Az emberi fejbőrön 100-150 ezer szőrtüsző van. Minden folliculus 20-30 hajszálat növeszt az élet folyamán. A szőrtüsző a 9. embrionális héten az irhába nyomuló hámcsapból fejlődik ki a holocrin mirigyekkel és a musculus arector pilorummal együtt.
Az első leírt allergiás kórkép a darázsméreg allergiáról szól. Feltehetően az ókori egyiptomiak (i.e. 3000 körül) ugyanúgy meglepődtek, amikor Menes fáraó halálának okát allergiának véleményezték, mint korunk embere, amikor például a férfiak saját ondójukkal szembeni allergiájáról vagy víz okozta csalánkiütésekről beszélünk.
Az emberi testen endocrinológiai és alaktani szempontból is háromféle szőrzettípus fordul elő. A hajszálak a formájuk alapján három csoportra oszthatóak, emellett a haj színét poligénesen kialakító pigmenteknek szintén három típusa ismeretes.
Súlyos gyulladás, magas láz, abscessus-képződés, következményes torzító hegek vagy az arcot véglegesen deformáló duzzanat lehetnek a következményei a szintén az ajak saját betegségei közé tartozó glanduláris vagy granulomatosus cheilitiseknek.
Különböző bőrbetegségek az ajkon és a szájnyálkahártyán jellegzetes tüneteket okozhatnak. Az ajkon kialakuló tünetek másik csoportját azonban a száj és szájnyálkahártya ún. saját betegségei képezik.
Az ajak betegségei igen gyakoriak. Két fő csoportra oszthatóak. Az első nagyobb csoportba a különböző bőrbetegségek ajkon való manifesztációit sorolhatjuk, a másik csoportot pedig az ajak saját betegségei képviselik. A különböző bőrbetegségek szájnyálkahártyán történő manifesztálódásának észlelése gyakran a kórkép diagnózisának a kulcsa.
Világszerte millióknak van sztómájuk. A sztómákkal kapcsolatos bőrproblémák meglepően gyakoriak. Pedig néhány alapvető jótanács megszívlelésével ezek nagy része elkerülhető lenne.
Az utóbbi 30 évben Európában folyamatosan emelkedik a kullancs-encephalitisben (KE) megbetegedettek száma. A kórokozó Japántól Oroszországon keresztül egészen Európáig endémiásnak tekinthető, 1500 méteres magasságban is megtalálható.
A kábítószerek fogyasztását jellegzetes tünetek kísérik, melyek időben történő felismerése életmentő lehet. A számtalan gyanújel és tünet közül kiragadva, egyes jellegzetes bőrtüneteket ismertet a cikk.
Az utóbbi hónapokban egyre több, egymástól független tanulmány számol be arról, hogy a gyermekkori hemangiomák kezelésében hatékony lehet a propranonol alkalmazása.
Több bőrbetegség és egyes szisztémás autoimmun betegség esetében egyértelmű, hogy az UV-fényhatásnak súlyosbító szerepe van. A fotoaggravált betegségekre jellemző, hogy a kórképben szenvedők egy-egy csoportjánál észlelhető a napfény ilyenfajta kóros hatása.