Egy betegről élete folyamán számtalan egészségügyi dokumentum, adat keletkezik a különböző szolgáltatóknál. Ezekről azonban, ha egy beteg valamilyen panaszával felkeresi az orvost, az semmit nem tud.
Az orvosok és egészségügyi szakemberek leterheltsége mellett kiemelten fontos az időgazdálkodással kapcsolatos készségek és praktikák elsajátítása. Cikkünk 6 olyan szemponttal foglalkozik, melyek tudatos használata segíti a hatékony praxisszervezést.
Ma már tudjuk, hogy a bizalomra épülő orvos-beteg kapcsolat közvetlenül befolyásolhatja a kezelés hatékonyságát. Ezt támasztják alá azok a kutatások is, amik szerint a krónikus betegek átlagosan fele tartja csak be megfelelően a számára előírt gyógyszerek szedését.
A BMJ Case Reports szakfolyóirat júniusi online kiadásában beszámolt egy immunszupresszált nőbeteg esetéről, akinél egy tetováláshoz kapcsolódó komplikáció gyulladásos myopathiát okozott.
A pozitív pszichológia a tudományos tanulmányozása azon faktoroknak, melyek hozzájárulnak az emberek, csoportok és szervezetek optimális működéséhez. Kutatások támasztják alá a kapcsolatot a pozitív munkahelyi környezet és az egyének boldogsága, valamint a szervezeti siker között.
Az esszenciális tremor (ET) kialakulóban lévő patofiziológiai elmélete a diffúz agyi hálózat érintettségére mutat.
A betegedukáció elemeire is igaz, hogy a különböző részek összege nem egyenlő az összes elem által alkotott egésszel: a különféle eszközök egymást erősítve vezetnek az egészségtudatosság növeléséhez. Cikkünk a verbális kommunikáció és a tanulási folyamatok kapcsolatával foglalkozik.
2018-as iránymutatás
A betegedukáció számos jellegzetes kihívással jár, az információátadást pedig tovább bonyolítja, hogy legtöbb esetben az ideális körülmények sem adottak.
Az Annals of the American Thoracic Society szakfolyóirat online kiadásában megjelent tanulmány szerint a krónikus obstruktív légúti betegség akut exacerbációja a myocardialis infarktus és az ischaemiás stroke kockázat növekedésével jár.
A Sydney Egyetem kutatói Dr. Anthony L. Cunningham vezetésével két vizsgálat immunogenitási eredményeit ismertették.
Az orvos-beteg találkozás úgy is értelmezhető, mint egy inflexiós pont, ami az ellátórendszer által elképzelt betegedukációs lehetőségeket és azok megvalósíthatóságának határát jellemzi.
A betegnek a kezelést havonta egy alkalommal, injekció formájában saját magának kell beadnia.