egészségügy

Nyilvánossá válnak az aktív fekvőbeteg-ellátást nyújtó kórházak fertőzési mutatói egy újonnan kidolgozásra kerülő módszertan által. A cél a lakosság transzparens tájékoztatása.

Egy friss nemzetközi rangsor szerint a magyar egészségügyi ellátórendszer a 82. helyen áll a világon, több régiós ország is megelőz minket. A betegek leginkább a hosszú várólistákra és az ellátás lassúságára panaszkodnak.

Több száz milliárd forintos pluszforrást, új centrumkórházi rendszert és teljes egészségügyi átalakítást ígért a leendő miniszter. Hegedűs Zsolt szerint az egészségügy jelenlegi rendszere túlzottan kórházközpontú.

Noha hónapok óta különböző szakmai munkacsoportok dolgoznak az egészségügy politikai irányítás struktúráján, egyelőre csak a miniszter személye biztos a frissen felálló tárca élén. Nemcsak a kiszemelt tisztségviselők személyét érintően forog több verzió szakmai körökben, hanem úgy tudni, az intézmény szerkezete is folyamatosan alakul.

A hazai egészségügy komoly strukturális problémákkal küzd, amit a betegek a saját bőrükön éreznek már jó ideje. A vasárnapi országgyűlési választáson amellett tették le a voksukat a szavazásra jogosultak, hogy az egészségügy területén is komoly változásra van szükség.

Fotósorozatban mutatta be a magyar kórházak állapotát a Magyar Orvosi Kamara. A MOK szerint Magyarország feleannyit költ a betegek ellátására, mint az EU-átlag, ami nemcsak a várólistákban, hanem a leromlott kórházi infrastruktúrában is megjelenik – a közzétett fotókon többek között beázó mennyezetek, rossz állapotú liftek, silány felújítások és szegényes kórházi ételek láthatók.

Budapest lakossága fogy és egyre kevesebb háziorvos dolgozik a fővárosban: hat év alatt mintegy hét százalékkal nőtt az egy háziorvosra jutó lakosok száma - írja a G7.

A gyógyszeradagolás félreértése, az orvosi ellenőrzés kihagyása, a diagnózis késlekedése mind tipikus következménye a lakosság csekély egészségértésének - derült ki a Pácienskommunikáció és betegedukáció konferencián csütörtökön.

2026 egészségügye öt irányból fog alakulni Kóka János szerint, a választások eredménye pedig arra fog rávilágítani, hogy Magyarország végül melyik oldalra fog állni.

A tanulmány a mesterséges intelligencia (MI) egészségügyi alkalmazásának egyik legkritikusabb kérdését, a torzítások (bias) és a jogi felelősség összefüggéseit vizsgálja. Kiindulópontja, hogy az MI egyre nagyobb szerepet kap a diagnosztikában, a döntéstámogatásban és a betegellátás szervezésében, miközben mind az emberi gondolkodás, mind az algoritmusok működése eleve torzításokra hajlamos. Ezért az MI alkalmazása nem csupán technológiai, hanem komoly etikai és jogi kihívás is, amely közvetlenül érinti a betegbiztonságot.

A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI legfrissebb jelentéséből kiderült, hogy miként használják egészségügyi célra a felhasználók a chatbotot.

Ma még gyerekcipőben jár a mesterséges intelligencia alkalmazása az egészségügyben, ugyanakkor a fejlődés üteme rendkívül gyors. A lehetőségekről, a fejlesztési irányokról tartottak szakmai kerekasztalbeszélgetést.

A betegellátást 2025-ben is szakemberhiány, hosszú várólisták, a kórházak eladósodottsága, a szolgáltatások szüneteltetése vagy éppen teljes összeomlása jellemezte. Aki követi az ágazat híreit, egyre inkább egy lefelé tartó spirálban érezheti magát.