Az 1960-as években a szulfonamid rezisztens meningococcusok felbukkanása után a meningococcus elleni vakcina kifejlesztésére fokozott figyelem irányult. Az első oltások az A és C szerocsoportú meningococcusok tok poliszacharidjaiból készültek.
Az alábbi videón Dr. Schneider Ferenc infektológus beszél a kullancscsípés következményeiről és a megelőzési lehetőségekről.
A Neisseria meningitidis által okozott invazív megbetegedések diagnózisa általában késve kerül megállapításra, mivel a klasszikus tünetek (vérzések, kiütés, meningeális izgalmi jelek, megváltozott tudatállapot) általában csak a betegség lefolyásának vége felé jelentkeznek.
Az anthrax (görögül „fekete”) a Bacillus anthracis által okozott megbetegedés, általában a növényevő állatokat érinti, amelyek a kórokozót legelészés közben akvirálják a talajból. Az emberi megbetegedés viszonylag ritka, ilyenkor vagy lokalizált bőrlézió, vagy emésztőrendszeri fertőzés, tüdőgyulladás képében jelentkező, esetleg disszeminált infekciót okoz.
A gyenge szájhigiéné független összefüggésben állt a human papillomavírus (HPV) infekció fokozott rizikójával a 2009-2010-es National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES) vizsgálatban. - számoltak be amerikai kutatók a Cancer Prevention Research online kiadásában.
A Neisseria meningitidis nasopharyngeális hordozását egészséges emberekben már 1886-ban felismerték. 1908-ban Bruns és Hohn összefüggést figyelt meg a populációban előforduló hordozók magas aránya és a meningococcus járványok között.
Gyakorló orvosként – dolgozzunk bármely területen is – ma már kikerülhetetlen, hogy multirezisztens kórokozókról, illetve az azzal kapcsolatos kezelési nehézségekről halljunk. Ezekről a többféle (vagy akár mindegyik) antibiotikum csoportra rezisztenciával bíró, főként baktériumokról egyre többet tudunk, de egy lépéssel mindig előttünk járnak.
A probiotikumok nem előzik meg sem az antibiotikum asszociált hasmenést, sem a Clostridium difficile infekciót, egy, a Lancet augusztus 8-án megjelent számában publikált, nagy betegszámot feldolgozó, placebo-kontrollált, kettős vak vizsgálat eredményei szerint.
A Harvard Egyetem biológiailag inspirált mérnöki karának kutatói felfedezték, hogy számos gyakori antibiotikum hosszú távú használata miért jár veszélyes mellékhatásokkal, és bemutattak két egyszerű stratégiát, melyek segíthetnek az antibiotikumokra adott veszélyes válaszok megelőzésében. Eredményeikről a Science Translational Medicine számolt be.
Európából a 20. század folyamán a mocsarak lecsapolásával, a DDT, majd más inszekticidek bevezetésével a malária és a sárgaláz is kiszorult, azonban számos kisebb közegészségügyi jelentőséggel bíró mikroorganizmus továbbra is cirkulál.
Az Európában elérhető oltással történő alapimmunizáció során 3 oltás szükséges: a második dózis 1-3 hónap múlva, a harmadik pedig 5-12 (FSME IMMUN) vagy 9-12 (Encepur) hónappal az első után szükséges.
A H7N9 influenza vírus súlyosságát felmérő első becslések azt mutatják, hogy a H7N9 infekció miatt hospitalizált betegek mintegy harmada életét veszti a fertőzés miatt. A szakértők figyelmeztetnek, hogy a törzs a következő influenza szezonban jóval virulensebb formában ismét megjelenhet.
A kullancs a hajas fejbőrre, a fül vagy a végtagok bőrébe kapaszkodik, átszúrja az epidermist és nyálával a vírust, érzéstelenítő és fájdalomcsillapító anyagokkal együtt átjuttatja a gazdaszervezetbe, aki számára ez így többnyire észrevétlen marad. Ez magyarázhatja azt a klinikai tapasztalatot, hogy a fertőzött betegek sokszor nem tudnak kullancscsípésről.