Az intrakraniális vérzés (ICH) közelmúltbeli epizódjával járó, pitvarfibrillációban (AF) szenvedő betegeknél az orális antikoagulánsok alkalmazása jelentősen csökkentette a nem kívánatos klinikai eseményeket - elsősorban az ischaemiás stroke/szisztémás thromboembólia kockázatának csökkenése miatt -, de a kiújuló ICH fokozott kockázata mellett.
Az akut iszkémiás stroke-ot, illetve pitvarfibrillációt elszenvedő betegeknél a korai iszkémiás stroke ismétlődésének elkerülését célzó orális antikoaguláns kezelés optimális időzítése továbbra is bizonytalan. Jelen vizsgálat célja az volt, hogy felmérje a közvetlenül alkalmazott orális antikoaguláns (DOAC) kezelés korai (≤4 nap), illetve késői (≥5 nap) kezdésének hatását az iszkémiás stroke után.
Az obstruktív alvási apnoe (OSA) különböző demográfiai csoportokban számottevően magasabb kockázattal járt a retinális vénás elzáródás kialakulása szempontjából; a legnagyobb mértékű növekedés a spanyol vagy latin-amerikai származású embereknél volt megfigyelhető. A már meglévő retinális vénás elzáródással élő betegeknél az alvászavar további szemészeti komplikációkkal járt.
Az epilepszia gyakran előforduló neurológiai rendellenesség gyermekkorban. Továbbra sem tisztázott azonban, hogy a korai megjelenésű szepszis összefüggésbe hozható-e az epilepsziával, és hogy a korai meningitis milyen mértékben járulhat hozzá annak kialakulásához.
Az akut fertőzésből eredő gyulladásos válasz kardiovaszkuláris eseményeket válthat ki. Egy vizsgálat célja az volt, hogy a mikrobiológiailag igazolt húgyúti fertőzések (UTI) és az első akut szívinfarktus (MI) és a stroke közötti összefüggésekről becsléseket végezzen.
A daganathoz kapcsolódó kognitív károsodás gyakori probléma az emlőrák kezelését követően. Az emlőrák túlélése és az Alzheimer-demencia (AD) kockázata közötti összefüggés azonban továbbra sem tisztázott.
Nemzetközi lapszemle-összeállításunkat a vezető orvosi portálok anyagaiból válogattuk. A cikkeket teljes terjedelmükben angolul olvashatják.
Két új adatsor támogatja a hatékony betegségmódosító terápiák (DMT-k) terhesség alatti alkalmazását aktív szklerózis multiplexben (SM) szenvedő nők esetében, megerősítve a kezelés irányába történő határozottabb elmozdulást akkor, amikor a potenciális előnyök meghaladják a kockázatokat az anya számára.
A disztónia egy olyan mozgászavar elnevezése, amelynek változatos klinikai jellemzői és különböző etiológiái vannak.
Egy 313 vizsgálatot felölelő meta-analízis szerint a triciklikus antidepresszánsok (TCA-k), a serotonin- és noradrenalin-visszavétel-gátlók (SNRI-k) és az alfa-2-delta ligandumok szerény hatékonyságot nyújtanak a neuropátiás fájdalom kezelésére, és első vonalbeli kezelésként ajánlottak. Másodvonalbeli kezelésként 8%-os kapszaicin tapaszokat, kapszaicin krémet és 5%-os lidokain tapaszokat, harmadvonalbeli kezelésként pedig A-típusú botulinum toxint, ismétlődő transzkraniális mágneses stimulációt (rTMS) és opioidokat javasoltak.
Az április 11-i Nemzetközi Parkinson-nap kapcsán több betegszervezet, köztük a belga Parkili és az Action Parkinson nonprofit egyesületek az AbbVie-vel partnerségben elindították a „Kutyák a Parkinson-kórosokért” kampányt. Ez a kezdeményezés, ami különböző belga városokban szervez kutyasétáltató rendezvényeket, a Parkinson-kórban érintettek támogatását tűzte ki célul.
Egy új mesterséges intelligencia (AI) eszköz segíthet a kezelés hatékonysági mutatóinak értelmezésében, illetve értékelésében a szklerózis multiplexben (SM) szenvedő betegeknél - derült ki egy friss kutatásból. A MindGlide egy mély tanulási modell, ami képes a legfontosabb biomarkereket, köztük az elváltozások mértékét, illetve az agytérfogat-változásokat kinyerni az SM betegek gondozása során készült MRI-felvételekből. „A MindGlide segítségével a kórházi archívumokban fellelhető agyi felvételek révén jobban megérthetjük a szklerózis multiplexet és azt, hogy a kezelés miként hat az agyra” - közölte a vezető szerző, Philipp Goebl, a londoni UCL Queen Square Neurológiai Intézet és a UCL Hawkes Intézet PhD-hallgatója egy sajtóközleményben.
A stroke továbbra is az ötödik vezető halálok az Egyesült Államokban, a kimenetel tekintetében jelentős földrajzi és rasszbeli egyenlőtlenségekkel. Az iszkémiás stroke-betegek halálozási helyére vonatkozó tendenciák megértése kulcsfontosságú az életvégi ellátás javítása és az egészségügyi ellátásban mutatkozó egyenlőtlenségek orvoslása szempontjából.