terápia

A James Cook Egyetem (JCU) kutatói új reményt találtak a gyulladásos bélbetegségek (IBD) kezelésére olyan trópusi növényekben, amelyek képesek alkalmazkodni az éghajlatváltozás okozta szélsőséges körülményekhez. A Microbiological Research folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hegycsúcsokon élő, Észak-Queenslandben őshonos Uromyrtus metrosideros növény természetes vegyületei nemcsak a növény túlélését segítik a hőmérsékleti és környezeti stresszhatások közepette, hanem gyulladáscsökkentő és mikrobiom-helyreállító hatással is rendelkezhetnek az emberi szervezetben.

Egy új, hosszú távú amerikai kutatás megkérdőjelezi az epilepsziával kapcsolatos korábbi feltételezéseket, különösen azt a széles körben elfogadott nézetet, hogy a kezelésrezisztens epilepszia (FTRE) legjobb esetben is stabil, de gyakrabban romló állapot. A JAMA Neurology folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis a betegek egy része – minden eddigi várakozás ellenére – idővel javulást tapasztalhat, még akkor is, ha korábban több gyógyszeres kezelés sem hozott eredményt.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Harvard Medical School kutatói egy ígéretes, újfajta immunterápiás eljárást fejlesztettek ki, amely forradalmasíthatja a rák elleni küzdelmet. A módszer középpontjában a természetes ölősejtek (NK-sejtek) állnak – az immunrendszer speciális katonái, amelyek felismerik és elpusztítják a rendellenes, például daganatos sejteket.

A Michigan Egyetem Rogel Rákközpontjának kutatói egy új, célzott terápiás lehetőséget azonosítottak a prosztatarák kezelésére, amely a betegség genetikai vezérlését célozza meg. A tanulmány középpontjában az ún. enhancer-ek állnak – ezek olyan DNS-szakaszok, amelyek „bekapcsolják” a rákos növekedésért felelős géneket. A kutatók felfedezték, hogy ezek az enhancer-ek egy speciális kémiai módosítást, a hiszton H2B N-terminális acetilációját (H2BNTac) igénylik a működésükhöz.

A Google mesterséges intelligencia részlege, a DeepMind, és az amerikai Yale Egyetem kutatói közösen olyan AI-rendszert fejlesztettek, amely képes rámutatni azokra a daganatokra, amelyek eddig rejtve maradtak az immunrendszer elől – ez pedig új lehetőségeket nyithat a rák elleni küzdelemben.

A McGill Egyetem kutatói egy új típusú injekciós hidrogélt fejlesztettek ki, amely jelentős előrelépést jelenthet a hangszálsérülések és a velük járó hangvesztés kezelésében. A hangszálakon keletkező hegesedés sok esetben visszafordíthatatlan károkat okoz, a jelenleg elérhető kezelések pedig csak ideiglenes megoldást nyújtanak, mivel gyorsan lebomlanak a szervezetben. Ez azt eredményezheti, hogy a betegek ismételt beavatkozásokra szorulnak, amelyek fokozhatják a szövetek károsodását.

A Science Translational Medicine-ben megjelent új kutatás szerint az mRNS-alapú terápia állatkísérletekben való alkalmazásával egy olyan univerzális vírusgyógyszer lehetőségét mutatta, amely akár az influenzától a COVID-ig számos kórokozó ellen védelmet nyújthat.

Az antibiotikumok használata gyakori és gyakran orvosilag nem indokolt, ami elősegíti az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kialakulását és terjedését. Ez példátlan közegészségügyi kihívást jelent, és azzal fenyeget, hogy a világ visszatér az antibiotikumok előtti korszakba.

A bőr alá beadott biológiailag lebomló gél a hét folyamán két fontos gyógyszert adagol folyamatosan, amelynek célja a tünetek stabilabb kontrollja, a mellékhatások csökkentése és a kezelés egyszerűsítése. A korai laboratóriumi tesztek biztonságosnak és hatékonynak bizonyultak, a kutatócsoport pedig reméli, hogy hamarosan megkezdődhetnek az emberen végzett kísérletek.

Az 1-es típusú cukorbetegek egész életükben az inzulinkezelés bizonytalan egyensúlyától függenek. Ha az inzulin szintjük túl alacsonyra csökken, a sejtek nem tudják felhasználni a véráramban található cukrot, ami felhalmozódáshoz vezet, és károsíthatja a szerveket. Ha az inzulin szint túl magas, a betegek hipoglikémiába kerülnek, ami eszméletvesztést, görcsöket, kómát vagy halált okozhat.

Sok skizofréniában, más pszichiátriai betegségekben vagy krónikus betegségekben, például magas vérnyomásban és asztmában szenvedő ember számára a gyógyszerek napi szedése nehézséget jelent. E probléma megoldására a MIT kutatói kifejlesztettek egy tablettát, amelyet hetente egyszer kell bevenni, és amely fokozatosan szabadítja fel a gyógyszert a gyomorban.

Az akut mezenterális iszkémia (AMIS) kezelésére vonatkozó útmutatás nagyrészt szakértői véleményeken és az AMIS különböző altípusait áttekintő, retrospektív tanulmányokon alapul. A klinikai gyakorlatban a kezelési stratégiát gyakran a beteg állapotának súlyossága alapján választják ki, miközben randomizált kontrollált vizsgálatok, vagy akár a különböző eljárásokat összehasonlító, kiigazított elemzések ritkán állnak rendelkezésre. A cikk célja az volt, hogy szisztematikus áttekintés és metaanalízis készüljön az egyes kezelési lehetőségek hatásairól, ha azokat a megbetegedés kiindulásakor tapasztalt súlyossághoz igazítják.

Annak ellenére, hogy a fibromyalgia világszerte a lakosság 2-4%-át érinti, gyakran nem reagál a kezelésre. Az első nemzetközi randomizált, kettős vak, placebo kontrollos vizsgálat az ismétlődő transzkraniális mágneses stimuláció (rTMS) hatékonyságának felmérését végezte el, ami a fibromyalgia kiegészítő terápiájaként szolgálhat.