Alzheimer-kór

Több mint egy évszázada az emberek az Alzheimer-kórt (AD) visszafordíthatatlan betegségnek tartják. Ennek következtében a kutatások inkább a megelőzésre és a lassításra összpontosítottak, mintsem a gyógyításra. Annak ellenére, hogy évtizedek óta milliárdokat költenek a kutatásokra, még soha nem végeztek klinikai kísérletet olyan gyógyszerrel, amely visszafordíthatná és gyógyíthatná az AD-t.

2022-ben egy kínai memória klinika neurológusai egy 19 éves fiúnál Alzheimer-kórt diagnosztizáltak, ezzel ő lett a legfiatalabb személy, akinél valaha ezt a betegséget diagnosztizálták.

A Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS Medicine) Yong Loo Lin Orvostudományi Karának kutatói egy ígéretes, természetesen előforduló molekulát azonosítottak, amely Alzheimer-kór modellekben képes helyreállítani a memóriafunkciókat és javítani az agy sejtszintű működését. A kutatást Brian K. Kennedy professzor vezette, és az eredmények az Aging Cell című tudományos folyóiratban jelentek meg.

Balul sült el egy herpesz elleni gyógyszer vizsgálata: nemhogy nem kezeli az Alzheimer-kórt, de még rontja is a betegeknél a kognitív hanyatlás mértékét.

Új adatok szerint napi 5000 lépésnél valamivel több lépés lassíthatja a preklinikai Alzheimer-kór (AD) előrehaladását azáltal, hogy lassítja a tau fehérje felhalmozódását az agyban, ami valószínűleg elérhetőbb tevékenységi célt jelent a mozgásszegény időskorúak számára.

A GLP-1 agonisták, köztük a semaglutid hatóanyagot tartalmazó Ozempic, Wegovy és Rybelsus, az elmúlt években hatalmas figyelmet kaptak elsősorban a 2-es típusú cukorbetegség és az elhízás kezelésében elért sikereik miatt. A tudományos érdeklődés azonban arra is kiterjedt, hogy vajon ezek a gyógyszerek szerepet játszhatnak-e az Alzheimer-kór kezelésében.

A Kindai Egyetem és a Japán Nemzeti Idegtudományi Intézet kutatócsoportja új kísérleti megközelítést vizsgált az Alzheimer-kór kulcsfontosságú molekuláris jellegzetessége, az amiloid-béta plakkok eltávolítására. A kutatás során Alzheimer-szerű amiloid-béta-aggregációval rendelkező hím egerek ivóvizéhez arginint adagoltak, amely egy már ismert aminosav és gyógyszerként alkalmazott anyag magas vérnyomás és mellkasi fájdalom kezelésére.

Az Alzheimer-kór gyógyítására irányuló kutatások új irányt vettek: amerikai tudósok két már létező, rák kezelésére használt gyógyszert – a letrozolt és az irinotekánt – azonosítottak, amelyek képesek lehetnek visszafordítani az Alzheimer-kór által okozott agykárosodás egy részét. Mivel e készítmények már FDA-jóváhagyással rendelkeznek, klinikai vizsgálataik az Alzheimer-kórban szenvedő embereken viszonylag gyorsan megkezdődhetnek.

Az Alzheimer-kór hátterében a genetikai tényezők kulcsszerepet játszanak, különösen az APOE4 génvariáns, amely jelentősen növeli a betegség kialakulásának kockázatát. A lakosság 15–25%-a hordozza ezt a génváltozatot, míg az emberek egy kisebb csoportja – akik két példányban (APOE4/4) hordozzák – akár 60%-os valószínűséggel is Alzheimer-kóros lehet 85 éves korára. Ez a csoport a legnagyobb genetikai kockázatnak van kitéve, és számukra jelenleg nagyon korlátozottak a hatékony, biztonságos kezelési lehetőségek.

Az Alzheimer-kór évtizedek óta az egyik legtöbbet kutatott, ám legkevésbé értett neurológiai betegség, amely jelenleg világszerte több mint 50 millió embert érint. A közelmúltban azonban komoly tudományos viták és botrányok rengették meg a kutatási irányokat: kiderült, hogy egy korábban kulcsfontosságúnak tartott, a béta-amiloidot középpontba állító tanulmány adatai hamisak lehettek, és az FDA is erősen megkérdőjelezhető módon hagyott jóvá egy új kezelést.

Egy nemzetközi kutatócsoport – a Katalániai Biomérnöki Intézet (IBEC), a Szecsuáni Egyetem, valamint brit partnereik közreműködésével – forradalmi áttörést ért el az Alzheimer-kór kezelésében. A kutatók olyan nanotechnológiai megközelítést dolgoztak ki, amely egérmodellekben képes volt visszafordítani a betegség kóros folyamatait. Az új stratégia lényege, hogy nem hagyományos gyógyszerhordozóként használnak nanorészecskéket, hanem azok önmagukban is terápiás hatással bírnak – ezeket „szupramolekuláris gyógyszereknek” nevezik.

A legfrissebb kutatások egyre erőteljesebben támasztják alá a szájhigiénia és az Alzheimer-kór közötti összefüggést. A klinikai, epidemiológiai és kísérleti adatok alapján a parodontális fertőzések — különösen a krónikus fogágybetegség — hozzájárulhatnak az Alzheimer-kór kialakulásához és progressziójához. Ennek egyik mechanizmusa a szisztémás gyulladás, melyet a parodontitis vált ki, valamint az orális patogének — például a Porphyromonas gingivalis — potenciális jelenléte és aktivitása az agyban.

A kutatók új lehetőségeket keresnek az Alzheimer-kór korai diagnosztizálására, mivel a jelenlegi módszerek gyakran csak a betegség előrehaladott stádiumában mutatják ki a problémát. A Bath-i Egyetem és a Cumulus Neuroscience Ltd. kutatócsoportja egy új, Fastball EEG nevű teszt fejlesztésén dolgozik, amely ígéretes eredményeket mutat az enyhe kognitív károsodás (MCI) korai felismerésében.