A kutatási eredmények azt mutatják, hogy az antibiotikumokhoz hasonlóan a szteroidok sem csökkentik a bronchitises tünetek súlyosságát vagy hosszát.
A brit Manchester Egyetem fázis II vizsgálatának eredményei szerint a P2X3 inhibitorok hatékonyan csillapítják a krónikus köhögést, ami komoly változást hozhat a számos különböző kezelést sikertelenül próbáló beteg életében.
Finn kutatók megállapították, hogy a benzodiazepinek használata a saját otthonukban élő Alzheimer-kórban szenvedő betegeknél növeli a tüdőgyulladás kockázatát.
A KEYNOTE-vizsgálatok közelmúltban napvilágot látott eredményei alaposan felforgatták a nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésével kapcsolatos szakmai protokollokat.
A Science tudományos magazin online kiadásában megjelent kutatási eredmény alapján világszerte egy új, nem tuberculosist okozó extra virulens mycobaktérium törzs fertőzi a cisztás fibrózisban szenvedő betegeket.
Az immunellenőrzőpont-gátlókkal az onkológiában nem pusztán egy újabb eszköz jelent meg. Míg a sebészet, a radioterápia és citosztatikus kezelés közös paradigmája a sejtek elpusztításán vagy eltávolításán alapul, az immunonkológia új módszerei a tumor mikrokörnyezetét változtatják meg.
A lezárult és a még futó, de időközi eredményekkel rendelkező vizsgálatok világosan megmutatták, hogy a pembrolizumab régen várt áttörést jelenthet a nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelésében.
A D-vitamin egy zsírban oldódó vitamin, melynek szervezetre gyakorolt jótékony hatásaival kapcsolatban számos újabb kutatási eredmény látott napvilágot a közelmúltban.
Az EMA Farmakovigilancia Kockázatértékelő Bizottságának (Pharmacovigilance Risk Assessment Committee, PRAC) közelmúltban megjelent állásfoglalása alapján az európai orvosok a jelenlegi vényfelírási információkat betartva, továbbra is folytathatják a Selexipag (Uptravi, Actelion) használatát.
A pembrolizumabbal nem kissejtes tüdőrákban (NSCLC) és más szolid tumorokban – különösen melanomában – szerzett első klinikai tapasztalatok rendkívül ígéretesek voltak.
A JAMA orvosi szakfolyóirat januári kiadásában publikált kanadai tanulmány szerint az asztmával diagnosztizált felnőtteknél egy újabb vizsgálatkor sok esetben nem igazolódik be az asztma diagnózisa.
A nem kissejtes tüdőrák (NSCLC) kezelése évtizedeken át meglehetősen keveset haladt előre. A hetvenes évek közepére jellemző, alig 15%-os ötéves túlélés a 2010-es évekre éppen csak átlépte a 20%-os arányt1.
A daganatterápia hagyományos útjáról letérő immunterápia annyiban tér el a daganatsejteket közvetlenül gátló kezelési módoktól, hogy a saját immunrendszer erőforrásait mozgósítja.