A beteg gyermekek jogai

A gyerekek életében a közoktatás újabb mérföldkő: itt jelennek meg elsőként a tanulási nehézségek, viselkedési problémák, kortárskonfliktusok, szorongás, önértékelési gondok. Ezen kockázatokkal párhuzamosan az egészségügyi ellátórendszer is összetettebbé válik, így feladatot kapnak a pedagógiai szakszolgálatok, iskolapszichológusok is.

A gyermekek egészségfejlesztése és egészségmegőrzése az őket körülvevő családi-társadalmi háló, valamint a szociális és az egészségügyi rendszer függvényében valósul meg. Ebből kifolyólag a gyermekek egészséghez való joga olyan nemzeti érték, amit az állam több szinten is védelembe kell vegyen, többek között meghatározva a gyermekek ellátásához való hozzáférést és a szakemberek speciális kötelezettségeit is.

A gyermek egészségügyi ellátásával kapcsolatos döntésekben több szereplő vesz részt: a házi gyermekorvos, a védőnő, az iskolaorvos, az oktatási-nevelési intézmény vezetője, továbbá a gyermek gondviselője, aki a betegjogokat gyakorolja gyermeke nevében.

Az orvos és az ápoló közötti összhang és együttműködés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a beteg egyértelmű, érthető és ellentmondásoktól mentes információkhoz juthasson. Miért fontosak a visszajelzések, a betegelégedettségi felmérés eredményei az orvosnak, az egészségügyi intézménynek? Miként fejleszthető az orvos és az ápoló kommunikációja? A Bethesda Gyermekkórház két főorvosa osztja meg tapasztalatát. dr. Mikos Borbála minőségügyi és oktatási igazgatót és dr. Kollák Zita orvosigazgató-helyettest kérdeztük.

A beteg gyermek kezelését meghatározó döntés jogköre (a beleegyezés és az ellátás visszautasításának joga) összetett kérdés, a mindennapi orvosi gyakorlat számos olyan speciális helyzetet hoz magával, amikor a jogszabályokhoz kell fordulni útmutatásért.