Háziorvostan

A túl kevés só fogyasztása ugyanolyan káros lehet kardiovaszkuláris szempontból, mint a túl sok, derült ki egy új tanulmányból.

A különböző étrend kiegészítőkkel kapcsolatosan számos információt hallunk nap mint nap, de legtanácsosabb klinikai kutatások eredményei alapján informálódni az egyes jótékony (vagy más esetben káros) hatásokat illetően. E heti cikkünkben az omega zsírsavakat vesszük górcső alá, hiszen nemrégiben magas kardiovaszkuláris rizikójú betegcsoporton vizsgálták protektív hatásukat a ritmuszavarok kialakulását és a szívinfarktus bekövetkeztét illetően.

A magnézium életfontosságú ásványi anyag, nélkülözhetetlen több száz enzim megfelelő működéséhez, a fehérje- zsír- és szénhidrát-anyagcsere számos lépéséhez, az inzulintermeléshez. Az E-vitamin valamennyi sejtmembrán alkotórésze, antioxidáns hatása miatt védi a sejteket, javítja a sejtek regenerációs folyamatát, gátolja az öregedési folyamatokat. Hiányállapotaik megszüntetésére vagy megelőzésére alkalmas készítmény az Eurovit Magnevital.

Az Amerikai Kardiológiai Társaság (AHA) idei kongresszusán tanulságos adatokat közöltek e két vitamin szerepéről egyes szívbetegségekben.

A benignus prosztata hyperplasia (BPH) a férfiak leggyakoribb jóindulatú tumora. A legtöbb hatvanéves kor fölötti férfinél fellép, ami többféle obstruktív és irritatív húgyúti tünetet okoz, melyek jelentős életminőség romlással járhatnak. Kezelése történhet gyógyszeres, sebészi, nem sebészi invazív kezelési eljárásokkal. A panaszok enyhítésekor nagyon fontos az effektivitás mellett, hogy mindezt a lehető legkevesebb mellékhatás okozása nélkül tegyük.

A légzőszervi fertőzések morbiditása és mortalitása világszerte jelentős. Az öt évnél fiatalabb gyermekek második leggyakoribb haláloka valamilyen légúti infekció – földrajzi helytől függetlenül. Habár ezeket a fertőzéseket könnyű felismerni a tünetek alapján, etiológiai diagnózis ritkán születik.

Amikor feszültségoldásra vagy hangulatjavításra, esetleg alvászavarok kezelésére van szükség, és a különböző életmódbeli változtatások, a bioritmust zavaró rossz szokások elhagyása vagy egyéb praktikák sem segítenek, még mindig választhatunk olyan megoldást, ami nem eredményez hozzászokást, nem okoz életminőséget erősen rontó mellékhatásokat.

Az emberi szervezetben a kültakarón és a testüregeket borító nyálkahártyán lévő zömében apathogén baktériumok összessége alakítja ki a normál flórát. A tápcsatorna esetében ennek összetétele az életkortól és a környezeti hatásoktól, személyi higiénétől függően változó. Legfontosabb biológiai funkciói, hogy megakadályozzák a potenciálisan pathogén Gram-negatív kórokozók megtelepedését, invázióját, a vastagbélben részt vesznek a tápanyagok lebontásában és a vitaminok képzésében.

Az emlőrákkal diagnosztizált férfiak az emlőrákkal diagnosztizált nők 1%-ánál is alacsonyabb számot képviselnek. A férfi emlőrákot igen későn ismerik fel, sajnos, az esetek döntő többségében előrehaladott stádiumban, sok esetben fatális kimenetellel.

A köhögés a szervezet védekező reflexe, elsődleges célja a légutak megtisztítása, a nyák felszínre hozása, kiköhögése. Segítségével idegen testtől, kóros váladéktól szabadulnak meg a légutak. Ezért produktív köhögés esetében nem ajánlott a köhögést köhögéscsillapítóval elfojtani, épp ellenkezőleg, segítsük elő azt nyákoldókkal, hogy a légutak és tüdő minél előbb szabaduljon meg az oda nem illő anyagoktól és nyákoktól.

A 2010-2011-es szezon elején új influenza elleni védőoltásra hívta fel a figyelmem egy brosúra. Ez a védőoltás egy rég’ ismert úton, azonban új, mikrotűs technológiával juttatja be az oltóanyagot a páciensek szervezetébe. Így olyan betegeimhez is eljuthatok, akiket eddig a tűtől való félelmük tartott vissza az oltás elfogadásától.

A magyar lakosság döntő része még mindig egy évente felbukkanó, kikerülhetetlen rossznak tartja az influenzát, és nem oltatja be magát a betegség ellen. Pedig a járvány évről évre több tízmilliárd forintos kárt okoz a nemzetgazdaságnak, amely minimális költség és odafigyelés mellett töredékére csökkenthető lenne.

Megdöbbentően magas a kardiovaszkuláris rizikófaktorok prevalenciája pikkelysömörös betegeknél.