A gyógyszerek okozta nemkívánatos események hátterében mindössze az esetek egytizedében áll valódi gyógyszerallergia. Az adverz események fennmaradó nagy százalékában a gyógyszer egyéb módon váltja ki a különböző tüneteket.
A funkcionális és esztétikai problémákat is okozó hipertrófiás, esetenként húzóhegek megoldása igen nagy kihívást jelent az égés- és plasztikai sebészetben. Az extracorporalis lökéshullám terápia új, hatásos kiegészítője lehet az égési hegek kezelésének.
A Darier-betegség klinikai képére hyperkeratoticus vagy pörkkel fedett, vöröses-barna, folliculáris papulák jellemzők (1–2. ábra).
A melanoma in situ kapcsán még napjainkban is vita folyik a sebészeti biztonsági zóna meghatározásában. A jelenleg meghatározott öt mm-es értéket 1992-ben határozták meg, konszenzus alapján, de az azóta érkezett adatok alapján ez a távolság nem megfelelő.
Az FDA közzétette az USA-ban forgalmazott fényvédőkrémek illetve fényvédő tartalmú kozmetikumokkal szemben támasztott új követelményrendszerét. Az új követelményrendszer minden termékre vonatkozóan egységes, kvantitatív vizsgálat bevezetését írja elő, mely alapján a megfelelő termékek „széles spektrumú ultraviola sugárzás” (UVB plusz UVA, 290-400 nm) elleni védelemre alkalmas megjelöléssel kerülhetnek forgalomba.
A melanoma malignum korszerű kezelését illetően megállapítható, hogy az agresszív kezelési módok egyre inkább háttérbe szorulnak. A melanoma terápiájában is érvényes az alapvető onkológiai szemlélet, miszerint a daganat növekedésének, terjedésének megakadályozása mellett az életminőség javítása, megtartása a legfontosabb feladat. Ebben nyújthatnak segítséget az új, kemoablációs technikák.
A mikofenolát-mofetil (MMF) a krónikus idiopathiás és autoimmun urticaria esetében, másodvonalbeli szerként hatékonyan és biztonságosan alkalmazható.
Az Egészségügyi Közlönyben jelent meg az a közlemény, mely a szakmai irányelvek, protokollok módosításairól szól.
A St. Louis-i Washington Orvosi Egyetem tudósai azonosították az első konkrét gént, ami kapcsolatban áll a pikkelysömörrel.
A melanotikus makulák leggyakrabban a bőrön és az ajkak, valamint a nemi szervek nyálkahártyáján fordulnak elő. Az elváltozások benignusak, többnyire solitaerek, patogenézisük nem ismert.
Bár az acne betegség általában kamaszkorban kezdődik, nem ritka, hogy egyes nőbetegek esetén a 30-as, 40-es, esetleg az 50-es években indulnak a jellegzetes tünetek. Az individualizált terápia lehet lokális vagy kombinált monoterápia. Az enyhe és középsúlyos esetekben elsőként választandó helyi kezelések esetében viszont igen sok olyan általános gyakorlati kérdés van, melyet érdemes a kezelőorvosnak szem előtt tartani.
A bullosus pemphigoid klinikai képére gyulladásos, többé vagy kevésbé infiltrált bőrön keletkező feszes falú bullák jellemzőek, melyek bennéke sárgás színű.
A köröm egykoron, százezer/millió évvel ezelőtt őseink félelmetes fegyvere lehetett és segíthette a mindennapi munka végzését, a táplálék megszerzését, feldolgozását. Napjainkban körmeinket már csak ártalmatlan járulékos szervként tartjuk számon.