egészségügy

Noha hónapok óta különböző szakmai munkacsoportok dolgoznak az egészségügy politikai irányítás struktúráján, egyelőre csak a miniszter személye biztos a frissen felálló tárca élén. Nemcsak a kiszemelt tisztségviselők személyét érintően forog több verzió szakmai körökben, hanem úgy tudni, az intézmény szerkezete is folyamatosan alakul.

A hazai egészségügy komoly strukturális problémákkal küzd, amit a betegek a saját bőrükön éreznek már jó ideje. A vasárnapi országgyűlési választáson amellett tették le a voksukat a szavazásra jogosultak, hogy az egészségügy területén is komoly változásra van szükség.

Fotósorozatban mutatta be a magyar kórházak állapotát a Magyar Orvosi Kamara. A MOK szerint Magyarország feleannyit költ a betegek ellátására, mint az EU-átlag, ami nemcsak a várólistákban, hanem a leromlott kórházi infrastruktúrában is megjelenik – a közzétett fotókon többek között beázó mennyezetek, rossz állapotú liftek, silány felújítások és szegényes kórházi ételek láthatók.

Budapest lakossága fogy és egyre kevesebb háziorvos dolgozik a fővárosban: hat év alatt mintegy hét százalékkal nőtt az egy háziorvosra jutó lakosok száma - írja a G7.

A gyógyszeradagolás félreértése, az orvosi ellenőrzés kihagyása, a diagnózis késlekedése mind tipikus következménye a lakosság csekély egészségértésének - derült ki a Pácienskommunikáció és betegedukáció konferencián csütörtökön.

2026 egészségügye öt irányból fog alakulni Kóka János szerint, a választások eredménye pedig arra fog rávilágítani, hogy Magyarország végül melyik oldalra fog állni.

A tanulmány a mesterséges intelligencia (MI) egészségügyi alkalmazásának egyik legkritikusabb kérdését, a torzítások (bias) és a jogi felelősség összefüggéseit vizsgálja. Kiindulópontja, hogy az MI egyre nagyobb szerepet kap a diagnosztikában, a döntéstámogatásban és a betegellátás szervezésében, miközben mind az emberi gondolkodás, mind az algoritmusok működése eleve torzításokra hajlamos. Ezért az MI alkalmazása nem csupán technológiai, hanem komoly etikai és jogi kihívás is, amely közvetlenül érinti a betegbiztonságot.

A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI legfrissebb jelentéséből kiderült, hogy miként használják egészségügyi célra a felhasználók a chatbotot.

Ma még gyerekcipőben jár a mesterséges intelligencia alkalmazása az egészségügyben, ugyanakkor a fejlődés üteme rendkívül gyors. A lehetőségekről, a fejlesztési irányokról tartottak szakmai kerekasztalbeszélgetést.

A betegellátást 2025-ben is szakemberhiány, hosszú várólisták, a kórházak eladósodottsága, a szolgáltatások szüneteltetése vagy éppen teljes összeomlása jellemezte. Aki követi az ágazat híreit, egyre inkább egy lefelé tartó spirálban érezheti magát.

Súlyosbodó válság rajzolódik ki a magyar egészségügyben a műtéti várólisták alakulása alapján: a csípő- és térdprotézisre, valamint szürkehályog-műtétre váró betegek száma egy év alatt több mint ötezer fővel nőtt. Míg 2025 elején 27 270-en szerepeltek a három legterheltebb várólistán, év végére számuk 32 375-re emelkedett a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvános adatai szerint.

Új korszakához érkezett a magyar gyógyszerészet. A gyógyszerészek vényírási jogosultságának bevezetése mérföldkő az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának növelésében, valamint a betegek gyorsabb és biztonságosabb gyógyszerellátásában. Az intézkedés bejelentésével egy időben adták át az Év Gyógyszerésze és a Kedvenc Patikám országos szakmai és közönségdíjakat.

Az egészségügyi szektor gyors átalakuláson megy keresztül, amelyet a mesterséges intelligencia és az innovatív startupok erősödő jelenléte határoz meg. Bár az ellátórendszerben egyre több digitális eszköz jelenik meg, az egészségügyi dolgozók mesterségesintelligencia-ismeretei világszerte alacsonyak, miközben az EU Ai Act jogszabály már megköveteli az alapvető AI-kompetenciákat. A technológia alkalmazása tehát egyaránt kihívás és lehetőség: aki időben képes elsajátítani és megérteni az új eszközök működését és kockázatait, versenyelőnybe kerülhet.