A HIV/AIDS betegség természetes lefolyása
A HIV-vel való fertőződést követő 3-6 héten belül az esetek 30-40%- ában egy úgynevezett, „akut, vagy primer HIV-tünetegyüttes” léphet fel.
A HIV-vel való fertőződést követő 3-6 héten belül az esetek 30-40%- ában egy úgynevezett, „akut, vagy primer HIV-tünetegyüttes” léphet fel.
A légzőszervi fertőzések morbiditása és mortalitása világszerte jelentős. Az öt évnél fiatalabb gyermekek második leggyakoribb haláloka valamilyen légúti infekció – földrajzi helytől függetlenül. Habár ezeket a fertőzéseket könnyű felismerni a tünetek alapján, etiológiai diagnózis ritkán születik.
Az Országos Epidemiológiai Intézet évenként felülvizsgálja és kiadja az aktuális oltási naptárt, amelyben részletezi a legfontosabb tudnivalókat. Számos kérdéscsoport elemzése mellett azonban az immunhiányos betegek védőoltásának kérdésköre nem terjed ki olyan napi gyakorlati problémákra, amellyel szembesülhetünk a szakorvosi vagy a háziorvosi rendelőkben. Ebben a témában látott napvilágot az Európai Reumatológiai Társaság által kiadott ajánlás, mely méltó képviselője a témának.
A gyógyszeresen nem kezelt HIV-fertőzött személyek vére, ondója és hüvelyváladéka, valamint az anyatej tartalmaz a fertőzéshez szükséges mennyiségű vírust.
A Vaccine és a Journal of Virology szakmai folyóirat beszámol egy spanyol kutatók által kifejlesztett vakcináról, melyről I. fázisú kísérletek során bebizonyosodott, hogy a HIV vírussal szemben hosszú távú védettséget is eredményezhet.
1998 óta december elsején világszerte milliók emlékeznek meg azokról az emberekről, akik halálát HIV-fertőzés okozta. Ez a nap alkalmat teremt arra, hogy megünnepeljük a járvány megfékezésére tett erőfeszítéseink eredményét, és megerősítsük elkötelezettségünket. Az AIDS világnapja közelebb hozza egymáshoz a világ különböző részein élő embereket, a nemzetközi összefogás jelentőségére irányítva a figyelmet. Az AIDS világnap remek lehetőség mind az állami, mind a civil szférában dolgozók számára, hogy tudatosítsák mindenkiben a járvány jelenlegi helyzetét, a prevenció és a gyógyítás területén elért eredményeket, valamint felhívják a figyelmet a HIV-fertőzöttek és AIDS-betegek gondozásának problémáira az egész világon.
A 2011. november 14-20. közötti időszakban bejelentett heveny fertőző megbetegedések alapján az ország járványügyi helyzete az alábbiakban foglalható össze: Az enterális bakteriális fertőző betegségek közül a bejelentett salmonellosisok száma kismértékben (16%) emelkedett, a campylo-bacteriosis eseteké gyakorlatilag nem változott az előző héthez viszonyítva.
Napjainkra a Földön a HIV/AIDS megbetegedettek száma már meghaladta a 34 milliót, és ez a szám folyamatosan, egyre gyorsabban emelkedik. Az Egyesült Nemzetek (ENSZ) Közös HIV/AIDS Programja, az UNAIDS becslése szerint ma 34 - 46 millió közötti ember él HIV/AIDS-szel, az új fertőzések száma 2010 végéig évente mintegy 5 millió volt és évente átlagosan mintegy 2 millió ember hal meg a betegségben.
Világszerte 1988. óta december 1. minden évben az AIDS elleni küzdelem világnapja. A járvány és betegség elleni aktuális prevenciós és terápiás lehetőségeink birtokában a kampány jelszava évről évre változott, a világnapi figyelemfelhívás elsősorban a fiatalok, a nők, a HIV-fertőzött gyermekek problémáival, a betegséggel összefüggő stigmatizációval és diszkriminációval, később a gyógyszeres kezelés elérhetőségével és az emberi jogokkal kapcsolatban fogalmazott meg elvárásokat.
A 2011. november 7-13. közötti időszakban bejelentett heveny fertőző megbetegedések alapján az ország járványügyi helyzete az alábbiakban foglalható össze: Az enterális bakteriális fertőző megbetegedések száma közel azonos volt az előző év azonos heti értékével.
2011. július-szeptember között a bőr- és nemibeteg-gondozó hálózat összesen 157 syphilis megbetegedést jelentett az Országos Epidemiológiai Központ Járványügyi osztályának, egyharmaddal többet, mint az előző év harmadik negyedévében.
A védőoltásoknak az emberek egészségére gyakorolt pozitív hatását nehéz eltúlozni. A biztonságos ivóvíz kivételével nincs más olyan körülmény, amely nagyobb hatást gyakorolt volna a fertőző betegségek által okozott halálozások csökkenésére és a népesség növekedésére, mint a vakcináció.
A WHO a nemzetközi kutatások eredményére hivatkozva évek óta szorgalmazza a beoltottsági arány jelentős növelését – egyelőre kevés sikerrel. A szokásos éves influenzajárvány a hétköznapok része, kevesen veszik komolyan a fertőzést és lehetséges következményeit.