ADHD

Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) jóváhagyta a SIMTRIYO (hatóanyag: centanafadin) nevű készítményt az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) kezelésére felnőtteknél, valamint 6 éves vagy annál idősebb, legalább 20 kilogrammos gyermekeknél. A készítmény történelmi jelentőségű, mivel ez az első olyan ADHD-gyógyszer, amely az úgynevezett noradrenalin-, dopamin- és szerotonin-visszavétel-gátlók (NDSRI) csoportjába tartozik. A készítményt naponta egyszer kell alkalmazni, elnyújtott hatóanyag-leadású kapszula formájában.

Az ADHD kezelésére irányuló gyógyszerelés adagolásának optimalizálása kulcsfontosságú a terápia hatásának maximalizálásához, a legtöbb klinikai irányelv azonban csak korlátozott információt nyújt ezzel kapcsolatban. A dózis–hatás összefüggéseket még nem vizsgálták átfogóan az összes ADHD-gyógyszer, illetve korcsoport tekintetében annak ellenére, hogy egyre nagyobb aggodalmak merülnek fel a terápiás szint alatti adagolás miatt. Jelen kutatás célja az volt, hogy az egyes korcsoportokban megbecsüljék az ADHD-gyógyszerek (stimulánsok és nem stimulánsok) hatékonyságára és tolerálhatóságára vonatkozó dózis–hatás görbéket.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) hátterének megértésében hozhat előrelépést egy új kutatás.

Egy új tanulmány szerint a figyelemhiányos hiperaktivitási zavar (ADHD) kezelésére leggyakrabban felírt gyógyszer, a stimuláns metilfenidát gyermekkorban történő alkalmazása nem jár együtt a későbbi pszichotikus zavarok kockázatának növekedésével, sőt, egyes betegek esetében akár védelmező hatású is lehet.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) hagyományosan gyerekkori tünetnek számított, és hosszú ideig főként fiúknál figyelték meg, mert náluk a hiperaktivitás és az impulzivitás erősebben, látványosabban jelentkezett. Azonban mára egyre több felnőtt nő is kap késői diagnózist, különösen 30 éves kor felett, ami mögött több ok és felismerés áll – írja az NLC.hu.

Amerikai kísérletekből kiderült, a medicinák nem is közvetlenül a koncentrációt fejlesztik, hanem az agy jutalmazó központjában érnek el változásokat, mi hat a figyelemre is.

Egy nemrégiben megjelent nagyszabású svéd tanulmány – mely több mint 1,2 millió születést elemzett – fontos kérdésre keresett választ: vajon a terhesség alatt felírt opioid fájdalomcsillapítók növelik-e a gyermekeknél az autizmus spektrum zavar (ASD) és a figyelemhiányos/hiperaktivitási zavar (ADHD) kialakulásának kockázatát?

Az Egyesült Államokban a krónikus betegségek és a neurobehaviorális problémák visszaszorítására irányuló kampányban a szintetikus élelmiszer-színezékek kerültek a célkeresztbe.

Egy, a Queenslandi Egyetem által végzett nagyszabású tanulmány, mely a The Lancet Psychiatry című folyóiratban jelent meg, megállapította, hogy a D-vitamin-hiányban szenvedő újszülöttek esetében nagyobb az esély a későbbi mentális zavarok, például az ADHD, a skizofrénia és az autizmus kialakulására.

Egy, a Pediatrics folyóiratban közzétett új tanulmány eredményei szerint az ADHD-ra szedett stimuláns gyógyszerek nem növelik a gyermekkorban kialakuló pszichózis kockázatát.

Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) betiltotta a Red 3 néven ismert ételfestéket, amely egyike a hat színezéknek, amelyeket nemrégiben betiltottak.

A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarban (ADHD) szenvedő gyermekek nem viselkedési zavarral küzdenek, nem lusták, vagy modortalanok és korlátok nélküliek. Az agyuk másképp érik, más neurológiai aktivitási mintázattal és számos neurokémiai eltéréssel. Emiatt az ADHD-t neurofejlődési zavarnak tekintik.

Nem kapható és nem is helyettesíthető a figyelemhiányos és a hiperaktivitási zavar (ADHD) kezelésére szolgáló gyógyszer, és ez október végéig így is marad.