terápia

A gerincvelő traumás sérülései által okozott paralízis és érzékelés-vesztés hosszú időn át klinikailag nehezen kezelhető maradt, mivel az emberi központi idegrendszer (CNS) korlátozott regenerációs képességgel rendelkezik. A Northwestern University kutatócsoportja azonban átütő előrelépést tett egy olyan laboratóriumban tenyésztett emberi gerincvelő-organoid modell és egy innovatív regeneratív terápia kombinációjával, amely képes volt modellezni a sérülést és stimulálni a szöveti regenerációt in vitro. A tanulmányt a Nature Biomedical Engineering közölte.

Az állatasszisztált terápia (Animal-Assisted Therapy, AAT) egy olyan, egyre népszerűbb terápiás módszer, amelyben képzett szakember és erre a célra külön felkészített állat dolgozik együtt a klienssel meghatározott terápiás célok érdekében. Nem azonos azzal, amikor egyszerűen megsimogatunk egy kutyát vagy macskát – ezt akár állatasszisztált aktivitásnak is nevezhetjük, amely nem feltétlenül terápiás céllal történik –, hanem egy tudatosan felépített, célirányos folyamat része.

Amerikai kutatók egy olyan génterápiás eljárást fejlesztettek ki, amely segít megfiatalítani a retina idegeit, ezzel pedig helyreállítja a látást.

Egy új, ígéretes, LED-fény alapú terápia átalakíthatja a daganatok kezelésének menetét. Nemcsak hatékony, hanem képes a pontos célzásra, és úgy támadja a rákos szöveteket, hogy az egészségeseknek ne essék bántódása.

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) Emberi Felhasználásra Szánt Gyógyszerkészítmények Bizottsága (CHMP) egy új, örökletes angioödéma (HAE) kezelésére szolgáló gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének kiadását ajánlotta. A Dawnzera (donidalorsen, Otsuka Pharmaceutical Netherlands B.V.) hosszú távú alkalmazása akár 80%-kal csökkentheti a rohamok gyakoriságát. A profilaktikus kezelés életmentő lehet, mivel a betegség hosszú távú halálozási arányát 32%-56% közöttire becsülik.

A James Cook Egyetem (JCU) kutatói új reményt találtak a gyulladásos bélbetegségek (IBD) kezelésére olyan trópusi növényekben, amelyek képesek alkalmazkodni az éghajlatváltozás okozta szélsőséges körülményekhez. A Microbiological Research folyóiratban megjelent tanulmány szerint a hegycsúcsokon élő, Észak-Queenslandben őshonos Uromyrtus metrosideros növény természetes vegyületei nemcsak a növény túlélését segítik a hőmérsékleti és környezeti stresszhatások közepette, hanem gyulladáscsökkentő és mikrobiom-helyreállító hatással is rendelkezhetnek az emberi szervezetben.

Egy új, hosszú távú amerikai kutatás megkérdőjelezi az epilepsziával kapcsolatos korábbi feltételezéseket, különösen azt a széles körben elfogadott nézetet, hogy a kezelésrezisztens epilepszia (FTRE) legjobb esetben is stabil, de gyakrabban romló állapot. A JAMA Neurology folyóiratban megjelent tanulmány szerint ugyanis a betegek egy része – minden eddigi várakozás ellenére – idővel javulást tapasztalhat, még akkor is, ha korábban több gyógyszeres kezelés sem hozott eredményt.

A Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) és a Harvard Medical School kutatói egy ígéretes, újfajta immunterápiás eljárást fejlesztettek ki, amely forradalmasíthatja a rák elleni küzdelmet. A módszer középpontjában a természetes ölősejtek (NK-sejtek) állnak – az immunrendszer speciális katonái, amelyek felismerik és elpusztítják a rendellenes, például daganatos sejteket.

A Michigan Egyetem Rogel Rákközpontjának kutatói egy új, célzott terápiás lehetőséget azonosítottak a prosztatarák kezelésére, amely a betegség genetikai vezérlését célozza meg. A tanulmány középpontjában az ún. enhancer-ek állnak – ezek olyan DNS-szakaszok, amelyek „bekapcsolják” a rákos növekedésért felelős géneket. A kutatók felfedezték, hogy ezek az enhancer-ek egy speciális kémiai módosítást, a hiszton H2B N-terminális acetilációját (H2BNTac) igénylik a működésükhöz.

A Google mesterséges intelligencia részlege, a DeepMind, és az amerikai Yale Egyetem kutatói közösen olyan AI-rendszert fejlesztettek, amely képes rámutatni azokra a daganatokra, amelyek eddig rejtve maradtak az immunrendszer elől – ez pedig új lehetőségeket nyithat a rák elleni küzdelemben.

A McGill Egyetem kutatói egy új típusú injekciós hidrogélt fejlesztettek ki, amely jelentős előrelépést jelenthet a hangszálsérülések és a velük járó hangvesztés kezelésében. A hangszálakon keletkező hegesedés sok esetben visszafordíthatatlan károkat okoz, a jelenleg elérhető kezelések pedig csak ideiglenes megoldást nyújtanak, mivel gyorsan lebomlanak a szervezetben. Ez azt eredményezheti, hogy a betegek ismételt beavatkozásokra szorulnak, amelyek fokozhatják a szövetek károsodását.

A Science Translational Medicine-ben megjelent új kutatás szerint az mRNS-alapú terápia állatkísérletekben való alkalmazásával egy olyan univerzális vírusgyógyszer lehetőségét mutatta, amely akár az influenzától a COVID-ig számos kórokozó ellen védelmet nyújthat.

Az antibiotikumok használata gyakori és gyakran orvosilag nem indokolt, ami elősegíti az antimikrobiális rezisztencia (AMR) kialakulását és terjedését. Ez példátlan közegészségügyi kihívást jelent, és azzal fenyeget, hogy a világ visszatér az antibiotikumok előtti korszakba.