Szülészet-nőgyógyászat

Noha minden ötödik nő szeropozitív az elsősorban genitalis herpeszt okozó herpes simplex vírus 2-es szerotípusára (HSV-2), közülük a legtöbben nincsenek tisztában fertőzött voltukkal. Ezzel a szexuális úton terjedő betegséggel az esetek jelentős részében olyan személy fertőzi meg partnerét, aki vagy nem is tud betegségéről, vagy nincsenek kielégítő ismeretei róla.

A méhlepény és a terhes még fala közötti „ragasztóanyag” a magzati (foetalis) fibronectin, gyakran használt rövidítéssel fFN. Fenyegető koraszülés esetén megjelenik a hüvelyváladékban, ezért kimutatása felhasználható a szülés vagy koraszülés előrejelzésére.

Míg a terhesség során nem nagyobb a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa fellángolásának esélye, mint a nem terhes IBD-sek körében, a szülés után gyakran tapasztalható a betegség aktivitásának fokozódása.

Az IBD-s betegekben emelkedett a koraszülés (12%), a kis súlyú újszülöttek (13%) és a small for gestational age (SGA) újszülöttek aránya.

A humán papillomavírus-fertőzés az egyik leggyakoribb szexuális úton terjedő betegség. Csaknem minden méhnyakrákos megbetegedés esetén kimutatható a humán papillomavírus jelenléte. A méhnyakrák előfordulási gyakorisága sajnos még napjainkban is magas.

Az előző cikkben az IBD kezelésére használatos gyógyszerek közül az aminoszalicilátokról és bizonyos antibiotikumokról olvashattunk, míg a jelen írásban a kortikoszteroidok, immunszuppresszív szerek, TNF-antagonisták terhesség és szoptatás alatti alkalmazhatóságát tárgyaljuk.

Az IBD-ben szenvedő nők számára a fogamzás és terhesség, valamint a szoptatás alatti gyógyszeres kezelés egy aggasztó és fontos kérdés. Kellő felvilágosítás hiányában sok beteg önkényesen elhagyja, vagy módosítja terápiáját, ami az alapbetegség fellángolásához vezet.

A gyulladásos bélbetegségek (IBD) mindkét típusa, azaz a Crohn-betegség (CD) és a colitis ulcerosa (UC) is a fogamzóképes korú nőket (a betegség kezdetekor leggyakrabban a 15-35 éves korosztályt) érinti, így az IBD-ben szenvedő betegek mind a szülész-nőgyógyász, mind a belgyógyász részéről szoros követést igényelnek terhességük során.

Gyakori kérdés a nőgyógyászati rendelőben, mennyi időt szükséges várni egy spontán vetélést követően a következő terhesség vállalásával ahhoz, hogy a lehető legkisebb legyen az ismételten sikertelen terhesség kockázata.

Internethasználati szokásokkal kapcsolatban kérdeztek nőgyógyászokat a Richter Gedeon Nyrt. kutatási elemet is tartalmazó kommunikációs programjának keretében 2010-ben. Az eredményeket most Ön is megnézheti a DRportalon!

Évek óta zajlik a vita nemcsak hazánkban, de a világ számos más országában is arról, engedélyezzék-e, és ha igen, milyen feltételekkel a tervezett otthonszülést.

A cikk célja a peripartum hysterectomia (PH) változásának megismerése, és összefoglalása egyetlen nagy szülészeti tanulmányban, az utóbbi 40 év adatait vizsgálva.

Az évek során jobb műtéti technika terjedt el, jobb minőségű varróanyagok, korszerűbb aneszteziológiai lehetőségek lettek elérhetőek, ezeknek és a korszerű antibiotikum profilaxisnak köszönhetően csökkent a műtét kockázata.