Új kardiovaszkuláris kockázati marker diabetesben?
A 2-es típusú cukorbetegeknél körülbelül kétszer nagyobb a kockázata annak, hogy életük során érelmeszesedéssel összefüggő szív- és érrendszeri betegség, például szívroham vagy stroke következik be.
A 2-es típusú cukorbetegeknél körülbelül kétszer nagyobb a kockázata annak, hogy életük során érelmeszesedéssel összefüggő szív- és érrendszeri betegség, például szívroham vagy stroke következik be.
A súlyos mentális betegségben (SMI) szenvedők várható élettartama az átlagpopulációhoz képest körülbelül 15-20 évvel rövidebb. Az SMI-vel élő, emellett daganatos megbetegedéssel küzdő személyek esetében a halálozási arányok magasabbak, mint az SMI-ben nem szenvedő népesség körében. Ez az áttekintő elemzés a daganatos megbetegedések kimenetelére gyakorolt hatásokkal kapcsolatban fennálló jelenlegi bizonyítékokat vizsgálta abban az esetben, ha a beteget korábban SMI-vel diagnosztizálták.
Idősebb emberek esetében az epilepszia összefüggésbe hozható kognitív zavarokkal, potenciálisan a demenciával. Továbbra sem világos azonban, hogy az epilepszia milyen mértékben növelheti a demencia kockázatát, hogyan viszonyul más neurológiai állapotokhoz, illetve a különböző kardiovaszkuláris kockázati tényezők miként befolyásolhatják ezt a kockázatot.
A protonpumpagátlók (PPI-k) kardiovaszkuláris (CV) kimenetelekre és mortalitásra gyakorolt kedvezőtlen hatásáról számoltak be a népesség körében. A kutatók ezért megvizsgálták a PPI-k hatását a CV kimenetelére, illetve a teljes mortalitásra azoknál a diabetes mellitusban (DM) szenvedő idős embereknél, akikre vonatkozóan nem tisztázott a lefolyás.
Egy vizsgálat célja az volt, hogy a műtét előtti transzkatéteres végbél artériás kemoembolizáció (TRACE) hatékonyságát és biztonságosságát értékelje a lokálisan előrehaladott végbélrákban (LARC) szenvedő betegeknél.
Az elhízás és a cukorbetegség növeli a szövődmények kockázatát az olyan ízületi műtétek után, mint a teljes csípőprotézis, de segíthet-e a szemaglutid és a rokon gyógyszerek?
Intenzív osztályon a széles spektrumú antibiotikumokkal történő, empirikus alapon nyugvó ellátás gyakori és összhangban van az irányelvekkel.
A biomarkereket gyakran használják a Crohn-betegségben (CD) szenvedő páciensek állapotának értékelésére, illetve nyomon követésére. Az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság (AGA) új iránymutatásának célja, hogy támogassa az orvosok biomarkerek alkalmazására irányuló döntéseit a CD kezelése kapcsán.
A háziorvosi rendelőkben a napi betegellátási rutin során számos eszközt, személyes tárgyat érint meg az egészségügyi dolgozó. Minden egyes tárgy érintése fertőzés átvitelének veszélyét rejti magában. Hogyan is lehet minimálisra csökkenteni a fertőzés átvitelének rizikóját ezeken a tárgyakon?
A Gram-negatív bakterémia globális egészségügyi problémát jelent, és az intravénás (IV) antibiotikumokról az orális antibiotikumokra való áttérés optimalizálása kritikus lépés a betegek kezelésének és az erőforrás-felhasználás javításában.
A daganat gyulladásos mechanizmusai összefüggésbe hozhatók az ateroszklerózis kialakulásával és progressziójával. Az akut koronária szindrómát (ACS) követő szekunder prevenció során az onkológiai betegek állapotának alakulásáról meglehetősen kevés adat áll rendelkezésre.
Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) farmakovigilanciai kockázatértékelési bizottsága (PRAC) emlékeztetőt adott ki az egészségügyi szakemberek számára a Paxloviddal kapcsolatos lehetséges súlyos mellékhatásokról, ha azt bizonyos immunszuppresszánsokkal együtt adják.
A szélesebb körben ismert kockázati tényezők, mint a cukorbetegség, a stroke, a szívbetegség és a depresszió mellett egy nagyszabású vizsgálat eredményei szerint a D-vitaminhiány, az emelkedett C-reaktív fehérje (CRP) szint és a társadalmi elszigeteltség növeli a fiatalon jelentkező demencia (YOD) kockázatát.