Az anyai halálozások leginkább a postpartum időszakban történnek. Egy új kutatás szerint leggyakrabban az anya önveszélyes viselkedése (öngyilkosság vagy gyógyszer túladagolás) válik végzetessé.
Az Egészségügyi Világszervezet nemrégiben módosította az antenatális gondozással kapcsolatos irányelveit.
A terhesség első trimeszterében végzett mágneses rezonancia képalkotó vizsgálat (MRI) nem fokozza a magzati ártalom kockázatát az MRI expozíció-mentes állapothoz képest, sőt megnyugtató adatok szerint kisgyermekkorban sem okoz kockázatnövekedést.
Egy új elemzés megerősítette a tetanus, diphtheria és acellularis pertussis (Tdap) vakcina terhesség alatti rutinszerű beadhatóságát, és kibővítette a vakcina terhesség alatti alkalmazásának biztonságosságával kapcsolatos jelenlegi ismereteinket.
A preeklampszia és az intrauterin retardáció az anyai és a perinatális morbiditás és mortalitás két fő vezető oka. A lehetséges kockázatot előrejelző módszerek jelenleg nem túl eredményesek, és a klinikai gyakorlatban továbbra is a szülészeti anamnézis a legelterjedtebben használt eszköz.
A migrén az egyik leggyakoribb ún. elsődleges fejfájás-típus. Statisztikák szerint a teljes népesség mintegy 12-16 százaléka lehet érintett. A migrén háromszor gyakrabban fordul elő nőknél, közülük is elsősorban a 20 és 50 év közötti korosztály tagjait sújtja leginkább.
A terhesség alatt a nők agyának bizonyos részein csökken a szürkeállomány, ami segíti az alkalmazkodást az anyasághoz, valamint az anya és gyermeke közötti kötődés kialakulását - derült ki egy új tanulmányból.
Japánban és a fejlett országokban az anyai halálozás egyik vezető oka a tüdőembólia. Ennek egyik fő rizikótényezője a mélyvénás trombózis, amely a terhesség és a gyermekágy során alakulhat ki, különösen császármetszést követően.
A csontritkulás egyre súlyosabb népegészségügyi probléma, amelynek legrettegettebb szövődménye a csonttörések egyre gyakoribb előfordulása. A csontritkulás és csonttörés megelőzésében alapvető jelentőségű a megfelelő napi kalcium- és D-vitamin-bevitel.
A vashiány azonosítása és kezelése egyaránt kihívást jelentő feladat: az általános tünetek miatt diagnosztizálása nehézkes, kezelését pedig csak akkor tekinthetjük sikeresnek, ha a hematokrit értéke három héten belül megemelkedik, és két-három hónapon belül normálissá válik.
Ha van egy 35 éves nőbetegünk, akinek az előző két terhessége során súlyos placentaeredetű szövődmények léptek fel, akkor a következő dilemma előtt állunk: meg tudjuk-e előzni a következő terhesség során a placentaris komplikációkat kis molekulasúlyú heparinnal (LMWH)?
Az Annals of Surgery című szakfolyóirat szeptemberi kiadásában megjelent új kutatás eredménye szerint a terhesség alatt végzett műtéti beavatkozások általában biztonságosak.
2016. november 25-én "Az emlőrák kezelésének aktualitásai" címmel akkreditált továbbképző konferenciát rendez a Magyar Szenológiai Társaság.