Az antipszichotikumok használata demenciában szenvedő idős felnőtteknél a stroke, a szívinfarktus, a szívelégtelenség, a tüdőgyulladás, a törés, az akut vesekárosodás és egy sor más egészségügyi probléma jelentősen megnövekedett kockázatával hozható kapcsolatba azokkal összehasonlítva, akik nem használnak ilyen gyógyszereket, mutatta ki egy új kutatás.
A pitvarfibrilláció (AF) növeli a stroke és az elhalálozás rizikóját. A K-vitamin-antagonista hatóanyagok (pl. warfarin) ugyan lehetőséget kínálnak a rizikócsökkentésre, azonban a kontroll terápiával való összehasonlításban emelik a hemorrhagiás események kockázatát. Emellett a K-vitamin-antagonisták alkalmazása nehézségekbe ütközhet gyógyszerekkel és ételekkel kialakuló interakcióik, valamint a rendszeres laboratóriumi monitorozás szükségessége miatt. A dabigatrán mint direkt orális antikoaguláns hatóanyag, a trombin inhibitora, alternatívát kínál a stroke megelőzésére AF-ban1.
Komplikációval járó terhesség, például koraszülés vagy preeklampszia esetén nagyobb a kardiometabolikus rendellenességek kockázata a későbbiekben, az érintettek hosszú távú halálozási kockázatáról azonban keveset tudunk. Az ilyen jellegű kockázatok jobb megértésére van szükség a veszélyeztetett nők korai azonosítása, valamint a prevenciós lépések megkönnyítése érdekében.
Akut koszorúér-szindrómát és hirtelen szívhalált gyakran a lipidekben gazdag ateroszklerotikus koszorúér-plakkok (ún. sérülékeny plakkok) megrepedése és trombózisa okoz, amelyek közül sok nem korlátozza a véráramlást. A sérülékeny plakkok perkután koszorúér-beavatkozással végzett fokális megelőző terápiájának biztonsági és hatékonysági foka a kedvezőtlen kardiális események csökkentésének szempontjából nem ismert. A vizsgálat célja annak felmérése volt, hogy a véráramlást nem korlátozó, sérülékeny plakkok preventív perkután koronária-beavatkozása javítja-e a klinikai kimeneteleket az optimális, de kizárólag gyógyszeres terápiához képest.
A SARS-CoV-2, a COVID-19-et okozó vírus károsíthatja a szívet anélkül is, hogy közvetlenül megfertőzné a szívszövetet – állapította meg egy, a National Institutes of Health (NIH) által támogatott tanulmány.
Ez a kutatás arra utal, hogy a metabolikus szindróma proaktív és folyamatos kezelése alapvető stratégiaként szolgálhat a daganat megelőzésében - mondja Dr. Han-Ping Shi, PhD. A Cancer című folyóiratban közzétett adatok szerint a metabolikus szindróma tartósan fennálló és romló pontszámai összefüggésbe hozhatók a daganat, köztük a veserák fokozott előfordulási gyakoriságával.
A novum pitvarfibrilláció (AF) korai ritmusszabályozó terápiája elsősorban antiaritmiás gyógyszerekkel (AAD) csökkenti a súlyos kardiovaszkuláris eseményeket. Az antiaritmiás gyógyszerek negatív dromotropikus hatásai azonban az ioncsatornák blokkolásán keresztül bradyarrhythmiát okozhatnak.
A Silence Therapeutics sikeres, 36. hét utáni eredményeket jelentett be a zerlasiranról, egy hosszú hatású, lipoprotein „a”, Lp(a) szint csökkentésére irányuló, folyamatban lévő 2. fázisú vizsgálatából. A vállalat közleményében elmondta, hogy a vizsgálat a zerlasiránt a placebóval összehasonlítva az Lp(a)-szintek szignifikáns csökkenését mutatta a kiindulási értékhez képest a 36. héten, ami az elsődleges végpont.
Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) engedélyezte a szemaglutid - ami egy elhízás elleni gyógyszer- 2,4 mg-os injekcióját (Wegovy) a szív- és érrendszeri kockázat csökkentésére túlsúlyos vagy elhízott felnőtteknél, akiknél már kialakult a szív- és érrendszeri betegség.
A szívkoszorúér áthidaló műtéten (CABG) átesett nők esetében magasabb a műtéti mortalitás, mint a férfiaknál. Egy vizsgálat célja az volt, hogy feltárja az intraoperatív anémia (nadir intraoperatív hematokrit), a CABG műtéti mortalitás és a nemek közötti összefüggéseket.
A 2-es típusú cukorbetegeknél körülbelül kétszer nagyobb a kockázata annak, hogy életük során érelmeszesedéssel összefüggő szív- és érrendszeri betegség, például szívroham vagy stroke következik be.
Idősebb emberek esetében az epilepszia összefüggésbe hozható kognitív zavarokkal, potenciálisan a demenciával. Továbbra sem világos azonban, hogy az epilepszia milyen mértékben növelheti a demencia kockázatát, hogyan viszonyul más neurológiai állapotokhoz, illetve a különböző kardiovaszkuláris kockázati tényezők miként befolyásolhatják ezt a kockázatot.
Napjainkban egyre többen szenvednek a rossz vagy túl kevés alvásból eredő következményektől, ehhez kapcsolódóan pedig megdöbbentő eredményre jutottak a kutatók.