Az USA-ban a túlzott sófogyasztás mára jelentős egészségügyi problémává vált. Számos tanulmány hangoztatja, hogy a túlzott sófogyasztás sok súlyos megbetegedés, többek közt a szívbetegségek és a stroke kockázatát növeli, ezért csökkenteni kellene a napi sófogyasztás javasolt mértékét. De vajon mi az a mennyiség, amikor a só már túl sok a szervezetünknek?
Hazánk lakosságának igen nagy hányada érintett fejfájás-betegségben: egymillióra tehető a migrénben szenvedők, és mintegy 3-4 millióra azok száma, akik egyéb önálló fejfájásbetegségben szenvednek. Ez igen jelentős szám mindenképpen jelzi, hogy a betegség gondos odafigyelést, korai diagnózist és mihamarabbi oki terápiát igényel.
Az amerikai Betegségmegelőzési Szolgálat Munkacsoportja (United States Preventive Services Task Force, USPSTF) szerint meggyőző bizonyíték támasztja alá, hogy a vastagbélrák szűrése jelentősen csökkenti a betegségből adódó halálozást, ugyanakkor a munkacsoport egyik szűrési módszert sem részesíti előnyben. A vastagbélrák-szűrésre vonatkozó végleges javaslatokat a JAMA orvosi szaklap júniusi online kiadásában közölte. A véleményezésre szánt javaslattervezetet októberben tették közzé.
Évek óta ismert, hogy a 2-es típusú diabétesz kialakulásában egyaránt szerepet játszik a hasnyálmirigy béta-sejtjeinek csökkent inzulintermelése, az inzulinrezisztencia, valamint a máj megnövekedett glükóztermelése, az utóbbi időben pedig az inkretinhormonok, így a glukagonszerű peptid-1 (GLP-1) és a glükózfüggő inzulinotróp polipeptid (GIP) cukorbetegségben játszott szerepe is egyre inkább tisztázódik.
A diabéteszes nefropátia klinikai diagnózisa három fő pilléren nyugszik: a diabetes mellitus, a mikroalbuminuria/proteinuria és a GFR-vesztés kimutatásán. A definícióban meghatározott módon, szövettan hiányában, kizárásos diagnózist állíthatunk fel. Mint a klinikai lefolyás részletezése során kiderül, a mikroalbuminuria/ proteinuria hiánya ma már nem zárja ki a diabéteszes nefropátia diagnózisát. Alátámaszthatja a diagnózist, de hiányában nem zárható ki, ha a cukorbetegnél hiperfiltrációt vagy ultrahangvizsgálattal a vese megnagyobbodását észleljük.
A zene sok mindenre képes, ám egy új kutatás eredménye arra utal, hogy a szívelégtelenségben és korai postinfarktusos anginában szenvedő betegekkel is csodákat tehet.
A 42 éves férfi páciens nigériai vakációt követően, egy hónapja fennálló, a jobb lábát érintő intenzív viszketéssel jelentkezett orvosánál. A vándorló bőrkiütés naponta néhány millimétert/centimétert elmozdult.
A cukorbetegség megelőzésére és gyógykezelésére több tudományosan elfogadott módszer is rendelkezésre áll, és az ezek közötti választást számos tényező is befolyásolhatja.
A betegség komoly alkalmazkodási feladat minden életkorban, és akár éveken keresztül minden más szempontot felülír, ami egy egészséges gyerek életében fontos: spontaneitás, bátor kezdeményezés, önszabályozás. A cukorbeteg gyerekeket kezelő szakorvosok nagyon fontosnak tartják, hogy a beteg minél előbb magabiztosan kezelni tudja állapotát.
Nincs a Földön olyan ember, aki még soha nem „részesült volna” valamilyen fejfájás „áldásos” hatásából. A legóvatosabb becslések szerint is, csak ma Magyarországon több millióra (!) tehető azon páciensek száma, akik a fejfájások valamilyen típusától rendszeresen szenvednek.
Egy többközpontú, beágyazott eset-kontroll kohorsz tanulmány megállapította, hogy a Clostridium difficile fertőzés (CDI) - asszociált reaktív arthritist csupán az érintett gyermekek 35%-ánál diagnosztizálják pontosan, sőt, előfordul, hogy tévesen szeptikus arthritisként diagnosztizálják és ennek megfelelően félre is kezelik, főként súlyos izolált csípőfájdalom esetén.
Több mint egymillió európai és amerikai személy adatainak összesített elemzéséből az derül ki, hogy a nagyobb mértékű fizikai aktivitás számos rákos megbetegedés kialakulásának jelentősen alacsonyabb kockázatához kapcsolódik.
Egészségünket és élettartamunkat egyaránt nagymértékben befolyásolja az, hogy milyen tápanyagokat viszünk be szervezetünkbe, milyen az étrendünk, amellett természetesen, hogy a születésünkkor örökölt génkészletünk, az életmódunk, és egyéb egészségkárosító tényezők (dohányzás, környezetszennyezés, stb.) is hatással vannak ránk.