szemészet

A tanulmány célja annak értékelése volt, hogy a 2-es típusú cukorbetegség diagnózisát követően a korai szakaszban elért legalább 15%-os testsúlycsökkenés összefüggésben áll-e a későbbi makrovaszkuláris és mikrovaszkuláris szövődmények kialakulásának alacsonyabb kockázatával.

Egy retrospektív, eset-kontroll vizsgálat olyan betegeket összegzett, akiket különböző autoimmun betegségek miatt legalább hat hónapig adalimumabbal kezeltek, és akiknél 2005. júniustól 2024. májusig adalimumab-szintet és/vagy anti-adalimumab antitestet (AAA) vizsgáltak. A vizsgálat során demográfiai adatokat, szemészeti érintettséget, valamint korábbi és egyidejű kezeléseket is rögzítettek. Ezt követően egyváltozós és többváltozós logisztikai regressziós elemzéseket végeztek az AAA kialakulásával összefüggő tényezők azonosítása érdekében. Fő kimeneteli mutatók voltak az AAA és a szemgyulladás közötti összefüggés, valamint az AAA-pozitív betegek aránya a vizsgálati kohorszban.

Egy új tanulmány eredményei szerint a szemaglutid alkalmazása a nem artériás elülső ischaemiás optikai neuropátia (NAION) kockázatának kismértékű, de szignifikáns emelkedésével jár.

Míg a biszfoszfonátokat széles körben alkalmazzák az osteoporosis kezelésére, szemészeti mellékhatásaik (OAEs) és azok összefüggései súlyos szisztémás mellékhatásokkal, például osteonecrosissal, még nem kerültek feltárásra nagy, sokszínű kohorszokban.

A nyílt-zugú glaukóma (OAG) és a korai Alzheimer-kór (EOAD) közötti összefüggés továbbra sem tisztázott. Egy esettanulmányt végeztek egy japán országos adminisztratív kórtörténeti adatbázis felhasználásával. Az Alzheimer-kórral (AD) diagnosztizált, AD-gyógyszert szedő 40–64 év közötti személyeket EOAD-eseteknek (n = 2344) definiálták. A referencia dátum az első AD gyógyszer felírása volt. A kontrollokat (n = 9376) kockázati mintavétellel 4:1 arányban illesztették az esetekhez életkor és nem szerint. Az OAG expozíciót a referencia dátum előtt ≥12 hónappal fennálló diagnózisként határozták meg.

A szürkehályog-műtét az orvostudományban a leggyakoribb műtét és az első jelek, hogy a betegnek szüksége van rá, az alapellátásban jelentkezhetnek.

Fontos mérföldkőhöz érkezett a belga ReVision Implant startup által fejlesztett látásvisszaállító agyi protézis: megkezdődhetnek az első emberi tesztek, miután a cég és kutatópartnerei közel 2,5 millió eurós támogatást nyertek el az Európai Innovációs Tanács EIC Transition pályázatán. A konzorcium tagjai a startup mellett három kutatócsoport, köztük a magyar HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) Integratív Idegtudományi Kutatócsoportja is.

Egy prospektív, kontrollált, egycentrumú vizsgálat során 164 felnőtt, II.-es típusú cukorbeteg beteg háromszázhuszonnyolc szemelemzése történt meg, akiknél a diabeteses retinopathia (DR) különböző súlyosságú volt. 23 beteg 46 szemét a DR nélküli csoportba, 118 beteg 236 szemét a mérsékelten nem proliferatív DR (NPDR) csoportba, és 23 beteg 46 szemét a proliferatív DR (PDR) csoportba sorolták. A vizsgálat kezdetén ETDRS (Early Treatment Diabetic Retinopathy Study) látásélességet, spektrális tartományú OCT-t (optikai koherens tomográfia) és csarnokvíz szemfenéki fényképeket készítettek. Minden szemből vérvételt és csarnokvíz tükrözéses mintavételt végeztek. Megmérték a vércukorszintet és a hemoglobin A1c-t (HbA1c). A szemcsarnokvíz IL-6-ot mikropartikuláris gyöngyalapú multiplex teszttel mérték.

A lézeres szemműtét (LASIK) világszerte népszerű megoldás a látásproblémák kezelésére – de nem kockázatmentes, ráadásul költséges beavatkozásról van szó. Amerikai kutatók most olyan eljárást fejlesztenek, amely műtét és vágás nélkül alakítja át a szaruhártyát – lézer helyett elektromossággal.

A szaruhártya fontos limbális őssejteket tartalmaz, amelyek segítenek a kisebb sérülések helyreállításában. Hő- vagy kémiai égési sérülések esetén azonban a károsodás olyan súlyos lehet, hogy ezek a természetes javító mechanizmusok kudarcot vallanak, és a betegek tartósan megvakulnak.

Ez az új terápiás megközelítés a nedves típusú makuladegeneráció hosszú távú kezelését szolgálja.

Egy meta-analízis szerint a könnyfilm stabilitása romlást mutat a szürkehályog műtét után, a tünetek pedig potenciálisan akár 3 hónapig is eltarthatnak. A szürkehályog műtét hatása a száraz szem egyéb mérőszámaira azonban nem egyértelmű, és a tanulmányok eredményei nem következetesek.

A szemfelszíni bakteriális infekciók gyógyszeres kezelésére több antibiotikum is rendelkezésre áll. A hatóanyagok közül kiemelhetők a fluorokinolonok – és azok egyik képviselője, az ofloxacin – amelyeknél az alacsony rezisztencia-ráta számos kórokozó vonatkozásában vizsgálatokkal igazolt ^(1-3).