Neurológia

A szisztémás ösztrogénpótló terápia ellenjavallt az ischaemiás stroke-ot már átélt nők esetében, mivel fennáll az ismétlődő stroke kockázat. Jelenleg nincs publikált adat, ami leírná a hüvelyi ösztrogén alkalmazása és az ischaemiás stroke ismétlődése közötti összefüggést az ischaemiás stroke-on korábban átesettek körében. Egy tanulmány azt vizsgálta, hogy milyen összefüggés van a hüvelyi ösztradiol tabletta alkalmazása és az ischaemiás stroke ismételt előfordulásának aránya között.

A sclerosis multiplex (SM) egy komplex immunmediált betegség, ami neurológiai fogyatékossághoz vezet. Kialakulásának megértése, progressziójának előrejelzése és a személyre szabott kezelés optimalizálása továbbra is kihívást jelent.

A tanulmány kísérleti célja az volt, hogy in vitro meghatározza a tápértékkel nem rendelkező édesítőszer, az eritritol hatását az agy mikrovaszkuláris endoteliális sejtjeinek oxidatív stressz reakciójára, a nitrogén-monoxid (NO) és az endotelin (ET)-1 termelésére, valamint a szöveti típusú plazminogén aktivátor (t-PA) felszabadulására.

Az intrakraniális vérzés (ICH) közelmúltbeli epizódjával járó, pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegeknél az orális antikoagulánsok alkalmazása jelentősen csökkentette a nem kívánatos klinikai eseményeket - elsősorban az ischaemiás stroke/szisztémás thromboembólia kockázatának csökkenése miatt -, de a kiújuló ICH fokozott kockázata mellett.

Az akut iszkémiás stroke-ot, illetve pitvarfibrillációt elszenvedő betegeknél a korai iszkémiás stroke ismétlődésének elkerülését célzó orális antikoaguláns kezelés optimális időzítése továbbra is bizonytalan. Jelen vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a közvetlenül alkalmazott orális antikoaguláns (DOAC) kezelés korai (≤4 nap), illetve késői (≥5 nap) kezdésének hatását az iszkémiás stroke után.

Az obstruktív alvási apnoe (OSA) különböző demográfiai csoportokban számottevően magasabb kockázattal járt a retinális vénás elzáródás kialakulása szempontjából; a legnagyobb mértékű növekedés a spanyol vagy latin-amerikai származású embereknél volt megfigyelhető. A már meglévő retinális vénás elzáródással élő betegeknél az alvászavar további szemészeti komplikációkkal járt.

Az epilepszia gyakran előforduló neurológiai rendellenesség gyermekkorban. Továbbra sem tisztázott azonban, hogy a korai megjelenésű szepszis összefüggésbe hozható-e az epilepsziával, és hogy a korai meningitis milyen mértékben járulhat hozzá annak kialakulásához.

Az akut fertőzésből eredő gyulladásos válasz kardiovaszkuláris eseményeket válthat ki. Egy vizsgálat célja az volt, hogy a mikrobiológiailag igazolt húgyúti fertőzések (UTI) és az első akut szívinfarktus (MI) és a stroke közötti összefüggésekről becsléseket végezzen.

A daganathoz kapcsolódó kognitív károsodás gyakori probléma az emlőrák kezelését követően. Az emlőrák túlélése és az Alzheimer-demencia (AD) kockázata közötti összefüggés azonban továbbra sem tisztázott.

Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.

Két új adatsor támogatja a hatékony betegségmódosító terápiák (DMT-k) terhesség alatti alkalmazását aktív szklerózis multiplexben (SM) szenvedő nők esetében, megerősítve a kezelés irányába történő határozottabb elmozdulást akkor, amikor a potenciális előnyök meghaladják a kockázatokat az anya számára.

A disztónia egy olyan mozgászavar elnevezése, amelynek változatos klinikai jellemzői és különböző etiológiái vannak.

Egy 313 vizsgálatot felölelő meta-analízis szerint a triciklikus antidepresszánsok (TCA-k), a serotonin- és noradrenalin-visszavétel-gátlók (SNRI-k) és az alfa-2-delta ligandumok szerény hatékonyságot nyújtanak a neuropátiás fájdalom kezelésére, és első vonalbeli kezelésként ajánlottak. Másodvonalbeli kezelésként 8%-os kapszaicin tapaszokat, kapszaicin krémet és 5%-os lidokain tapaszokat, harmadvonalbeli kezelésként pedig A-típusú botulinum toxint, ismétlődő transzkraniális mágneses stimulációt (rTMS) és opioidokat javasoltak.