A Gastroenterology szakfolyóiratban megjelent cikk szerint bár az irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvedők bélflórájának diverzitása a kontrollokéhoz hasonlónak bizonyult, olyan specifikus baktériumokat is azonosítottak, amelyek IBS-ben vagy jelen vannak, vagy protektív hatásúak.
A kutatás célja az American Society of Clinical Oncology (ASCO)/American Society of Hematology (ASH) javaslatainak korszerűsítése volt az eritropoiesis-stimuláló ágensek (ESA) daganatos betegeknél történő alkalmazása kapcsán.
A Helicobacter pylori (H.pylori) fertőzésben szenvedő betegek túlnyomó többségét először a háziorvos vizsgálja meg. A kutatást azzal a céllal végezték, hogy felmérjék, mennyire tartják be az elsődleges és másodlagos ellátásban dolgozó magyar orvosok a H. pylori fertőzésre vonatkozó legújabb kezelési irányelveket.
A vizelet katéterrel összefüggő komplikációk megelőzésének legjobb módja a felesleges húgyuti katéter behelyezés (HKB) elkerülése, illetve a katéter eltávolítása, amikor az már nem szükséges.
Az actinomycosis a szájüreget kolonizáló Gram-pozitív anaerob baktériumok által okozott ritka krónikus granulomatosus megbetegedés, amely elsősorban cervicofacialis aktinomycosis formájában jelenik meg.
A szorongás a demenciában szenvedőknél gyakori és a betegek eredményeit kedvezőtlenül befolyásoló tünet. A kutatás fő célja annak vizsgálata volt, hogy a demenciában szenvedőknél alkalmazott gold standard diagnosztikai kritériumokhoz képest a szorongás kimutatásához milyen eszközöket validáltak.
A ritka betegségeket gyakran későn vagy tévesen diagnosztizálják, ami a betegek számára fizikai és mentális problémát jelent, a hozzátartozókra pedig komoly érzelmi és egészségügyi terheket ró. A megkésett és téves diagnózisok egyik oka vélhetőleg az, hogy az orvosok kevésbé ismerik a ritka betegségeket.
A magyar betegek a fő problémát nem a kezelések minőségében látják, hanem abban, hogy elvesznek a kezelések útvesztőjében, és nem tudják pontosan értelmezni a szóban, stresszhelyzetben kapott információkat – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából készített, betegoldali tapasztalatokra épülő tanulmányból*. (X)
Tisztázatlan, hogy az akut légzési elégtelenségben szenvedő kritikus állapotban lévő immunszupresszált betegek esetében az influenza és az influenzával társuló fertőzések összefüggenek-e a beteg szempontjából fontos kimenetelekkel.
Az obstruktív alvási apnoe (OSA) terápiás módozatai közt szerepel a viselkedés és életmód-változtatás, a pozicionálási terápia, az orális eszközök, a műtét és a folyamatos pozitív légúti nyomásterápia (CPAP).
A daganatos betegek sürgősségi ellátás során felmerülő igényeinek alaposabb ismerete információval szolgál az ambuláns és sürgősségi osztályok számára.
Az 1-es típusú diabetes mellitus (T1DM) az endogén inzulin szekréció teljes hiányával jellemezhető kórkép. Az 1-es típusú diabetes mellitusban szenvedő betegeknél inzulin rezisztencia (IR) alakulhat ki, melynek egyik kockázati tényezője a D-vitamin hiány.
A hepaticus encephalopathia (HE) a szokásos ellátás (standard of care, SOC; rifaximin/lactulose) ellenére jelentős morbiditást okozhat.