Alzheimer-kór

A demencia és az Alzheimer-kór korai felismerése az orvostudomány egyik legfontosabb kihívása, mivel a betegségek kialakulása gyakran évekkel vagy akár évtizedekkel megelőzi az első látványos tünetek megjelenését. Egy új kutatás szerint azonban a jövőben egy egészen hétköznapi tevékenység – a kézírás – is segíthet időben felismerni a kognitív hanyatlás korai jeleit. A HVG által bemutatott vizsgálat arra világít rá, hogy az írás során megjelenő apró eltérések olyan információkat hordozhatnak, amelyek összefüggésben állhatnak az agy öregedésével és bizonyos idegrendszeri betegségek kialakulásával.

Új kutatási eredmények szerint a D-vitamint nemcsak általános egészségvédő hatása miatt érdemes szedni a középkorúaknak, hanem az Alzheimer-kór megelőzése érdekében is.

Egy friss kutatás szerint a jó minőségű étrend – különösen a növényi alapú táplálkozás – jelentősen csökkentheti az Alzheimer-kór és más demenciák kockázatát, még akkor is, ha valaki csak idősebb korban vált egészségesebb életmódra.

A GLP-1-receptor-agonisták áttörést jelentettek az elhízás és a diabétesz kezelésében. Egy 2022-es tanulmány csaknem 16 ezer cukorbetegnél végzett GLP-1-receptor-agonista-vizsgálatok adatait elemezte, és kimutatta, hogy a gyógyszerek alkalmazása 53%-kal csökkentette a demencia kockázatát.

Az Alzheimer-kór kutatásában monumentális fordulópont következett be, amely gyökeresen megváltoztathatja a betegség megértését és kezelését. A University College London (UCL) kutatói egy rendkívüli felfedezést tettek közzé, amely szerint egyetlen gén felelős lehet az Alzheimer-kór eseteinek döbbenetes 93%-áért. Ez a felfedezés nem csupán tudományos szenzáció, hanem reményt is ad több millió érintett családnak világszerte.

A vérben is kimutatható az Alzheimer-kórral összefüggő p-tau217 fehérje jelenléte, és ez akár évtizedekkel korábban jelezheti a betegség későbbi megjelenését.

Egy 21 szakértőből álló testület egy olyan 80 tételes listát állított össze, amelyen az Alzheimer-kór ellen használható, már meglévő készítményeket rangsorolták.

Az Alzheimer-kór az időskori elbutulás leggyakoribb formája, és ma még nincs olyan kezelés, amely teljesen megelőzné vagy gyógyítaná. Ezért egyre fontosabbá válik azon életmódbeli tényezők feltárása, amelyek lassíthatják vagy késleltethetik a betegség kialakulását. Egy friss kutatás szerint az olyan szellemi tevékenységek, mint az olvasás, írás vagy idegen nyelv tanulása, hosszú távon kedvezően befolyásolhatják az agy egészségét, és kapcsolódhatnak az Alzheimer-kór kockázatának csökkenéséhez.

Azt, hogy valaki Alzheimer-kóros vagy sem, ma még a klinikai vizsgálatok, részletes neurológiai értékelés és gyakran drága képalkotó vizsgálatok (pl. MRI vagy PET) alapján döntik el az orvosok. Ezek a módszerek azonban sokszor nem elég pontosak, időigényesek és nem mindig elérhetők minden beteg számára. Egy új klinikai tanulmány most ígéretes előrelépést mutat ezen a területen: egy egyszerű vérvizsgálat segítségével akár 94,5 %-os pontossággal lehet felismerni az Alzheimer-kórt.

Egy 14 éven át tartó vizsgálat új megvilágításba helyezte a mindennapi mozgás szerepét az időskori agyműködésben. Az Alzheimer-kór kapcsán most először vizsgálták hosszú távon, hogyan függ össze a lépésszám az agyi fehérjék felhalmozódásával és a kognitív hanyatlás ütemével.

Több mint egy évszázada az emberek az Alzheimer-kórt (AD) visszafordíthatatlan betegségnek tartják. Ennek következtében a kutatások inkább a megelőzésre és a lassításra összpontosítottak, mintsem a gyógyításra. Annak ellenére, hogy évtizedek óta milliárdokat költenek a kutatásokra, még soha nem végeztek klinikai kísérletet olyan gyógyszerrel, amely visszafordíthatná és gyógyíthatná az AD-t.

2022-ben egy kínai memória klinika neurológusai egy 19 éves fiúnál Alzheimer-kórt diagnosztizáltak, ezzel ő lett a legfiatalabb személy, akinél valaha ezt a betegséget diagnosztizálták.

A Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS Medicine) Yong Loo Lin Orvostudományi Karának kutatói egy ígéretes, természetesen előforduló molekulát azonosítottak, amely Alzheimer-kór modellekben képes helyreállítani a memóriafunkciókat és javítani az agy sejtszintű működését. A kutatást Brian K. Kennedy professzor vezette, és az eredmények az Aging Cell című tudományos folyóiratban jelentek meg.