Alzheimer-kór

Új kutatási eredmények szerint a D-vitamint nemcsak általános egészségvédő hatása miatt érdemes szedni a középkorúaknak, hanem az Alzheimer-kór megelőzése érdekében is.

Egy friss kutatás szerint a jó minőségű étrend – különösen a növényi alapú táplálkozás – jelentősen csökkentheti az Alzheimer-kór és más demenciák kockázatát, még akkor is, ha valaki csak idősebb korban vált egészségesebb életmódra.

A GLP-1-receptor-agonisták áttörést jelentettek az elhízás és a diabétesz kezelésében. Egy 2022-es tanulmány csaknem 16 ezer cukorbetegnél végzett GLP-1-receptor-agonista-vizsgálatok adatait elemezte, és kimutatta, hogy a gyógyszerek alkalmazása 53%-kal csökkentette a demencia kockázatát.

Az Alzheimer-kór kutatásában monumentális fordulópont következett be, amely gyökeresen megváltoztathatja a betegség megértését és kezelését. A University College London (UCL) kutatói egy rendkívüli felfedezést tettek közzé, amely szerint egyetlen gén felelős lehet az Alzheimer-kór eseteinek döbbenetes 93%-áért. Ez a felfedezés nem csupán tudományos szenzáció, hanem reményt is ad több millió érintett családnak világszerte.

A vérben is kimutatható az Alzheimer-kórral összefüggő p-tau217 fehérje jelenléte, és ez akár évtizedekkel korábban jelezheti a betegség későbbi megjelenését.

Egy 21 szakértőből álló testület egy olyan 80 tételes listát állított össze, amelyen az Alzheimer-kór ellen használható, már meglévő készítményeket rangsorolták.

Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás leggyakoribb formája, és ma még nincs olyan kezelés, amely teljesen megelőzné vagy gyógyítaná. Ezért egyre fontosabbá válik azon életmódbeli tényezők feltárása, amelyek lassíthatják vagy késleltethetik a betegség kialakulását. Egy friss kutatás szerint az olyan szellemi tevékenységek, mint az olvasás, írás vagy idegen nyelv tanulása, hosszú távon kedvezően befolyásolhatják az agy egészségét, és kapcsolódhatnak az Alzheimer-kór kockázatának csökkenéséhez.

Azt, hogy valaki Alzheimer-kóros vagy sem, ma még a klinikai vizsgálatok, részletes neurológiai értékelés és gyakran drága képalkotó vizsgálatok (pl. MRI vagy PET) alapján döntik el az orvosok. Ezek a módszerek azonban sokszor nem elég pontosak, időigényesek és nem mindig elérhetők minden beteg számára. Egy új klinikai tanulmány most ígéretes előrelépést mutat ezen a területen: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével akár 94,5 %-os pontossággal lehet felismerni az Alzheimer-kórt.

Egy 14 éven át tartó vizsgálat új megvilágításba helyezte a mindennapi mozgás szerepét az időskori agyműködésben. Az Alzheimer-kór kapcsán most először vizsgálták hosszú távon, hogyan függ össze a lépésszám az agyi fehérjék felhalmozódásával és a kognitív hanyatlás ütemével.

Több mint egy évszázada az emberek az Alzheimer-kórt (AD) visszafordíthatatlan betegségnek tartják. Ennek következtében a kutatások inkább a megelőzésre és a lassításra összpontosítottak, mintsem a gyógyításra. Annak ellenére, hogy évtizedek óta milliárdokat költenek a kutatásokra, még soha nem végeztek klinikai kísérletet olyan gyógyszerrel, amely visszafordíthatná és gyógyíthatná az AD-t.

2022-ben egy kínai memória klinika neurológusai egy 19 éves fiúnál Alzheimer-kórt diagnosztizáltak, ezzel ő lett a legfiatalabb személy, akinél valaha ezt a betegséget diagnosztizálták.

A Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS Medicine) Yong Loo Lin Orvostudományi Karának kutatói egy ígéretes, természetesen előforduló molekulát azonosítottak, amely Alzheimer-kór modellekben képes helyreállítani a memóriafunkciókat és javítani az agy sejtszintű működését. A kutatást Brian K. Kennedy professzor vezette, és az eredmények az Aging Cell című tudományos folyóiratban jelentek meg.

Balul sült el egy herpesz elleni gyógyszer vizsgálata: nemhogy nem kezeli az Alzheimer-kórt, de még rontja is a betegeknél a kognitív hanyatlás mértékét.