A külvilág reakcióinak és a betegség tüneteinek jelfeldolgozása is szerepet játszik a placebo hatásmechanizmusában. Az orvos előzetes tájékoztatására alapuló elvárás meghatározza a specifikus kezelésre, illetve a placebóra adott reakciót.
A tüdőgyógyászat régen a tbc kezelését jelentette, ma már szerteágazó azon diagnosztikai és terápiás lehetőségek tárháza, mellyel a pulmonológus szakorvosok a betegeiket vizsgálni és gyógyítani tudják.
A U.S. Multi-Society Task Force on Colorectal Cancer közzétette a colonoscopia felülvizsgálatra vonatkozó irányelveit, melynek lényeges eleme, hogy az átlagos rizikójú betegeknél két vizsgálat közt 10 év szünetet kell tartani.
A University of Adelaide egyik kutatója nemrégiben publikálta új tanulmánya eredményét, melyben a sclerosis multiplex kontrollálásának egy új lehetséges mechanizmusát ismerteti.
A Cell szeptemberi kiadása a University of California tanulmányáról számol be, melyben a kutatóknak rágcsálómodellel folytatott kísérletek során a gerincvelő sérülés helyén sikerült helyreállítaniuk az axonális növekedést. A tanulmányból kiderül, hogy a felnőtt központi idegrendszer éretlen neuronjai túlélik a sérülést és a sérült rész áthidalásával az axonok növekedésén keresztül képesek új neuronális relé struktúrák létrehozására.
A Harvard Egyetem kutatása szerint, naponta több mint három csésze kávé elfogyasztása növelheti az akár vaksághoz vezető glaukóma rizikóját.
Az analgetikumokat széles körben használják a különböző típusú fájdalmak enyhítésére, így az USA-ban ezek a leggyakrabban használt gyógyszerek. Az American Journal of Epidemiology által közölt tanulmány szerint azonban a recept nélkül kapható fájdalomcsillapítók rendszeres használata a nőknél hallásvesztést is okozhat.
A bruxizmus a fogak akaratlan összeszorítása vagy csikorgatása. A jelenség éber és alvó állapotban is jelentkezhet, ébren inkább csak a szorítás jellemző, éjszaka a szorítás csikorgatással is kiegészül. A Bruxism Association szerint a bruxizmus az emberek 8-10%-át érinti, a Colgate adatai alapján csak az USA-ban 30-40 millió ember tapasztalja a bruxizmus következményeit.
A Journal of Allergy and Clinical Immunology szeptemberi számában megjelent német tanulmány szerint a poratka kivonattal történő szubkután allergén specifikus immunterápia nem minden atópiás dermatitises (AD) beteg kezelése során hatékony.
Science Translational Medicine szeptemberi kiadásában megjelent tanulmány szerint, az alvászavar az Alzheimer–kór egyik legkorábbi indikátora lehet. Erre a következtetésre jutottak a Washington University kutatói, mivel rágcsálómodellel folytatott kísérletük során megállapították, hogy az Alzheimer-kór első jeleként tekintett béta–amyloid plakkok képződésének mértékét a normál alvás - ébrenlét ciklus szignifikánsan csökkenti.
Rágcsálókkal folytatott kísérletek során, az asthmát kiváltó immunsejtek genetikai átprogramozása csökkentette a légutak károsodását és a gyulladás mértékét, ami potenciálisan új kezelési lehetőséget ígér az asthmás betegeknek.
Az októberi konferenciákról cikkünkben olvashat bővebben.
A tudomány számára már régóta ismert tény, hogy az egyének közti intelligencia eltérések 6,7 %-a az agy méretbeli különbségeivel magyarázható. Számos kutatás már arra is rávilágított, hogy a mentális folyamatok során kulcsfontosságú laterális prefontális cortex aktivitási szintje további 5%-os intelligencia eltérést jelezhet.