ciklusukban az oltást követő hat hétben. Ezek a változások átmeneti jellegűek voltak, és legfeljebb három hónapig tartottak.

A súlyos COVID-19-et túlélő betegeknél gyakran egy évnél tovább is fennállnak radiológiai rendellenességek. A COVID-19 hosszú távú kimeneteléről összességében kevés adat áll rendelkezésre. Egy több etnikumú, longitudinális kohorsz foglalkozott a COVID-19-fertőzés után 3 évvel, a COVID-19 utáni, fibrózis-szerű rendellenességekkel összefüggő klinikai tényezők azonosításával, a radiológiai elváltozások progressziójának leírásával, valamint a fibrózis-szerű rendellenességeket mutató résztvevők tüdőparenchymájának szövettani leírásával.

Lehet, hogy a nátha mégsem olyan haszontalan? Egy új kutatás szerint a közönséges megfázás – főként rhinovírusok által okozott – átmeneti védelmet nyújthat a COVID-19-et kiváltó SARS-CoV-2 vírus ellen. A National Jewish Health kutatói által vezetett tanulmány azt is segíthet megmagyarázni, miért vészelik át a gyerekek enyhébben a fertőzést, és új irányokat mutathat a légúti betegségek megelőzésében.

Egy nemzetközi kutatás szerint a koronavírus-fertőzés akár öt évvel is idősebbé teheti a nők érrendszerét, még enyhe lefolyás esetén is. Ez növeli a szív- és érrendszeri betegségek, például a sztrók és a szívinfarktus kockázatát.

A koronavírus genetikai mutációi olyan mintázatokat tárnak fel, amelyek alapján a tudatos védekezés hatásai is mérhetővé válnak, derül ki a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet kutatóinak legújabb tanulmányából.

Az Omikron törzset célzó 2024-2025-ös COVID-19 vakcina alkalmazása szignifikánsan kevesebb sürgősségi osztályos/rendelőintézeti (ED/UC) ellátással járt azokkal szemben, akik az oltást nem vették fel, különösen az idősebbek körében, a Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) által közzétett friss adatok alapján.