agykutatás

Lehet-e az ember valami olyasminek a tudatában, amit az érzékszerveivel már nem észlel? Ezt a látszólag paradox kérdést vizsgálta egy francia-brit kutatás, amelynek eredményei a Communications Psychology folyóiratban jelentek meg. A kutatók konkrétan arra voltak kíváncsiak, hogy az agy képes-e tudatosan hozzáférni egy szó jelentéséhez akkor is, ha maga a szó már nem látható. A vizsgálat meglepő eredményt hozott: igen, az agy erre is képes.

Egy nagyszabású brit kutatás szerint a COVID–19 pandémia a nem fertőzöttek agyában is kimutatható elváltozásokat hagyott. A társadalmi elszigeteltség, a krónikus stressz és a megváltozott életmód együttesen olyan hatásokat idézhettek elő, amelyek az agyi struktúrák korai öregedésére utalnak – állítják kutatók több ezer MRI-vizsgálat alapján.

Az Icahn School of Medicine at Mount Sinai kutatói innovatív megközelítést dolgoztak ki - amelyet egérmodelleken és izolált emberi agyszövetben teszteltek. A módszer lényege, hogy biztonságosan és hatékonyan juttatnak terápiás szereket az agyba, új lehetőségeket kínálva a neurológiai és pszichiátriai betegségek széles körének kezelésére.

Magyar kutatók megfejtették, hogy miért nem látja azt az agyunk, ami zavar bennünket. Erről amerikai kollégáikkal közösen írtak a Nature Communications nevű tudományos folyóiratban - közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat.

A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) agykutatói egy rendkívül nagy felbontású mikroszkóp segítségével feltárták, hogy mi történik pontosan az idegsejtek közötti kapcsolódási pontokon, az úgynevezett szinapszisokon.