Az akut rhinosinusitis (RS) kezelése meglehetősen sokoldalú: dekongesztáns, antihisztamin, lokális kortikoszteroid, és szisztémás antibiotikum terápiát is magában foglalhat.
A felnőttkori testmagasság kialakításában örökletes, nemi, hormonális, humorális, környezeti és táplálkozási tényezők egyaránt szerepet játszanak. Annak megállapításánál, hogy az egyén normális testmagasságú-e a testmagasság percentilis eloszlású referenciaértékeit vesszük figyelembe.
A testtömeg index, azaz BMI kiszámítása az obezitas mérésének egyszerű és gyors módja, ám valódi hasznát és pontosságát sok szakember megkérdőjelezi.
Az USA-ban a sinusitis kezelésre fordított összeg megközelítőleg 5,8 millió dollár, mely több mint 500 000 paranasalis sinus műtétet foglal magában.
A Neisseria meningitidis által okozott invazív megbetegedések diagnózisa általában késve kerül megállapításra, mivel a klasszikus tünetek (vérzések, kiütés, meningeális izgalmi jelek, megváltozott tudatállapot) általában csak a betegség lefolyásának vége felé jelentkeznek.
Az anthrax (görögül „fekete”) a Bacillus anthracis által okozott megbetegedés, általában a növényevő állatokat érinti, amelyek a kórokozót legelészés közben akvirálják a talajból. Az emberi megbetegedés viszonylag ritka, ilyenkor vagy lokalizált bőrlézió, vagy emésztőrendszeri fertőzés, tüdőgyulladás képében jelentkező, esetleg disszeminált infekciót okoz.
A perifériás artériás betegség (PAD) és a diabéteszes neuropátia a diabéteszes láb és a fekélyek kialakulásának kockázati tényezői. A tanulmány célja a kimeneteli paraméterekben jelentkező különbségek és azok prediktorainak értékelése a diabéteszes lábbal rendelkező betegeknél, a vizsgált alanyok PAD súlyosság szerinti rétegzésével.
Az Amerikai Táplálkozástudományi Akadémia állásfoglalása szerint nem az egyes ételek, hanem az étrend egésze meghatározó az egészséges táplálkozásban. A kijelentés, hogy bizonyos ételek „rosszak”, míg mások „jók” leegyszerűsítő és sokszor az egészségtelen táplálkozási szokások kialakulását támogatja.
A Neisseria meningitidis nasopharyngeális hordozását egészséges emberekben már 1886-ban felismerték. 1908-ban Bruns és Hohn összefüggést figyelt meg a populációban előforduló hordozók magas aránya és a meningococcus járványok között.
A probiotikumok nem előzik meg sem az antibiotikum asszociált hasmenést, sem a Clostridium difficile infekciót, egy, a Lancet augusztus 8-án megjelent számában publikált, nagy betegszámot feldolgozó, placebo-kontrollált, kettős vak vizsgálat eredményei szerint.
A Princeton University kutatói szerint az amerikai óvodákban és iskolákban bevezetett mogyorótilalom fontos betekintést nyújt abba, hogy egy ritka, életveszélyes ételallergia hogyan és miért ösztönözhet messzemenő társadalmi változásokat.
A Harvard Egyetem biológiailag inspirált mérnöki karának kutatói felfedezték, hogy számos gyakori antibiotikum hosszú távú használata miért jár veszélyes mellékhatásokkal, és bemutattak két egyszerű stratégiát, melyek segíthetnek az antibiotikumokra adott veszélyes válaszok megelőzésében. Eredményeikről a Science Translational Medicine számolt be.
Az energiamentes (nem-nutritív) édesítőszerek fogyasztásával és a testtömeg összefüggésével kapcsolatban rendelkezésre álló vizsgálatok legtöbbször az energiahiány létrehozására összpontosítanak.