bőrgyógyászat

2025-ben az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) 104 új, emberi felhasználásra szánt gyógyszert ajánlott, amelyek közel 40%-a teljesen új hatóanyagot tartalmazott. A gyógyszerészeti szabályozás terén 2025-ben elért eredmények összefoglalásában Emer Cooke, az EMA ügyvezető igazgatója 2025-öt „különleges évnek” nevezte az ügynökség számára, amely fennállásának 30. évfordulóját ünnepelte.

Az amoxicillin (AMOX) az Egyesült Államokban és Európában leggyakrabban felírt béta-laktám (BL) antibiotikum, és a gyógyszer okozta túlérzékenység egyik fő oka. Bár az aminopenicillinek és az ureidopenicillinek közötti keresztreaktivitás az oldalláncok eltérő jellege folytán valószínűtlennek tekinthető, a klinikai adatok továbbra is korlátozottak.

Egy tanulmányban a betegek 5,5%-ánál demodikózis (szőrtüszőaktásság) fejlődött ki a hematopoietikus sejtátültetés (HCT) után 100 napon belül; az orális ivermectin hatékony volt, néhány esetben azonban Mazzotti-szerű gyulladásos reakciókról számoltak be.

A biológiai terápiák jelentős áttörést hoztak a pikkelysömör kezelésében. Ígéretesek az interleukin-17- (IL-17-) és IL-23-gátlók, amelyek alkalmazásával a betegek akár 90%-ánál elérhető a tünetmentes bőr. Úgy tűnik, hogy az IL-23-at gátló terápiás beavatkozások hatása a gyógyszeres kezelés befejezése után is fennállhat, és a terápia túlmutathat a psoriasis tüneti kezelésén. Ezek a kezelések a betegségkontroll mellett a betegségmódosítás lehetőségét is magukban hordozzák.

Az atópiás dermatitisz (AD) egy gyakori, krónikus, kiújulásra hajlamos, viszkető, neuroimmun bőrbetegség, ami hosszú távú tüneti kezelést igényel. Az ARCADIA egy hosszú távú, kiterjesztett (LTE) vizsgálat, ami a nemolizumab biztonságosságát és hatékonyságát értékelte ≥12 éves, közepesen súlyos vagy súlyos AD-ben szenvedő betegek esetében, legfeljebb 200 hétig.

Elképzelhető, hogy angliai és walesi klinikusok hamarosan új alternatívát biztosítanak a kéz krónikus ekcémájának (CHE) kezelésére. A Egészség és Klinikai Kiválóság Nemzeti Intézete (National Institute for Health and Care Excellence - NICE) a delgocitinib (Anzupgo, LEO Pharma) nevű helyi JAK-gátlót ajánlja azoknak a felnőtteknek, akik közepesen súlyos vagy súlyos CHE-ben szenvednek, és akiknél a helyi kortikoszteroidok nem válnak be, vagy akik számára a kortikoszteroidok kerülendőek. A NICE végleges iránymutatás-tervezetében ismertetett döntés új lehetőséget teremt egy olyan betegség kezelésében, amelynek terápiája kapcsán több mint két évtizede alig történt előrelépés.

A pszoriázis kiterjedtségének, súlyosságának és életminőségre gyakorolt hatásának standardizált módszerekkel való felmérése iránymutatást ad egy esetleges biológiai terápia indítását illetően is. Azonkívül, hogy a kézlenyomatos módszerrel megbecsülhető, hogy a testfelszín mekkora százaléka érintett, ma már online applikáció is rendelkezésre áll a pszoriázis súlyosságának megítélésére.

Az adalimumabbal kezelt felnőttek közül a hidradenitis suppurativa-ban (HS) szenvedő betegeknél 53%-kal magasabb volt a súlyos fertőzések kockázata, mint a pikkelysömörben szenvedő felnőtteknél, különösen a szepszis és az urogenitális fertőzések kockázata nőtt.

A kutatás eredményeit a nívós Journal of the European Academy of Dermatology and Venereology nemzetközi folyóiratban publikálták.

A krónikus plakkos pikkelysömör egy perzisztáló jellegű gyulladásos bőrbetegség, amelyet eritematózus, pikkelyes plakkok jellemeznek, és amely jelentős mértékben rontja az érintett személyek életminőségét. A mirikizumab, egy humanizált monoklonális antitest, ami az interleukin-23 (IL-23) p19 alegységét célozza meg, ígéretes hatékonyságot mutatott a betegség közepes és súlyos eseteinek kezelésében. Egy metaanalízis célja a mirikizumab hatékonyságának és biztonságosságának értékelése volt placebóval vagy más aktív kezelésekkel összehasonlítva az érintett betegpopulációban.

A fej- és nyaki daganatok (HNC) a dermatomyositisben (DM) szenvedő betegek egy kis, de elkülönülő alcsoportjában fordultak elő egy retrospektív vizsgálatban, ami azt is megállapította, hogy a legtöbb esetben myositis és nyaki terimék jelentkeztek.

Bár a terhesség alatti pyoderma gangrenosum (PG) előfordulásáról készültek beszámolók, az átfogó adatok korlátozottak. Egy áttekintésnek a célja (1) a PG demográfiai és klinikai jellemzőinek elemzése terhes nőknél és kismamáknál, (2) a kezelések gyakoriságának és hatékonyságának értékelése, valamint (3) a PG anyai és magzati implikációinak feltárása.

A Kikuchi-Fujimoto-betegség (KFD) egy olyan ritka betegség, amely jellemzően lázzal és nyaki nyirokcsomó megnagyobbodással jár. Keveset tudunk a kiújulással kapcsolatos kockázati tényezőkről és a klinikopatológiai jellemzőkkel való összefüggésekről.