A gyermekkori leukémia kialakulása nem nagyobb arányú azoknál a gyermekeknél, akik mesterséges megtermékenyítés segítségével fogantak, mint a természetes úton világra jött gyermekeknél. Ezzel a megnyugtató eredménnyel zárult az állítólagos kapcsolatot kutató, eddigi legnagyobb vizsgálat.
Az agyban található egyik fehérje, a monoamino-oxidáz A (MAO-A) magas szintje lehet a magyarázat arra, miért olyan gyakori szülés után az úgynevezett posztpartum blues és a klinikai depresszió – derült ki egy, az Archives of General Psychiatry folyóiratban megjelent új tanulmányból.
A cikksorozat következő részében a hyperthyreosisban szenvedő terhesek legfontosabb laboratóriumi vizsgálatait és a pajzsmirigy túlműködés diagnózisának felállítását mutatjuk be.
Esetismertetés: Pénteken, késő délután 34 éves nőbeteg hív fel telefonon, azzal a panasszal, hogy hashajtót vett be, és most „görcsöl a hasa”.
A hyperthyreosis syndromát a kiváltó okok alapján immun− és nem−immun hyperthyreosisokra osztjuk. A nem−immun hyperthyreosist főként a toxikus adenoma és egyes gyógyszerek okozzák (jód, thyroxintúladagolás, amiodaron). A struma ovarii és a struma lingualis által kiváltott pajzsmirigy−túlműködés irodalmi ritkaságnak számít. Fiatal korban leggyakrabban autoimmun tényezők váltják ki a hyperthyreosist, amelyek közül a Basedow–Graves kór (BG−kór) és az autoimmun thyreoiditisek a legfontosabbak.
Az idei kongresszus Pécsett, 2010. október 1-2. között, a gyermekkardiológus kollégákkal közösen kerül megrendezésre, a szívfejlődési rendellenességek intrauterin felismerése, a magzati szívritmuszavarok diagnosztikája és terápiája olyan határterület, ahol a szülészek, kardiológusok és a neonatológusok közös erőfeszítései látványos sikereket eredményezhetnek.
A jóval idő előtt született (24-25 hétre érkezett) kisbabák több, mint felénél lép fel valamilyen légzési probléma, ezek a gyermekek 11 éves korukra kétszer nagyobb valószínűséggel betegszenek meg asztmában, mint az időre születettek – derült ki egy új kutatásból.
Az anyatej egyik alkotórésze elpusztítja a rákos sejteket, derült ki a Göteborgi és a Lund Egyetem tudósainak legújabb vizsgálatából.
Az anyák egynegyedénél áll fenn vizelettartási zavar egy évvel a szülés után, állítják a svédországi Karolinska Intézet kutatói. A számos fizikai gond ellenére a nemrég szült anyukák egészségesebbnek látják magukat, mint sok más korukbeli nő.
Az anya–magzat egységben az esetleges anyai alacsony pajzsmirigy-hormon-szint a magzatban elsősorban az élet első 12 hetében okoz jelentős thyroxin−hiányt; később egyre inkább kialakul a magzat önálló hormonképzése. Ha viszont ép az anya pajzsmirigye, de congenitalis hypothyreosis áll fenn – a thyroxin transplacentaris átjutása miatt – ugyancsak kimutatható a magzatban több−kevesebb thyroxin. A magzat természetes jódforrása kizárólag az anya, így az ő jódellátottsága meghatározó a magzati jódhiány szempontjából.
A légszennyezést okozó anyagok magasabb szintje, különösen a nitrogén-dioxidé egy új vizsgálat szerint jelentősen ronthatja a lombikbébiprogramban (IVF) résztvevő nőknél a sikeres terhesség valószínűségét.
Az igen korán, a 25. terhességi hét előtt született gyerekeknél élethosszig tartó tüdőproblémák léphetnek fel, beleértve az asztmát is - közölték csütörtökön brit kutatók.
Egy, az anyatejből származó anyag humán tesztjeiben svéd kutatók igazolták, hogy elpusztítja a hólyagrákos sejteket - közölte a PLoSOne elnevezésű nyílt hozzáférésű tudományos portál (www.plosone.org).