Neurológia

Belga kutatók beszámolója szerint a hepatitis E vírussal (HEV) történő fertőződés esetenként Guillain-Barre szindrómával (GBS) jár.

Kezelés hiányában a súlyos alvási apnoéban szenvedőknél jelentősen nő a közúti balesetek veszélye, ami azonban egy új tanulmány szerint a folyamatos pozitív légúti nyomás (continuous positive airway pressure, CPAP) terápiával csökkenthető.

Egy új kutatás eredménye arra utal, hogy a nagymértékű folsavbevitel növeli a perifériás neuropátia kockázatát azoknál az időseknél, akik a vérben keringő B12-vitamin csökkent mértékével kapcsolatban álló gyakori génvariánst hordozzák.

„A művészet mindig a fájdalom kifejezése” mondta John Lennon. Azonban előtte már költők, festők, zeneszerzők egész sora fejezte ki lelki, vagy fizikai fájdalmát ecsettel, tollal, hangjeggyel. A fájdalom lehet ihletője, de gátja is a világhírű művek megalkotásának.

A terhesség alatt a nők agyának bizonyos részein csökken a szürkeállomány, ami segíti az alkalmazkodást az anyasághoz, valamint az anya és gyermeke közötti kötődés kialakulását - derült ki egy új tanulmányból.

A fájdalom problémája egyidős az emberiséggel. Minden korban az adott hitvilágnak és a rendelkezésre álló orvosi ismereteknek megfelelően próbáltak megoldást találni.

Az agyi metasztázisok jelentkezése esetén a betegek mintegy 20%-ánál fordul elő vénás tromboembolizáció.

Minden harmadik válás okaként az elhidegülést szokták említeni az érintettek. „Ma ne, fáj a fejem.” A viccekből, de a való életből is ismerős lehet ez a mondat. Természetesen előfordulhat, hogy a „kifogás” hátterében lelki okok állnak, de gyakran az is, hogy frontérzékenység, vagy migrén miatt ténylegesen a fejben lévő hasogató fájdalom az együttlét akadálya. Ilyenkor az időben bevett és megfelelően hatékony fájdalomcsillapító a fájdalom mellett „más” problémákra is gyógyírt jelenthet.

A kezeletlen inszomnia számos testi és lelki betegség kockázatát növeli, rontja az életminőséget, a fizikai és szellemi teljesítményt, a munkahelyi és iskolai eredményességet, és általában kedvezőtlenül befolyásolja a morbiditást és a mortalitást.

Bár a migrén kezelését már az ókori Egyiptomból származó egyik papiruszon is ábrázolták (agyagból készült krokodilt kötöztek a fejfájós beteg fejére, a krokodil szájába pedig gyógyfüveket tömtek), ill. a migrén leírását – csakúgy mint elnevezését – a több, mint 2000 éve élt Galenusnak köszönhetjük, mind a mai napig nem tekinthetjük a migrén kezelését megoldottnak.

Az Amerikai Kardiológiai Társaság és az Amerikai Diabetes Társaság által kidolgozott, a szívbetegségben és diabetesben szenvedő betegek táplálkozási irányelvei után az Amerikai Integratív Fájdalomkezelési Akadémia is elgondolkozott hasonló, célzott irányelvek összeállításán.

Az álmatlanság kezelésének igénye valószínűleg egyidős az emberiséggel. Míg a huszadik század első felét a barbiturátok, a második felét a benzodiazepinek uralták, a huszonegyedik század modern készítményei a nem benzodiazepin altatók, más néven „Z”-szerek – zolpidem, zolpiclon, zaleplon. Az egyes hatóanyagok klinikai hasznának értékeléséhez, az előnyök és kockázatok összevetéséhez az alvás fiziológiájára gyakorolt hatásukat is figyelembe kell venni.

A cikksorozat első részében felhívtuk a figyelmet, hogy bár mind a migrénes roham kezelésére, mind azok megelőzésére számos, igazoltan hatékony gyógyszerrel rendelkezünk, a betegek részéről nagy az igény az „alternatív” (rokon megnevezéssel komplementer, vagy nem-gyógyszeres) kezelési módok iránt.