ASD

Az autizmus spektrum zavar (ASD) egy komplex idegfejlődési rendellenesség, amely világszerte hozzávetőleg minden 127. embert érint. A tünetek közé tartoznak a kommunikációs és szociális nehézségek, szokatlan viselkedési minták és atipikus reakciók az érzékszervi ingerekre. A rendellenesség kialakulásához genetikai, epigenetikai, idegrendszeri és környezeti tényezők egyaránt hozzájárulhatnak.

A közösségi média platformokon közzétett bejegyzések az utóbbi időben növelték az autizmus iránti tudatosságot és elfogadását azzal, hogy a felhasználók saját tapasztalataikról számoltak be és arról, hogy hogyan élnek ezzel a rendellenességgel.

Egy, a Queenslandi Egyetem által végzett nagyszabású tanulmány, mely a The Lancet Psychiatry című folyóiratban jelent meg, megállapította, hogy a D-vitamin-hiányban szenvedő újszülöttek esetében nagyobb az esély a későbbi mentális zavarok, például az ADHD, a skizofrénia és az autizmus kialakulására.

Az autizmus spektrumzavar (ASD) időbeli és életkori gyakoriságának jobb megértése nagyobb tájékoztatást nyújthat az autista gyermekek és felnőttek növekvő populációjának számára nyújtható egészségügyi szolgáltatást illetően.

Egy dán országos populáción alapuló, eseti-kontrollvizsgálatban egy kutatócsoport azt találta, hogy a terhesség alatt az anyai expozíció az ivóvízben lévő lítium magasabb lakossági szintjeivel kapcsolatban állt az utódok autizmus (ASD) kockázatának mérsékelt növekedésével.