Szülészet-nőgyógyászat

Új irányelvek a hemato-onkológiai betegségek kezelése terén terhesség alatt

100000 terhességből körülbelül 12,5 esetben akut leukémiát vagy agresszív limfómát állapítanak meg, ráadásul ezek előfordulása egyre gyakoribb. 1994-2013 között évente 2,7%-kal nőtt ez az arány, ami többek között a nők késői gyermekvállalásának, a diagnosztikai technikák fejlődésének, illetve az egészségügyi ellátórendszer fokozott elkötelezettségének köszönhető.

A szülés utáni depresszió

A szülés utáni depresszió (PPD) jelentős kockázatot jelent az anyák és a gyermekek egészségére. Az időbeli tendenciák megértése kulcsfontosságú a prevalencia értékeléséhez és a veszélyeztetett populációk azonosításához. Egy vizsgálat célja az volt, hogy a PPD-vel kapcsolatos legújabb tendenciákat értékelje és felmérje, hogy ezek a tendenciák hogyan kapcsolódnak a fajhoz, az etnikai hovatartozáshoz és a terhesség előtti testtömegindexhez (BMI).

Rövid és hosszú távú halálozási kockázat a koraszülést követően

A koraszülés (PTB) az újszülöttkori halálozás egyik vezető oka. Az újszülöttkori időszakon túli halálozásra vonatkozó bizonyítékok azonban korlátozottak, különösen Észak-Amerikában. Egy vizsgálat célja az volt, hogy feltérképezze a PTB és a születéstől a 23-36 éves korig terjedő összhalálozást és az ok-specifikusan bekövetkező halálozás összefüggéseit.

Topiramát és metformin az elhízás szabályozására policisztás ovárium szindrómában

A policisztás ovárium szindróma (PCOS) gyakran elhízással jár, a testsúly kordában tartása pedig javíthatja az endokrin, illetve kardiometabolikus jellemzőket. Egy kutatás célja annak értékelése volt, hogy a topiramát (TPM) alkalmazása a metformin (MTF) mellett milyen hatással van a testsúly szabályozására, valamint a hormonális és metabolikus értékekre PCOS-ben szenvedő nők esetében.

A policisztás ovárium szindróma fenotípusainak jelentősége

A PPCOS (Pregnancy in Polycystic Ovary Syndrome) I. és II. randomizált, kontrollált vizsgálatban a résztvevők retrospektív kohorsz vizsgálata során orvosi konzultáció, demográfiai adatok felvétele, fizikalis vizsgálat és a laboratóriumi adatok alapján a négy Rotterdam kritérium három kategóriájába sorolták a betegeket. A két hiperandrogén (A és B) Rotterdam-kategóriát a PCOS nem hiperandrogén fenotípusával (D fenotípus) hasonlították össze. A kimenetelek a klinikai terhesség, a terhesség elvesztése, az élveszületés, a szülészeti szövődmények (beleértve a koraszülést, a preeclampsiát, a terhességi cukorbetegséget, a méhen belüli növekedéskorlátot és a membránok idő előtti megrepedését), valamint az újszülöttkori kimenetelek (beleértve a sárgaságot, a légzési nehézségi szindrómát, az újszülöttkori kórházi kezelést és az újszülöttkori fertőzést) voltak.

Új influenza- és frissített COVID-oltások kaptak zöld utat Európában

Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek európai bizottsága (CHMP) két vakcina forgalomba hozatali engedélyének kiadását javasolta: Fluad (felszíni antigén, inaktivált, adjuvált) és Flucelvax (felszíni antigén, inaktivált, sejtkultúrákban előállított) influenza elleni aktív immunizálásra. Az oltóanyagok a 2 évesnél idősebb gyermekek és felnőttek immunizálásra alkalmas.

Az emlőrák kockázatának felmérése

Az emlőrák a leggyakrabban diagnosztizált daganatos megbetegedés az Egyesült Államokban, és a második vezető daganatos halálozási ok az amerikai nők körében. A 40 éves kortól kezdődő rendszeres mammográfiás szűrés csökkenti az átlagos veszélyeztetettségű nők esetében az emlődaganat okozta halálozást. A szűrés azonban a fals pozitív vizsgálati eredmények és a biológiailag nem ártalmas elváltozások túldiagnosztizálása miatt károkat is okoz. Az előnyök és ártalmak kiegyensúlyozásában mutatkozó eltérések különböznek a főbb irányelvekben azzal kapcsolatban, hogy milyen életkorban kell elkezdeni a szűrést és milyen életkorban kell abbahagyni, illetve milyen gyakran kell javasolni a mammográfiás szűrést az átlagos veszélyeztetettségű nők számára.